Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Kedves pszichologus,a munkahelyemen az egyik kollegammal nagyon feszult a helyzet.Nem tud semmit,amit tud azt is összekeveri,elnaggyàzza,ül,ki- be szaladozik,cigarettazik,ugy van vele csinalja mas.A fonokno mindent eltur neki.Sokszor volt konfliktus,szova is tettem a fonoknonek.Ha megintette a kollegat az megsertodott ra.A napokban nagy konfliktus tort ki koztunk, szandekosan kiadtam egy hibas munkat amit a kollega csinalt igy neki a kliens utan kellett szaladni es javitani a hibat.Utana nekem tamadt nem vagyok kollegialis mondtam allandoan a hibait kell javitani es a fonokno jelenleteben mondtam azert csinaltam,hogy tudja a fonokno is hogy tudataban vagyok protekcioja van.Nyilik uj reszleg az eset utan a fonokno ugy dontott athelyezi a kollegat oda.A munkat szeretem de nincs kedvem van a nepotizmus,kronizmus rendszereben dolgozni,ahol erdemtelen a ferfi kollegak kiemelese.Sokszor erzem a tudasom ellenere nem vagyok szakmailag a meltosagom tronjan.Mit tanacsolna ilyen esetben?
Tisztelt Kérdező!
Két dolgot javasolnék. Az érzelmileg kimerítő helyzet miatt javasolnék egy pár alkalmas négyszemközti pszichológiai konzultációt önnek, amely segíthet megtalálni az erősségeit, és az asszertív kommunikációt is elsajátíthatná, ami nagyban előremozdítaná a jelenlegi helyzetét. Másrész ha és amennyiben úgy látja a főnöke fogadókész a beosztottak problémái iránt, valószínűleg egy higgadt, feszültségmentes helyzetben érdemes lenne szintén négyszemközt megfogalmaznia felé a problémáit, talán nem is konkrétan a kollégával kapcsolatos problémáit, hanem oly módon megfogalmazva, hogy ha ilyen, a jelenlegihez hasonló szituációval találkozik ön mint beosztott, mint javasol ő fönökként, mi az ön teendője, hogyan járjon el, mi a munkahelyi “policy”.Hátha egy hasonló beszélgetés finoman felnyitja a főnöke szemét is.
Üdvözlettel:
Tisztelt Segítő. 🙂
16 éves korom óta 1kén élek. :O
És mostanra, 34év jutottam el odáig,
hogy nem bírom tovább. 🙁
Ugyanis azt érzem, rossz ember vagyok.
Főleg, mert hibázva, hoztam 1rossz döntést.
És attól tartok, hajléktalan leszek miatta.
Annyira világgá mennék, feladva mindent.
Pedig tudom, hogy nálam sokkal rosszabb helyzetben is vannak-élnek emberek.
Nem szeretnék bogyón élni, és depressziós lenni.
Üdvözlő- Köszönettel- 🙂 Minden Jót. 😉
Tisztelt Kérdező!
Krízishelyzetben nem vagyunk képességeink teljes birtokában, ezért nem szabad ilyenkor döntéseket hozni. A legjobb, amit tehet, hogy egy külső szemlélővel átbeszéli mindazt, ami foglalkoztatja. Ha úgy érzi, túl nagy a teher és most azonnal szeretne valakivel beszélni, nyugodtan hívja az egyik lelki elsősegély telefonszámot!
Lelki Elsősegély Telefonszolgálatok (Ingyenes)
116–123 , https://sos116-123.hu/
Éjjel–nappal, mobilról és vezetékes telefonról is hívható, illetve a honlapon skype lehetőség is van.
Caritas Lelkisegély Telefonszolgálat (Ingyenes)
06–80–505–503 18 órától 6 óráig, csak vezetékes telefonról hívható.
Ezen kívül fordulhat a háziorvosához, vagy a helyi családsegítőhöz is, vagy ha a lehangoltság, depresszió a domináns, akkor a területileg illetékes mentálhigiénés gondozóba is mehet TB alapon, nem beutaló köteles.
