Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Tisztelt Pszichológus!
A problémám elég összetett. Nagyon szeretem a páromat, úgy érzem, hogy nem tudnák nélküle élni. Mostanában több súlyos betegségen is átesett, ami miatt nagyon stresszesek voltak a napjaim. Úgy éreztem bármelyik pillanatban elveszíthetem őt, emiatt elkezdtem szorongani. Ráadásul sajnos még nem élünk egy háztartásban, így nagyon hiányzik sokszor. Odáig fajult a dolog, hogy mostanában már semmihez nincs kedvem, nincs étvágyam, nem tudok pozitívan gondolkodni, elveszettnek érzem magam, esténként sírok, mintha senki sem törődne velem, hipohonder lettem. Senkivel sem merem megosztani a bennem zajló folyamatokat. Kifelé próbálok teljesen mást mutatni.Hogyan tudnám ezt legyőzni egyedül? Nem merek pszichológushoz menni, mert félek, hogy butának fognak nézni emiatt, ha kiderül. A hipohonderséget hogyan lehet kezelni (gondolom azért van, mert szeretném hogy velem is törődjenek)? Hogyan álljak a párom mellé, amikor beteg, anélkül, hogy összezuhannák?
Kedves Éva!
Elsőként szeretném megnyugtatni, hogy nagyon bátran tette, hogy őszintén tudott írni erről a problémáról. Hogy őszintén képes kimondani, hogy szereti a párját és mellette áll minden bajban. Feltételezem hogy a párja a betegségei során bármikor számíthatott Önre és önzetlenül képes volt neki segíteni. Lehet, hogy ebben a támogatásban, a nehéz időkben elvesztette a lendületét és elfogyott az energiája az önzetlen segítségadásban. Teljesen természetes, hogy ha az ember nem töltődik fel, nem tölti fel a “szeretet-tankjait”, akkor előbb-utóbb már nem tud annyit adni, amennyit szeretne. Ne támasszon ilyen nagy elvárást önmagával szemben, próbáljon megértő és elfogadó lenni. Forduljon azokhoz a barátaihoz, rokonaihoz, akikhez bizalommal tud lenni és keresse velük is a kapcsolatot, hiszen a nehéz élethelyzeteket nem kell egyedül legyőznie. Magának is feltöltődésre és pihenésre van szüksége, hogy ott tudjon lenni, amikor a párjának szüksége van magára.
Ha netán szívesen beszélne egy Önnek szimpatikus pszichológus szakemberrel, hozzánk is fordulhat bizalommal.
Van ingyenes lehetőség is, ha beszélgetni szeretne problémáiról: hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ itt online élőben azonnal tud segítséget kapni, képzett segítőktől. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Kitartást és minden jót kívánok!
Üdvözlettel: Kovács Gábor
Üdvözlöm!
Azért írok, mert 3-4 éve egyáltalán nem jöttem rá a probléma okára. A baj az, hogy volt egy fiú az életemben, aki környezetében nagyon rosszul éreztem magam. Együtt voltam vele, nagyon szerelmes voltam. Viszont bármikor nála voltam, elkapott a hányinger és volt,hogy hánytam is. Ez ment 8 hónapon keresztül. Gyógyszereztem magam, nem volt étvágyam és volt,hogy gyógyszer helyett ittam, mert nem tudtam leállni a rosszullétről. A háttérsztori annyi, hogy ő volt nekem az első és azzal kezdte az ismerkedést, hogy nem akar komoly kapcsolatot, viszont én akaratos voltam és szerettem volna vele lenni. Szerencsére már egészséges kapcsolatban élek, viszont ez a tudat nem hagy nyugodni, hogy ennyire rosszul voltam akkor. Azóta nem jött elő a párom mellett ez az állapot. Izgalom, stressz miatt lehetett? Nem ismerek olyat, akivel hasonló történt.
Köszönöm válaszát!
Kedves Patrícia!
Tényleg nagyon kellemetlen lehetett az a 8 hónap a korábbi kapcsolatában, viszont szerencsés lehet hogy véget tudott neki vetni és hogy most már egy egészséges kapcsolatban él. Ha jól értem, akkor most pedig szeretné megérteni a múltban megélt szorongást és stresszt, hogy ne is ismétlődjön meg a jövőben.
Erre talán a legalkalmasabb lenne ha egy pszichológussal átbeszélhetné a korábbi élményeit és együtt megvizsgálnák a történteket. Ezáltal jobban megértené, miért jelent meg a rosszullét, mi lehetett az oka.
