Milyen emberi jogaink vannak egy kapcsolatban?

Egy korábbi blogbejegyzéseinkben részleteztük elvárásainkat, amelyek befolyásolják, hogy mennyire képesek vagyunk felismerni, hogy mások kritizálnak-e minket, illetve azokat a kommunikációs hibákat, amelyeket elkövethetünk egy kritikus személlyel szemben. A mai írásunkban azt fogjuk részletezni, hogy mit várhatunk el, s mit nem másoktól egy felnőttek közötti, egyenlőségen alapuló kapcsolatban, milyen alapvető bánásmódban van jogunk részesülni.

Egy példát mutatunk be az egyik hozzánk érkezett levélből, hogy mennyire befolyásolhat egy érintettet a másik személy irányítása, nyomása egy kapcsolatban. Ilyen helyzetben sokan nem tudják saját maguk jogait képviselni:
„Tisztelt Segítő! Édesanyám igen erős, irányító személyiség, magam inkább konfliktuskerülő vagyok. Amíg nem volt gyermekem, rengeteg dolgot ráhagytam, illetve többször válaszoltam neki pl. telefonban úgy, ahogyan ő szerette volna, csak azért, hogy ne kezdjen el dühöngeni, kiosztani. Nagyon hirtelen típus, ha valami nem úgy történik, ahogyan szerinte az jó, akkor magából kikelve, elég borzasztó és undorító módon tudja szapulni a másikat, illetve másokat. Úgy érzem, sokszor nem tartja tiszteletben a kérésemet, gondolataimat, ez az öntörvényűség mindig is jellemző volt rá. Édesapám hozzám hasonló típus, az esküvőm és a babavárásom hallatára elköltözött tőle, de a mai napig hazajár, mert nem mer/akar teljesen leszakadni, elszakadni tőle. Mit lehet tenni, mi a hatásos kommunikáció ilyen személyiségnél?”

Az alapvető emberi jogainkról

Egy kommunikációs helyzetben elvárható, hogy tisztelettel bánjanak velünk, ha nem ez történik, akkor érdemes végiggondolni, hogy van-e lehetőség a változtatásra, s ha nem, akarunk-e maradni ebben a helyzetben. Lehetőségünk van a konfliktusos helyzetbe belemenni, vagy kilépni az adott szituációból. A fenti esetben jogosan haragudhat meg a megbántott fél a másik félre, aminek hangot is adhat, tudomásra is hozhatja a sértett fél, hogy megsértették, vagy rosszul bántak vele. Jogunk van az érzelmeinket kimondani. Az ember kifejezheti a saját érzéseit, véleményét, hitét, értékeit, s kéréseit a másik fél felé. Tiltakozhat az ellen, ha a másik fél a saját véleményét, akaratát rá akarja erőltetni.

Minden embernek joga van „nem”-et mondani a másik fél kérésének, vagy parancsának, kifejezheti, ha nem ért valakivel egyet, illetve időt is kérhet a döntés meghozására. A „nem”-et mondás képessége a saját psziché védelmének egyik legfontosabb eszköze. A legtöbben úgy érzik, hogy ha nemet mondanak, úgy kevesebbet érnek, vagy a partner megharagszik tőle, pedig ez nem feltétlenül van így. A saját fizikai, vagy lelki egészségünket, mindannyiunknak joga van előtérbe helyezni a másik személlyel szemben, így bántó, szorongást előidéző, fárasztó, vagy hátrányos helyzetbe hozó szituációban ezt mérlegelve eldöntheti, hogy mikor kell befejezni az interakciót. Kifejezhető, hogy egy ember mit hajlandó eltűrni a másik féltől, s mit nem, illetve mit hajlandó megtenni, s mit nem a másik személynek, azaz határokat állítani.

Mindenkinek joga van ahhoz, hogy megállapítsa, hogy mi fontos a számára, azaz mi élvez prioritást az életében, senki sem kötelezhető arra, hogy megszabják a számára, hogy minek kell fontosnak lenni, az ilyen jellegű próbálkozásokat el lehet, sőt el kell utasítani. Szeretni nem köteles az ember a másik felet (még a saját rokonát sem), de egy normális kapcsolat fenntartásához elengedhetetlen a tisztelet megadása, a megfontolt, s nem támadó hangnem a másik féllel szemben.

Sokan úgy gondolják, hogy kötelesek erőn felül tiszteletből vagy egyéb motivációból több időt eltölteniük egy olyan személlyel, akivel valójában nem szeretnének annyit együtt lenni. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy behatárolja, hogy kivel, mennyi időt akar együtt lenni, mennyi energiát szeretne rá szánni. Ön határozhatja meg, hogy mely családtagjaival, ismerőseivel szeretne együtt lenni, s mettől meddig, illetve kikkel együtt vagy kik nélkül. Az anyagi ráfordítás terén is hasonló a helyzet, mindenki eldöntheti, hogy kire mennyi pénzt akar költeni, vagy akar-e egyáltalán (pl. ünnepek alkalmával), sokszor az egyenlőtlen anyagi adok-kapok hozzáállás miatt alakulnak ki hordozott sérelmek, amik akár hosszú évekig marcangolhatják a kevesebbet kapó felet. A fel nem dolgozott sérelmek pedig pszichés tünetekben vagy pszichoszomatikusbetegségekben is megnyilvánulhatnak.

Mindenki követhet el hibákat, ezeket felhasználva sem engedhető meg az érzelmi manipuláció a másik fél részéről.  Joga van a hiba következményeinek vállalásához, és joga van ahhoz is, hogy bármikor jóvá tegye, enyhítse a másik kárát, amit a hibák miatt esetlegesen elszenvedett. Egyéb pszichés büntetés emiatt azonban nem róható ki. Fontos, hogy mások hibáiért vagy problémájáért se vállaljon felelősséget, mindenki a saját döntéséért kezes. Egy személy saját elrontott életért nem okolhat mást, vagy azért mert kevésbé sikeres, s alacsonyabb életszínvonalon tud élni.

Mindenkinek joga van meggondolni magát, azaz véleményét, álláspontját megváltoztathatja. Senki nem kérhető számon a véleménye módosulása miatt.

Jogaink képviseletének képessége megtanulható, sőt, megtanulandó

Ne feledjük, hogy sajnos vannak olyan emberek, akikkel lehetetlen megértetnie magát, akármilyen ügyes, vagy ékesszóló. Vannak emberek, akikből hiányzik a képesség és a szándék a megbeszélésre vagy a kompromisszumra. Könnyen lehet, hogy ők a nézetkülönbségek megoldására történő minden próbálkozásunkban támadást fognak látni, s azonnal visszatámadnak. Előfordulhat, hogy kiabálnak, vádaskodnak, vagy sértegetnek. Ezek a kudarcok az övéik, ezt ne feledjük. Jogunk van lezárni azokat a rossz kapcsolatokat, amelyeken már nem lehet változtatni a próbálkozások ellenére sem, s csak romboló hatással vannak ránk.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az OnliePszichológus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni. 

Felhasznált szakirodalom:

Forward, S. (2016) Mérgező anyósok és apósok. Háttér Kiadó, Budapest.
Forward, S. (2018) Érzelmi zsarolás. Háttér Kiadó, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Forward, S. (2000) Mérgező szülők.  Háttér Kiadó, Budapest.