üdvözlettel:
Jó napot!
Egy egyetemi felkészítőn kapott feladat kapcsán szeretnék segítséget kérni, melyben egy pszichológussal kell beszélgetnünk. Ehhez szeretnék a héten online segítséget kérni. Válaszát előre is nagyon köszönöm!
Tisztelt Kérdező!
A munkacsoport pszichológusainak, pszichoterapeutáinak aktuálisan elérhető szabad időpontjait, megtalálja mindannyiunk adatlapján az időpontfoglalás menüpont alatt.
Amennyiben egy bizonyos terapeutához szeretne időpontot, de nem lát elérhető, szabad időpontot, írhat e-mailt az info@onlinepszichologus.net elektronikus levélcímre , telefonon pedig a 0620/430-7186-os számon érhet el minket. Felhívjuk szíves figyelmét, hogy telefonos tanácsadást nem végzünk, a megadott számon kizárólag az időpontfoglalással illetve szakemberválasztással kapcsolatos nehézségekkel kapcsolatban áll módunkban rendelkezésre állni.
üdvözlettel:
Jó napot kívánok, felvidéki pedagógusként a mai napon egy olyan problémával szembesültem, amivel még 20 év alatt sohasem. Az osztályomban egy 16 éves diáklány egy másik pedagógus óráján, miután nem tudott válaszolni egy kérdésre, felborította a padot, kiszaladt az osztályból, a kolléga a wc-ben talált rá, ahol pánikrohamot kapott, levegő után kapkodva zokogott. Ez a fuldoklásszerű állapot kb. 15-20 percig tartott. Az édesapa az iskola gondnoka, ő próbálta megnyugtatni. A roham elmúltával mintha mi sem történt volna, a leányt visszaküldte az osztályba, és kérte, írjuk be neki az elégtelent, ne foglalkozzunk vele, hisztis. A kislány rendkívül zárkózott, maximalista, irtózik a szerepléstől, utálja a közösséget. Az osztálytársak elmondása alapján már az ált. iskolában is voltak ehhez hasonló kitörései, felpofozott valakit, a táblát is tönkre tette, mikor valami nem sikerült. Hogyan tudnám a családdal taktikusan megértetni, hogy a kislánynak szakember segítségére van szüksége? Köszönöm!
Kedves Katalin!
A problémát semmiképpen nem szabad figyelmen kívül hagyni, hiszen a fiatal lány első olvasatra jelentős indulatkezelési problémákkal küzd, aminek akar saját magára nézve is lehetnek súlyosabb következményei. A hirtelen, nagy amplitudójú agresszív kitörések akar önsértésig, vagy meg komolyabb szintig elmehetnek. A lány már 16 éves, önállóan is dönthet a mellett, hogy felkeres egy pszichológust. Esetében talán már őt kell meggyőzni elsősorban hogy segítségre szorul. Érdemes lenne az osztályfőnökének leülni vele beszélgetni ezekről a rohamokban jelentkező kitörésekről, illetve ha van iskolapszichológus hozzá mindenképpen továbbítani, vagy Pedagógiai Szakszolgálat felé továbbítani az esetet.
Üdvözlettel,
Üdv. Párom 60 éves van 1 34 éves lánya, férjezett. Mikor lejön együtt alszanak. Vagy ha felmegy, együtt alszanak. Ez normális?, Köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Az együtt alvás alatt mit ér pontosan? Egy ágyban, vagy egy szobában két külön ágyban? Amennyiben egy ágyban alszanak lehet mögötte leválási probléma. A pontos körülmények (pl. a családi szokásokat, a kapcsolatuk erősségét, mióta van ez a szokás stb.) ismeretében lehetne választ adni a kérdésére.