A nálunk dolgozó pszichológusok közül bátran választhat egy Önnek szimpatikus szakembert.
További minden jót kívánok:
Kovács Gábor
11 éves lány trágár, obszcén, szexuális aktusra utaló kifejezésekkel zaklatja osztálytársait, kifejezetten keresi a konfliktust, provokálja hogy megüssék.
Állhat-e a háttérben családon belüli bántalmazás, szexuális jellegű nevelési probléma?
Kihez lehet fordulni első körben ilyen esetben?
Köszönöm!
Kedves Mónika!
Elég súlyos problémáról van szó, ami feltehetően az egész osztályra hatással van. Első körben az osztályfőnöknek kellene jelezni a problémát, aki azután az érintett lány szüleit is megkereshetné. Természetesen fontos lenne az is, hogy az osztályfőnök járja körül az esetet, gyűjtsön hiteles bizonyítékokat arról, hogy mi is történt valójában és csak azután keresse fel a szülőket. Szerencsés lenne, ha az osztályfőnök személyesen tudna beszélni a szülőkkel a problémáról, hogy könnyebben megértsék egymást és elkerüljék a félreértéseket. Az osztályfőnök segítségként az iskolapszichológussal konzultálhat az esetről és kérhet konkrét szakmai tanácsot, támogatást.
Hogy mi áll a kislány viselkedésének hátterében, azt szakember (pl. az iskolapszichológus, vagy Szakszolgálat pszichológusa) tudja megállapítani.
Üdvözlettel: Kovács Gábor
Kedves szakértő!
Marikának hívnak 34 éves vagyok. Nagyon nehéz megfogalmazni ami bennem van amit érzek. Teljesen ki vagyok égve nem látom semmi értelmét az életemnek. Körülöttem minden olyan rossz és reménytelen. Nagyon sok lelki problémám van amikkel nem tudok megküzdeni. Teljesen ki vagyok égve lelkileg és ez egy nagyon kegyetlen érzés. Pánikbeteg vagyok már több mint 1 éve ami megkeseríti a mindennapjaimat. Benne vagyok egy rossz párkapcsolatban amibe nem vagyok boldog de kilépni sem tudok mert társfüggő vagyok. Utálom a környezetemet amiben élek meg az embereket mert itt nagyon ellenszenvesek szemetek. Nincs kedvem még az utcára se kimenni mert idegesít mindenki de ennek megvan az oka. Teljesen befordultam egy remete lettem. Nem tudom magam összeszedni nagyon nehéz. Édesanyám is itt hagyott engem lassan már 4 éve és még mindig nem tudtam feldolgozni a halálát. A párom kikészít lehúz a szintjére. Semmi nem jó elegem van.
Tisztelt Kérdező!
Azt javasolom, hogy keressen személyes pszichiáteri segítséget mielőbb. Amennyiben van már gondozó/kezelőorvosa, kérjen tőle ismételt időpontot. Levele alapján úgy gonodolom, hogy a pánikbetegség, szorongás mellett valószínűleg depresszió is fenn állhat akár. Akut esetben a területileg illetékes pszichiátriai ambulancia 0-24 órában beutaló nélkül fogadja önt. TB alapon a területileg illetékes mentálhigiénés/ pszichiátriai járóbeteg szakellátásban is tud jelentkezni, itt a pszichiátriai- gyógyszeres segítség mellett pszichológus kolléga is tud foglalkozni önnel. Ez a szakrendelés szintén nem beutaló köteles. Háziorvosa segítségét is tudja kérni a szakrendelésre való eljutásban.
Mindezekből van kiút, csak ne féljen mihamarabb cselekedni, ezzel a problémával nincs egyedül, ne tartsa vissza a szégyenérzet!
Krízisben, vagy ha beszélgetni szeretne lelki problémáiról, hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni, képzett segítőktől. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Bővebben itt https://onlinepszichologus.net/app/uploads/telefonos-lelkisegely.pdf talál még lelki elsősegély céljából ingyenesen és azonnal elérhető szolgáltatásokat.
üdvözlettel, minden jót kívánok:
Kedves Szakember!
25 éves vagyok,
problémám, hogy gyakran előfordul, hogy légszomjam van, nem kapok rendesen levegőt. Ha külön odafigyelek rá, akkor se tudok mély levegőt venni. Egészséges vagyok, COVID-os sem voltam.
Amit tudni kell:
tini korom óta előfordul pszichoszom tünet, pánikrohamaim is voltak korábban.
bántalmazó családban éltem, sokszor elfolytottam a levegővételemet a félelemtől. Talán tudattalan is ez van?
már 25 vagyok, van munkám (1 hónapja), albi (3 éve), na adósságom, de voltam már rosszabb helyzetben, pl utcán..
ahhoz képest most nyugodt életem van, elvileg nem kellene stresszelnem annyit..
bevallom viszont rendszeresen iszom alkoholt, egyedül szeretném letenni, azon vagyok, és szeretnék újra futni, mozogni…
Otthon, egyedül, biztonságos helyen is légszomjam van… Évek óta többször előfordul..
Tudna tanácsolni valamit, hogyan lazíthatnék egy kicsit? van e valami stressz, szorongás oldó gyakorlat?
Köszönöm a választ: Virág:)
Tisztelt Kérdező!
Azt javasolom, hogy keressen személyes pszichiáteri segítséget mielőbb, az alkoholproblémák és a pánikbetegség miatt. Valószínűleg ez egy ördögi kör is, amibe belekerült, a szorongás és a pánik enyhítése az alkohollal -ami csak ideig óráig tűnik működőképesnek- mely szintén problémává vált. A területileg illetékes pszichiátriai ambulancia 0-24 órában beutaló nélkül fogadja önt. 18 éves kor felett, TB alapon a területileg illetékes mentálhigiénés/ pszichiátriai járóbeteg szakellátásban is tud jelentkezni, ahol a gyógyszeres segítség mellett TB alapon pszichológus segítségét is kérheti. A szakrendelés szintén nem beutaló köteles. Háziorvosa segítségét is tudja kérni a szakrendelésre való eljutásban. Emellett javasolom AA (Anonim Alkoholisták -https://www.anonimalkoholistak.hu/ ) csoport felkeresését, pesti, vidéki és online gyűléseik is vannak.
Mindezekből van kiút, csak ne féljen mihamarabb cselekedni, ezzel a problémával nincs egyedül, ne tartsa vissza a szégyenérzet!
Krízisben pedig hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Relaxációs technikákkal kapcsolatban keresse fel youtube csatornánkat! (https://www.youtube.com/channel/UCy0rg8KIus3kf3raxl4jY9g/videos)
üdvözlettel:
Kedves Szakember!
25 éves vagyok,
problémám, hogy gyakran előfordul, hogy légszomjam van, nem kapok rendesen levegőt. Ha külön odafigyelek rá, akkor se tudok mély levegőt venni. Egészséges vagyok, COVID-os sem voltam.
Amit tudni kell:
tini korom óta előfordul pszichoszom tünet, pánikrohamaim is voltak korábban.
bántalmazó családban éltem, sokszor elfolytottam a levegővételemet a félelemtől. Talán tudattalan is ez van?
már 25 vagyok, van munkám (1 hónapja), albi (3 éve), na adósságom, de voltam már rosszabb helyzetben, pl utcán..
ahhoz képest most nyugodt életem van, elvileg nem kellene stresszelnem annyit..
bevallom viszont rendszeresen iszom alkoholt, egyedül szeretném letenni, azon vagyok, és szeretnék újra futni, mozogni…
Otthon, egyedül, biztonságos helyen is légszomjam van… Évek óta többször előfordul..
Tudna tanácsolni valamit, hogyan lazíthatnék egy kicsit? van e valami stressz, szorongás oldó gyakorlat?
Köszönöm a választ: Virág:)
Tisztelt Kérdező!
Azt javasolom, hogy keressen személyes pszichiáteri segítséget mielőbb, az alkoholproblémák és a pánikbetegség miatt. Valószínűleg ez egy ördögi kör is, amibe belekerült, a szorongás és a pánik enyhítése az alkohollal -ami csak ideig óráig tűnik működőképesnek- mely szintén problémává vált. A területileg illetékes pszichiátriai ambulancia 0-24 órában beutaló nélkül fogadja önt. 18 éves kor felett, TB alapon a területileg illetékes mentálhigiénés/ pszichiátriai járóbeteg szakellátásban is tud jelentkezni, ahol a gyógyszeres segítség mellett TB alapon pszichológus segítségét is kérheti. A szakrendelés szintén nem beutaló köteles. Háziorvosa segítségét is tudja kérni a szakrendelésre való eljutásban. Emellett javasolom AA (Anonim Alkoholisták -https://www.anonimalkoholistak.hu/ ) csoport felkeresését, pesti, vidéki és online gyűléseik is vannak.