Üdvözlettel:
Szabó LiliJoestet!Az szeretnem kerdezni hogy volt egy rossz kapcsolatom 21evig.attol van 2gyerekem.nagyon rossz kapcsolatban eltunk.mindig a baratok voktak a fontosabbak meg a fuggosege.aztan osszejott egy fiatal lanyal es elhagyott minket.en 1eve elek boldog uj parkapcsolatban de annyi rossz emlek megmaradt a regi parkapcsolatbol hogy sokszor az uj parkapcsolatban sajat magamat felidegesitem hulyesegekkel.es lehangolja az egesz napomat.mit tegyek hogy ez elmuljon?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne szakemberrel beszélgetnie, hogy mi minden okozhat önben frusztrációt, milyen feldolgozatlan traumák maradhattak meg az előző párkapcsolatából, milyen problémák jönnek elő az új kapcsolatában stb.
A területileg illetékes családsegítő szolgálatnál vagy a pszichiátriai gondozóban is lehet kérni segítséget tb alapon.
Üdvözlettel:
Szabó LiliNagy válságban van a házasságom ( 3 gyerekkel) férjem ,már elakar hagyni minket miattam. Mivel szerinte teljesen mellőzöm őt, semmilyen kérését nem veszem számításban, teljes lényemmel a gyerekek szolgája vagyok, minden ötletére van egy kifogásom, egyáltalán nem követem Öt, de vezetni nem vagyok képes.Nagyon sokat veszekedünk, a válást is átbeszéltük többször, de szinte 20 évet nem lehet olyan könnyen elengedni. Én állandóan ígérem, hogy változtatok, de annyira padlón vagyunk, ha itt változtatnék, máshol ordít a hiányosság…Azt mondta imátkozzak ne jelenjen meg egy másik, mert akkor ő lépett.Apaként nem a babysitter apa, de szívvel lélekkel mindent érünk tesz.Nem szeretném elveszíteni, de nem is tudom hol kezdjem, ez az utolsó esélyem azt kijelentette ( kaptam már többet, de véleménye szerint, ahogyan ő egy kicsit is kedvesebb felém én már hátra dölök és az hiszem minden rendben). Szerinte nekem MINDEN fontosabb mint Ő. Köszönöm szépen
Kedves Enikő!
Köszönjük levelét!
Érdemes feltennie magának is azt a kérdést, hogy ha minden fontosabb, mint a férje, és nem is szeretne ezen változtatni, akkor mi miatt ragaszkodik ennyire ehhez a kapcsolathoz? Egyikük sem érzi jól magát ebben a szituációban, s ez a gyerekekre is negatív hatással van, ezért jogosan merül fel a kérdés a válást illetően. A ragaszkodásuk miatt azonban érdemes lenne felvetni a párterápia lehetőségét is, ahol a felszíni konfliktusok mellett a rejtett, mélyebben lévő konfliktusok, tartalmak és ellenállások is verbalizálhatóak lennének, melyek segítenék eldönteni a kapcsolatuk jövőjét.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves szakértő!
Itt vagyok 33 évesen és nem szeretem az életet meg az embereket akik körbe vesznek engem. Úgy érzem hogy mindenki csak lehúz szándékosan bántanak még jobban belém rúgnak. Mindig is utáltam ezt a környezetet amiben nevelkedtem. Ez a falu ahol élek csak mérgez engem meg ez az egész zala megye ahol élek. Nagyon egyedül érzem magam ebben a világban főleg mióta édesanyám meghalt ennek már 3 éve 🙁 Azóta meg egyenesen egy pokol az életem. Az anyu jelentette számomra a mindent a támaszt ő volt az aki mellettem állt jóban rosszban megvédett bárkitől mellette nem féltem semmitől és senkitől. De mióta ő meghalt az életem gyökeresen megváltozott. Egyenesen utálok élni az embereket meg főleg utálom mindennél jobban. Nem bírok elviselni senkit nagyon rossz így élni. Még a saját testvéreimet se szeretem mert ők aztán főleg nem foglalkoznak velem pedig csak mi maradtunk egymásnak. Én vagyok a legkisebb a családban mégis én vagyok elnyomva egy senkinek érzem magam. Semmi nem jó 🙁
Kedves Marika!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján a kiégésen túl egy elakadt gyászfolyamat is sejthető az édesanyja halálához kapcsolódóan, mely miatt érdemes lehet szakember segítségét kérni. Kiégésre visszakanyarodva érdemes áttekinteni az életét, lehetőségeit, s mérlegelni a változásokkal kapcsolatos kockázatokat ls előnyöket. A változásban benne lehet a lakhely és munkahely váltás, új kapcsolatok teremtése, új hobbi kezdése, stb. Emellett fontos önmaga erősítése is, hiszen felnőttként már magát kell megvédenie, határait meghúznia, hogy ne bánthassák és használhassák ki mások.