Mindezekből van kiút, csak ne féljen mihamarabb cselekedni, ezzel a problémával nincs egyedül, ne tartsa vissza a szégyenérzet!
Krízisben pedig hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Relaxációs technikákkal kapcsolatban keresse fel youtube csatornánkat! (https://www.youtube.com/channel/UCy0rg8KIus3kf3raxl4jY9g/videos)
üdvözlettel:
Kedves Szakember!
25 éves vagyok,
problémám, hogy gyakran előfordul, hogy légszomjam van, nem kapok rendesen levegőt. Ha külön odafigyelek rá, akkor se tudok mély levegőt venni. Egészséges vagyok, COVID-os sem voltam.
Amit tudni kell:
tini korom óta előfordul pszichoszom tünet, pánikrohamaim is voltak korábban.
bántalmazó családban éltem, sokszor elfolytottam a levegővételemet a félelemtől. Talán tudattalan is ez van?
már 25 vagyok, van munkám (1 hónapja), albi (3 éve), na adósságom, de voltam már rosszabb helyzetben, pl utcán..
ahhoz képest most nyugodt életem van, elvileg nem kellene stresszelnem annyit..
bevallom viszont rendszeresen iszom alkoholt, egyedül szeretném letenni, azon vagyok, és szeretnék újra futni, mozogni…
Otthon, egyedül, biztonságos helyen is légszomjam van… Évek óta többször előfordul..
Tudna tanácsolni valamit, hogyan lazíthatnék egy kicsit? van e valami stressz, szorongás oldó gyakorlat?
Köszönöm a választ: Virág:)
Tisztelt Kérdező!
Azt javasolom, hogy keressen személyes pszichiáteri segítséget mielőbb, az alkoholproblémák és a pánikbetegség miatt. Valószínűleg ez egy ördögi kör is, amibe belekerült, a szorongás és a pánik enyhítése az alkohollal -ami csak ideig óráig tűnik működőképesnek- mely szintén problémává vált. A területileg illetékes pszichiátriai ambulancia 0-24 órában beutaló nélkül fogadja önt. 18 éves kor felett, TB alapon a területileg illetékes mentálhigiénés/ pszichiátriai járóbeteg szakellátásban is tud jelentkezni, ahol a gyógyszeres segítség mellett TB alapon pszichológus segítségét is kérheti. A szakrendelés szintén nem beutaló köteles. Háziorvosa segítségét is tudja kérni a szakrendelésre való eljutásban. Emellett javasolom AA (Anonim Alkoholisták -https://www.anonimalkoholistak.hu/ ) csoport felkeresését, pesti, vidéki és online gyűléseik is vannak.
Mindezekből van kiút, csak ne féljen mihamarabb cselekedni, ezzel a problémával nincs egyedül, ne tartsa vissza a szégyenérzet!
Krízisben pedig hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Relaxációs technikákkal kapcsolatban keresse fel youtube csatornánkat!
Üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő/Doktorúr!
Következő problémával fordulnék önökhöz!
3 gyermekem van. 7 éves, 3 éves és 8 hónapos lányok!
Nagyon szeretem őket, tervezettek gyerekek!
Viszont védekezés mellett(gyógyszer) megint babánk lesz. 13 hónap lesz a korkülönbség.
Elvetetni nem voltam képes, de most így a terhesség felénél azt gondolom, hogy nagyon nagy butaság volt megtartani. Anyagilag nincs gondunk. Inkább a rengeteg feladat és teher miatt nem szeretném a babát. Képezni akartam magam és dolgozni de így megint csúszik éveket a dolog.
Nem tudok kötődni hozzá, nem tudom mit csináljak. Nem akarom tönkre tenni életét. Semmit sem érzek, pontosabban egy nagy ürességet! Elmentem babaruhát venni, hátha lesz valami kötődésem hozzá de nincs. Eltettem a szekrénybe, hogy ne is lássam! Nem tudom hogy miért vagyok ilyen! Úgy érzem, ha haza hozom akkor Én abba bele roppanok! Mégis mit tegyek? A férjem támogat, de Ő azért sokat dolgozik. Én leszek itthon a legtöbbet…
Tisztelt Kérdező!
Mindenképpen javasolok egyéni pszichológiai, pszichoterápiás segítséget az ön számára. A gyermek születése, még akkor is, ha várt és kívánt is, mindenképpen egy normatív krízis az egyén életében, és a család életében is egy életciklusváltás. A váratlan terhesség, mely megszakította a saját maga egyéni fejlődése (képzések, munka) irányába tett lépéseit, ijesztő és vegyes érzésekkel töltheti el, főleg, hogy három gyermek mellett pontosan tudja mennyi feladat hárul egy édesanyára. Ezek az ambivalens érzések terápiás keretek között átdolgozhatóak.
Terápiás szempontból javasolnám az anya-magzat kapcsolatanalízist (ez egy pszichoterápiás módszer) vagy perinatális szaktanácsadó felkeresését. Mindkettő lehetőség kifejezetten az ön által leírt kifejezetten a várandósság kapcsán felmerülő problémákra nyújt megoldást, és akár online is elérhető. Fontos viszont, hogy ezek valamelyikében képzett szakembert keressen. Az egyéni terápiás folyamat során speciálisan az anya-magzat kötődéssel, a maga félelmeivel tudnak foglalkozni.
Egy biztos, segítséggel van kiút. Kívánom, hogy minél hamarabb találja meg a megfelelő segítséget a maga számára.
Üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő,
Magamat sikerorientált, ambíciózus, karrierista nőnek tartom. Eszerint éltem az életem is, egészen addig, amíg el nem kapott a hatalmas szerelem, melynek gyümölcse is született 1,5 éve. Azóta úgy érzem az életemnek már semmi értelme. A napok egymásutánjában úszok és körülvesz a semmi. Élveznem kellene az anyaság minden percét, ahogy azt a társadalom egésze ontja felém, ezzel szemben én pár apró pillanaton kívül csupán egy hálátlan munkának látom a mindennapjaim, melyben én csupán a sokadik helyre csúsztam. Próbálok perspektívát váltani, de kisebb sikerek után ismét a céltalan semmiben találom magam. Hogyan találhatnám meg újra önmagam, ha úgy érzem, hogy a magamhoz vezető hidat örökre felégettem?
Köszönettel,
Éva
Tisztelt Kérdező!
Mindenképpen javasolok egyéni pszichológiai, pszichoterápiás segítséget az ön számára. Problémájával nincs egyedül! Számos kisgyermekes anyuka küzd hasonló érzésekkel, mint amit ön a levelében megfogalmazott. A gyermek születése, mégha várt és kívánt is, mindenképpen egy normatív krízis az egyén életében, és a család életében is egy életciklusváltás. A korábban sikeres élet, a kontroll megtartásának érzése ebben az életszakaszban elveszni látszhat, mely ijesztő és vegyes érzésekkel töltheti el. Ezt pszichoterápiás keretek között át lehet dolgozni. Felmerült bennem még a posztpartum depresszió lehetősége is, a céltalanság, motiválatlanság, értelmetlenség és szomorúság miatt, ami a leveléből sugárzik. Hogy ez áll-e fenn, vagy az előbb említett normatív krízis- e a vezető probléma, pszichiáter, klinikai szakpszichológus, vagy pszichoterapeuta szakember meg tudja állapítani. Egy biztos, segítséggel van kiút. Kívánom, hogy minél hamarabb találja meg a megfelelő segítséget a maga számára.
Üdvözlettel:
Segitseget szeretnek kerni.Nem birom mar tovabb.Szuleum nem tudjK elfogadni a baratomat,es arra kenyszeritenek,hogy valasszak kozulunk hanem koltozzek el.S mar egyebbre nem tudok gondolni csak arra,hogy vegezzek magammal.Mert 20 eves letemre meg munkam sincs,leragadtam es tehetetlen vagyok…azt se tudom mihez kezdjek.Sokaig kerestem ezt,hogy igy online tudjak segitseget kerni valakitol,ez az egyetlen modom
Tisztelt Kérdező!
Azt javasolom, hogy keressen személyes pszichiáteri segítséget mielőbb az öngyilkossági késztetések miatt. A területileg illetékes pszichiátriai ambulancia 0-24 órában beutaló nélkül fogadja önt. Amennyiben a 18 évet betöltötte, TB alapon a területileg illetékes mentálhigiénés/ pszichiátriai járóbeteg szakellátásban is tud jelentkezni. A szakrendelés szintén nem beutaló köteles. Háziorvosa segítségét is tudja kérni a szakrendelésre való eljutásban.