Ajánlom figyelmébe alábbi blogcikkünket:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Sajnos nehéz röviden megfogalmazni. Gyakorlatilag 13 éve kezdődött minden… Volt részem függőségben, munkába menekülésben és rengeteg magányban. Illetve csak abba. Azt hittem még tudom oldani a dolgokat. Aztán rájöttem, nem megy. De már nem tudom mit tegyek. Jó lenne egy szakember.
Tisztelt kérdező!
Köszönjük levelét!
Megértem, hogy lelkileg belefáradt a nehézségekbe, hisz 13 év nagyon sok idő.
Jól gondolja, egy szakember sokat segíthet. Megértheti függősége okát, illetve megtanulhatja azt, hogy az elmenekülés helyett hogyan tud megküzdeni a negatív érzésekkel és hogyan alakíthat ki egy harmonikus életmódot.
Munkacsapatunk szakembereit itt találja:
Üdvözlettel,
8 éves keresztfiam és 10 éves keresztlányom szülei között az utóbbi időben megromlott a kapcsolat, otthon a gyerekek előtt folyamatos a veszekedés, állandósult a feszültség, a szülők külön alszanak (az anya a gyerekek közé kérte be magát). A nagyszülők stabil pont voltak az életükben, mindennapos volt a kapcsolat, de anyai döntésre az utóbbi időben velük sem találkozhatnak. Anyai ráhatást kapnak folyamatosan, miszerint apjuk nem szereti öket, persze ez teljesen alaptalan. Új férfi is képbe került. A kisfiú viselkedése ez idő alatt folyamatosan romlik, mentális állapota hétről hétre rosszabb. Agresszív, csúnyán beszél, nem tisztel senkit, rosszul tanul, állandóan feszült, ideges. Ezt az iskolákban is jelezték de ők nem tudják az otthoni problémákat így segíteni sem tudnak. Hogyan kezelhetem ezt a helyzetet én, mint keresztszülő? Legyek elnézőbb a gyerekkel szemben vagy az sem jó megoldás? Mit tehetek a mentális egészsége javulása érdekében? A szülőkre sajnos nem számíthatok ez ügyben.
Kedves Kérdező!
Leveléből úgy tűnik igencsak meg van kötve a keze. A legideálisabb megoldás az lenne, hogy ha család- és párterápia keretein belül lehetőség lenne a szülők közötti konfliktusok normlaizálására, és ezáltal a gyermekekre gyakorolt hatás megértésére és megváltoztatására. A soraiból azt veszem ki, hogy ez egy elrugaszkodott elképzelés, azonban érdemes lehet ezt a szülők fülébe “duruzsolni”, hátha célba ér valamilyen formában.