Mindezekből van kiút, csak ne féljen mihamarabb cselekedni, ezzel a problémával nincs egyedül, ne tartsa vissza a szégyenérzet!
Jelenleg krízisben pedig hívja a lelki elsősegély telefonszámok valamelyikét https://sos116-123.hu/ (külföldi és skypeos elérhetőségek is vannak az oldalon) itt online élőben azonnal tud segítséget kapni. A telefonos elérhetőségek is ingyenesen hívhatóak.
Bővebben itt https://onlinepszichologus.net/app/uploads/telefonos-lelkisegely.pdf talál még lelki elsősegély céljából ingyenesen és azonnal elérhető szolgáltatásokat.
üdvözlettel:
Tisztelt Doktornő!
Van egy párom, akit nagyon szeretek. Természetéből adódóan eléggé zárkózott, nehezen beszél az érzéseiről. Egyébként tisztelettel bánik velem, sose beszél velem csúnyán, nem bánt, nem kiabál. Ritkán vitatkozunk, de amikor ez megtörténik én mindig nagyon kikészülök, nem vagyok sírós fajta, de minden vitánk alkalmával sírok. A veszekedéseket én kezdeményezem, mivel a zárkózottságából adódóan nem mindig vagyok abban biztos, hogy szeret és mivel nem szeretne még esküvőt se, nem érzem azt hogy komolyan gondolja velem a kapcsolatot. Nagyon zavar, hogy ennyire kifordulok magamból minden vitánk alkalmával, a korábbi párkapcsolataimban nem voltam idegileg ennyire labilis. Mit tehetnék, hogy normalizálódjon a helyzet? Köszönöm a válaszát!
Tisztelt Kérdező!
Javaslom, hogy érdemes lenne, amennyiben mindketten motiváltak rá, párterápiás segítséget kérniük. Írásából úgy látom, hogy önök között olyan rossz körök, negatív ciklusok alakultak ki, amelyekben szinte lehetetlenné válik a ennek a konrét helyzetnek a megoldása, kibeszélése, és elkezdtek távolodni egymástól. Talán önben is felmerült, hogy esetleg „kommunikációs problémáik vannak”. A párkonzultáción, vagy párterápián ezekre a rosszul működő kommunikációs helyzetekre, negatív ciklusokra és ezek forrására láthatnának rá kölcsönösen. Abban kaphatnának segítséget, hogy megértsék, saját élettörténetükből hogyan következik a párkapcsolatukban megjelenő bizonytalanság , párja részéről az elköteleződési és érzelemkifejezési nehézség. Mindez segíthetne, hogy megtanulják, hogyan indíthatnak olyan másféle beszélgetéseket, amelyek a közeledést és egymás megértését teszik lehetővé. Kölcsönösen észrevehetővé és kimondhatóvá válhatnának az érzések, a jövőbeli célok, tervek.
Párterápiás konzultációs lehetőség akár online is elérhető. Sokat segíthetne, hogy ismét egy hullámhosszra kerüljenek a kölcsönös megértés terén. Addig is javasolom, hogy indulásképp próbálja ugyanezt, amit a kérdésében ilyen szépen, és finoman megfogalmazott a párjával is megosztani, beszélgetést kezdeményezni róla. Egymás gondolatait kitalálni nem cél és feladat, lehet hogy párjában is sok olyan gondolat van, mellyel akár önt is meglepné.
Amennyiben a párja nem motivált párterápiára, egyéni konzultációt javasolok önnek a bizonytalansága oldására.
Üdvözlettel:
Tisztelt Dr.nő!
Fiam 18 éves múlt.Most mondta el ,hogy a férfiakhoz vonzódik.Ezzel nincs bajom,csak mem tudom,hogyan tudnék segíteni neki.Látom rajta hogy nyomasztja,gondolom inkabb az,hogy milyen visszhangja lesz azok körében akik fontosak neki.Olyan butaságok jutnak eszembe hogy hogyan fog ismerkedni?Egyaltalán kell-e ezzel nekem foglalkoznom?Csak azt szeretném,ha kiegyensúlyozott,boldog ember lenne.
Köszönettel
Kedves Levélíró!
Ön minden bizonnyal nagyon szerető és elfogadó anyuka, hiszen fia bizalommal fordul Önhöz! Önmagában azzal, hogy elfogadóan, támogatóan reagált arra, hogy fia elmondta a férfiakhoz vonzódik, igazi biztatást, pozitív élményt adott neki. Érthető, hogy foglalkoztatja fia jövője és a legjobbat szeretné neki, természetes módon gondolkozik azon, hogy olyan párt fog-e találni aki mellett boldog lehet! Úgy gondolom, ebbe a szeretetteljes kapcsolatba tökéletesen belefér az, hogy őszintén beszélgessenek erről fiával. Javaslom, hogy először gondolja végig, Önnek van-e igénye arra, hogy ezekről a természetes anyai érzésekről beszéljenek fiával? Illetve fölmerül a határok kérdése a szülő-gyermek kapcsolatban , azok helye, milyensége. Ebben Ön és fia együtttudnak közös nevezőre jutni, hogy Ön mennyire szeretne bevonódni fia szerelmi életébe, fia mennyit szeretne Önnek elmesélni, jól jönne-e neki ha meghallgatná, esetleg tanácsait, meglátásait megosztaná vele? Úgy gondolom, ha párbeszédet kezdeményez saját és fia igényeiről, érzelmi szükségleteiről, azzal tudnak leginkább abba az irányba fejlődni, mely segít fiának és Önnek is abban, hogy kiegyensúlyozottak és boldogak legyenek!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tiszteletem! Azert kerestem fel onoket mert szeretnek segitseget kerni problemaimra. Ott szeretnem kezdeni hogy egyszeruen nem talalom a helyem a vilagba nem erzem magam fontosnak ugyerzem mindenki el lenne nelkulen is, nem talalom meg onmagamat,semmi onbizalmam sincs egy csepse van hogy tukorbe nezek es sirok. Es edesapam is tehet errol ugyanis szuletesem elott elhagyott, ill. A rengeteg halaleset ami tortent az eletembe, es a bantalmazas miatt a suliba. Es tudom jol hogy vannak akiknek nagyobb gondjai vannak de szamomra ezek megnem oldott ugyek tobb eve, mivel senkinek nem szolok pedig vannak barataim akik segitenenek de nem merek. Illetve van egy srac is aki tetszik es nem tudom mit csinaljak hianyzik de nem akarom elmondani neki hogy tetszik mert amugy mar baratok vagyunk vagyis tobbek mint baratok de nem akarom hogy eszre vegye, es tenyleg elnezest hogy ilyennel irok egy komoly helyre de ezek tenyleg nagyon nyomnak. Koszonom a valaszt elorre is!
Kedves Levélíró!
Nagyon örülök, hogy leírta, ami a szívét nyomja. Nem lehetett könnyű ezeket a problémákat megosztania. Nehéz élményei voltak, szeretteink elvesztése, iskolai bántalmazás, édesapja hiánya, mind mind olyan dolog amelyekkel nem könnyű megbirkózni. Nagyon megterhelő lehet ezekkel úgy foglalkozni, hogy szeretteivel, barátaival nem osztja meg ezeket. Úgy tűnik nagyon nehezére esik érzelmeit, sérülékeny énjént megmutatni az Önhöz közelállók előtt. De ahogy írja is, nincs egyedül, engedje meg magának, hogy barátaira támaszkodik. Ha kifejezi érzéseit, gondolatait barátai felé, lehetőségük nyílik Önre figyelni, pozitív visszacsatolást adni Önnek, ami segíthet abban is, hogy érezhesse mennyir efontos nekik és mennyire értékes. Talán segít a félelmei legyőzésében, ha elképzeli, hogy fordított helyzetben Ön hogyan reagálna, ha egy barátja valamilyen lelki nehézségét megosztaná Önnel. Amennyiben van rá lehetősége, javaslom keressen fel pszichológust egyéni konzultáció keretein belül, aki segíthet a nehéz élmények feldolgozásában!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Üdvözlöm!
Az lenne a kérdésem, hogy a munkahelyen szinte az összes kolléga csak is kizárólag egy kérdést ismer a napi találkozáskor, csak ezt az egy kérdést cifrázza.
Ami nem más mint a “MI ÚJSÁG?”/”MI A HELYZET?”
Viszont erre a “SEMMI”/”MINDEN RENDBEN” a válasz.
Bár igazából látványosan ez sem érdekli egyiket sem, mert sarkon fordul és megy a dolgára.
Ez amolyan hozott/tanult viselkedés a felmenőktől?