Fontos lenne, hogy megértéssel és elfogadással, közben a kereteket megőrizve forduljon a kisfiú felé. Nyugodtan fejezze ki felé, hogy úgy látja, mostanában változott, nem úgy érzi magát, ahogyan korábban. Kifejezheti, hogy ez aggodalommal tölti el, hiszenm nagyon szereti és fontos neki. Adhat keresztfiának egy biztonságos pontot, ahová fordulhat, ahol megoszthatja érzéseit, gondolatait a kialakult helyzettel kapcsolatban. Akár segíthet neki abban, hogy érzéseit validálja (“érthető, hogy így érzed”, “teljesen rendben van, hogy most feszült, és mérges vagy”). Azonban fontos lépés, hogy az érzelmek validálása, kiegészüljön azzal, hogy alternatívát kínál például a frusztráció és düh kifejezésére. Úgy tűnik most a külvilág számára problémás módon tudja kifejezni ezeket, és Ön segíthet valamilyen más kifejezései módot találni: akár sport, vagy párnába kiabálás, egy papír összefirkálása dühösen, stb. Emellett, akár a szülőket olyan irányból is megközelítheti, hogy ha ők maguk nem hajlandóak családterápián résztvenni, esetleg a gyerekeket az iskolapszichológushoz irányíthatnák, hogy mentális támogatást kapjanak, ebben a nehéz élethelyzetben.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Borzaszto dolgokra jöttem rá a parommal kapcsolatban.Kulfoldon élünk,rajta kivül nincs senkim.se rokon,barát sehol.El akarom hagyni,itt ki sem birnam hanem visszamennék Magyarországra inkább.A gondom hogy nagyon rettegek az ujrakezdéstöl teljesen egyedül vagyok.A nullarol kellene kezdenem mindent.anyagilag sem állok jol,albérletre is sok pénz kéne otthon,és munka is nem tudom lenne e.Sajnos nem vagyok tulképzett ezert csak a minimalberböl kellene megélnem.Nagyon kivagyok lelkileg is es még a szakitast is tul kell élnem mert nem maradhatok vele,nagyon megalazott.pedig szeretem. De nagyon szorongok az ujrakezdéstöl,félek hogy lelkileg is ugy megtörök hogy dolgozni sem birnék,és utcára kerülök. A parom miatt amit tett mar fizikailag is rosszul vagyok annyira megvisel.Regen amugy panikbeteg is voltam agorafobiaval. Talan az a legnagyobb felelmem hogy visszaesek ha egyedul maradok,meg a valtozas miatt.hogy kuzdjem le a felelmem hogy meg merjem tenni ezt a lépést ?kérem segitsen.Köszönöm!
Kedves Levélíró!
Úgy tűnik nagyon nehéz lépés előtt áll, de látom, hogy az elhatározása már megszületett. Ijesztő lehet arra gondolni, hogy egyedül induljon el egy új úton. Abból, amit ír úgy látom, hogy fontos lenne Önnek, hogy legyenek olyan személyek az életében, akikben megbízhat, akikben lelki támaszra lel, ezért amennyiben van rá lehetősége javaslom, hogy próbáljon meg párján kívül mással is kapcsolatot kialakítani. Akár egy régi barát újra felkeresése, akár egy teljesen új barát szerzése (pl.: a bumble nevű applikációnak van barátkereső funkciója is) jó ötlet lehet. Ezen kívül a bizonytalanság, és a változások okozta szorongás és félelem ellen a legjobb módszer a tervezés! Javaslom, hogy tételesen gondolja végig, milyen akadályok kerülhetnek az útjába és próbáljon meg valamilyen megoldási alternatívát kitalálni. Amennyiben a megélhetéssel kapcsolatban vannak aggodalmai, akkor egy szociális munkás is segíthet eligazodni a magyarországi lehetőségek között, segíthet megtalálni az Ön számára elérhető támogatásokat is. Amennyiben pánikbetegsége visszatérne, kérhet segítséget pszichiátriai szakrendelésen, ahol mind gyógyszeres, mind pszichoterápiás seítséget tudnak adni Önnek. Az is segíthet, ha felidézi azokat a korábbi eseményeket az életéből, amelyek során sikerült valamit megvalósítania, így önbizalmat nyerhet sikereiből, a következő lépés megtételéhez.
Sok sikert, és kitartást kívánok Önnek!
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Tisztelt Doktornő!
A párom egy éve dolgozik ezen a munkahelyen.Fél éve megismertem egy kollégát,ez a férfi hozta-vitte dolgozni.Ez ellen nem is volt kifogásom.De volt egy céges buli,ahol a férfi csókkal próbálkozott,sikertelenül,és szerelmet vallott páromnak.Ezt én csak 1.5 hónap után tudtam meg.Nem a párom mondta el,nekem kellett kihúzni belőle mert láttam rajta,hogy vmi baj van.Miután elmondta,kértem ne bonyolódjon ebbe bele.Sajnos nem tudta megtenni.Megcsalás nem volt!De 3 hete elmondtam neki,hogy úgy érzem nem tudja elfelejteni,és hogy a szívében ő van,nem én.Azt mondtam,ha ez nem változik nem akarok így vele lenni.Erre azt mondta,jól látom.Megingott,nem tudja mi fogta meg a férfiban.És fájt neki mikor azt mondtam így nem akarom folytatni,de azt mondta igazam van.Azt mondta eltudja felejteni!De idő kell neki.Van egy 4 éves kislányunk,úgy gondolom csak a kislány miatt maradna velem.Nem beszélünk erről a dologról,hogy tudjon felejteni párom.Sikerülhet ha mellette vagyok?
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy párterápiás keretek között kellene beszélni a problémáról, a kapcsolat rendbehozataláról. Érdemes lenne beszélnie a párjával erről a lehetőségről, szakember segítségével fel lehetne dolgozni a másik férfi iránti vonzalom okait, a kapcsolatuk gyenge pontjait meg lehetne erősíteni. Sok szakember, párterapeuta online is rendel már, ha a vírushelyzet miatt nem akarnának személyes terápiában részt venni.
Kolléganőim közül Dr. Szabó Zsuzsanna is vállal párokat.
Üdvözlettel:
Szabó LiliEgy ismerősöm tanácsára szeretnék rákérdezni.
“Sőt igazából figyelheted is a tudatod módosulásának mikéntjét, hogy hogyan változik, mi változik, hogyan formálódnak gátlások, stb.
És ezeket a mintákat, változásokat be is lehet építeni az alap tudatállapotodba és akkor ott is meg lesz.” Ugye a kedves kollega tanácsa, hogy alkohol hatása alatt tartson önvizsgálatot, amit majd késöbb hasznosíthat önfejlesztésre. Mennyire tekinthetem ismeretekre alapozottnak vagy hitelesnek amit leírt a tanácsban?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján sajnos nehéz állást foglalni, hogy mennyire alapos a leírt kiragadott tanács, hiszen a szövegkörnyezetet, a terápiás célt, a kórtörténetet sem ismerem. Bennem felmerül kérdésként, hogy alkohol befolyása alatt mennyire tud önvizsgálatot tartani a kliens (pl. ez függ hogy miben állapodnak meg, hogy 1 pohár sör elfogyasztása után, alkohol betegek vajon tudják-e tartani a kiszabott mértéket, nem lépik-e túl).
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm! Pár napja már írtam azzal kapcsolatban hogy a párom szünetet kért tőlem. Nem beszélünk 3 napja és ma láttam hogy Instagrammon le törölte a közös képeinket.. nagyon fáj ez az egész dolog. Iszonyatosan hiányzik és üresnek érzem magam nélküle és elveszettnek. Nem akarok rá írni 2 hétnél hamarabb. Viszont szinte minden nap sírok miatta.. nem tudom mit tegyek mert ha próbálom lefoglalni magam akkor is csak ő jár az eszembe és szomorú leszek.
Ön szerint ha így alakultak a dolgok van még remény a kapcsolat számára? Illetve mit tegyek hogy ne érezzem ezt a fájdalmat ? Tehetetlennek érzem magam
Kedves Kérdező!
Teljesen érthető, hogy most ezek az érzések kavarognak Önben. Nyugodtan engedje meg magának, hogy szomorú legyen, teljesen érthető és rendben van, hogy sír miatta. Talán érdemes lehet “ingerkontrollt” bevezetnie, ami alatt azt értem, hogy nem nézi meg párja oldalait a különböző közösségi média felületein. így lehetősége lenne saját álláspontját végiggondolni, anélkül, hogy párja alternatív kommunikációs csatornáit értelmezné. Javaslom, hogy próbálja megkérdezni magától, hogy mire van szüksége ebben az állapotában és gondolja végig, hogy hogyan lenne ez elérhető. Jól esne, ha valaki megvigasztalná? Akkor forudljon olyna emberhez, aki meg tudja vigasztalni, esetleg próbálja saját magának megadni ezt az élményt. Jól esne csak hagyni, hogy potyogjanak a könnyei? Akkor kuckózzon be egy forró teával jó zenével, és engedje, meg magának, hogy érezze az érzéseit. Legyen elnéző magával szemben, tudom, hogy most nehéz és nagoyn szeretne szabadulni a rossz érzésektől, de a megélésüktől várhatja az enyhülésüket. A kapcsolat jövőjére vonatkozan nagyon nehéz lenne jóslatot tenni, és talán nem is érdemes. A legfontosabb, hogy Ön tudja mit érez, mit szeretne, mit vár az adott helyzetben, párkapcsolatban hiszen ez a feltétele annak, hogy amikor újra beszélnek majd egymással, tudja, hogy Ön milyen álláspontot szeretne képviselni.
Kitartást kívánok!
Üdvözletel,
Maróti Eszter
Írok önnek a párkapcsolatunkól is. Nagyon jó volt mindent meg beszéltünk .Nem volt vita. Aztán el kezdett panaszkodni a családjának rolam és én nem tudtam rola. Ezáltal már nem kedvelnek gyülölnek inkább és ennek hangot is adnak. Ez tikos telefon beszélgetés nagy port kavart. A Nő el mondta nekem ez nem volt titok a párja is tudott róla. Nem érti nekem miért nem mondta el az enyém. Be jött a képbe egy családtagja akit fel hívtam pedig nem vagyunk jóba és ki derúlt mint már sokszor a párom rólam beszél nekik olyan dolgokat amiért haragszanak rám nekem meg róluk. És már többször ki derült fele volt igaz amit állított. Mikor szembesítjük vele. Kitérő válaszokat ad. És képes bármelyőnknek hazudni ,hogy magát mentse. Ön szerint miért van ez? Szeret ő egyáltalán engem ?
Köszönöm a további információkat! Úgy tűnik, egy darabig jól működött Önök között a kommunikáció, de ez valami miatt megváltozott. Érdemes lehet végiggondolni, hogy mikor kezdődött a változás, milyen események történtek abban az időszakban és végiggondolni, hogy vajon mivel lehet összefüggésben. Sajnos úgy tűnik párjának nehéz felvállalnia valódi érzéseit, gondolatait, így “titkok” keletkeztek mind a párkapcsolatukban, mind úgy tűnik párja egyéb társas kapcsolataiban. Tulajdonképpen saját maga fogalmazza meg, hogy Ön miként látja: “Képes bármelyikőnknek hazudni, hogy magát mentse.” . Elképzelhető, hogy valamilyen következménytől tart a párja, esetleg úgy gondolja, hogy nem mondhatja el másoknak, amit valójában érez, de ezek mind spekulációk. Az, hogy valójában mi az, ami miatt úgy gondolja párja, hogy Önnek és családjának is mást kommunikál, azt sajnos csak a párja fogja tudni megmondani, éppúgy ahogy az érzéseit is csak párja fogja tudni hitelesen megfogalmazni. Ennek fényében az lenne a legjobb, ha valamilyen módon el tudna indulni a kommunikáció Önök között, hogy tisztázódjon a helyzet.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