Ha megmondanám bármelyiknek is, hogy ne mondja/kérdezze ezt, mert én már gyerekkoromban sem szerettem hallani ezt a felnőttektől, akkor abból csak megsértődés/megharagudás lenne.
Hogy lehet az ilyet kezelni helyesen, tapintatosan?
Nem megbántva ezzel bármelyiket is.
Köszönöm a válaszát
Kedves Kérdező!
Leveléből úgy tűnik mélyebb kapcsolódásra vágyik, mint amit egy “Mi újság?”, “Mi a helyzet?” kérdés és az erre adott válasz tud nyújtani. Természetesen az egyik járható út, amelyet Ön is pedzeget, miszerint visszajelzés adni arról, hogy ezek a kérdések rossz érzést váltanak ki Önből. Az asszertív kommuniáció segítségére lehet abban, hogy ne sértődés legyen a vége. Az asszertív visszajelzés 3 lépcsőjét követve, egy építő jellegű beszélgetés tud elindulni a problémáról. Az első lépés, hogy objetíven megfogalmazza a problémát pl.: A beszélgetéseink nagy részében a “Mújság – semmi” forgatókönyv megy végig és utána véget ér a beszélgetés. A második lépés a probléma Önre gyakorolt hatásának megfogalmazása pl.: Elszomorít/ Hiányolom, hogy nem beszélgetünk időnként mélyebb dolgokról. Gyermekkoromból ismerős ez a kérdés és sosem tudtam, hogyan lehetne erre érdemben válaszolni. És végül, de nem utolsó sorban, előállhat egy megoldási javaslattal, vagy megkérdezheti, hogy tudnának-e valamilyen módon változtatni ezen? Ezzel kifejezi nyitottságát a változásra és konstruktív módon éll a helyzethez. Azonban úgy gondolom, hogy ebben a helyzetben, az is segíthet, ha magra vállalja a kezdeményező szerepet és a megszokott felszínes beszélgetésből kilépve, úg ypróbál kapcsolódni, ahogyan az Önnek jó. Akár érdeklődik valamilyen konkrétabb dolog felől, olyan témát vet fel amely Önt foglalkoztatja, azaz tulajdonképpen példamutatással ösztönzi munkatársait a beszélgetéseik jellegének megváltoztatására.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt pszichológus
Én egy 32 éves nő vagyok váló félben van egy 11 hónapos kisfiam aki nem érzi mi történik körülötte mivel születése óta nem igazan vagyunk eggyüt az édesapjával de Visszont a 8 éves kilanyom ő igen és probalok mindent megtenni de latom h neki nehéz nem mondja el nekem se a csaladban senkinek h neki ez rossz lenne visszont mióta megromlott a viszony az apjaval(kiderült hogy mecsal az én első unoka hugommal) azóta a holoka az orra már az arcát is vakarja előttem nem sem társaság ban de sebes neki nem pattanasos vagy ilyesmi ez lehet lelki eredetű ?
Vigyem szakemberhez?
Tisztelt Kérdező!
Először is ebben a nagyon nehéz élethelyzethez, amiben van most, kitartást kívánok, hiszen a válás óriási trauma az egész családnak, még talán a kisfiának is, aki a lehető legjobban viseli. Éppen ezért nagyon tiszteletre méltó, ahogy a gyermekei miatt hozzááll a kérdéshez.
A kislányának a vakarózása pedig valóban lehet szorongásos, vagy egyéb, lelki eredetű. (Mindemellett a felülfertőzések és egyéb bőrproblémák megelőzése miatt érdemes lenne megmutatni a gyermekorvosnak a sebeket, az arc területe rendkívül érzékeny, és a gazdag erezettsége miatt hamar be tudnak jutni kórokozók, akár az agyhártyákig is. )
Gyermekpszichológus sokat tudna segíteni neki, hogy feldolgozza, értelmezze a helyzetet, ugyanis, jelenleg nemcsak az apukájában kellett csalódnia, hanem egy másik – feltehetően közelebb álló- családtagban is együttesen. A bizalma a tágabb családi rendszerben így meglehetősen meginghatott, amely kelthet benne olyan bizonytalan érzéseket, vagy szorongást, amelyet egy gyermekpszichológus segíthet feldolgozni neki.
Illetve ajánlom figyelmébe az alábbi blogcikkünket, amelyekben erről a kérdésről írunk bővebben.
üdvözlettel: