Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
T. Doktornő! Dióhéjban a történetem. 2019-ben végrehajtás miatt elvesztettük a házunkat.Sehonnan nem kaptunk segítséget. Nem kerültünk az utcára, albérletbe költöztünk. Mára már saját lakásunk van. Mai napig nem tudok túl lépni a történteken. Borzasztóan érzem magam és állandóan ez jár a fejemben. Valaha túl fogok ezen jutni? Mi lesz velem így? Tud segíteni? Köszönöm a válaszát.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Sajnálom, hogy ilyen nehézségeken kellett átmenniük, egy otthon elvesztését is úgy gondolom, hogy időbe telik feldolgozni. Én mindenképpen azt tanácsolnám, hogy keressen fel egy gyásztanácsadó vagy klinikai szakpszichológus kollégát, aki a gyász folyamatán végig tudná kísérni Önt (bármilyen traumatikus veszteség során megjelenik a gyász, nemcsak emberi kapcsolatok elvesztésénél).
Az alábbi blogbejegyzésemben részletezem a gyász folyamatát:
Üdvözlettel:
Szabó LiliElhagytak 1,5honapja . Van 2 gyermekunk. Felvaltva vigyazunk rajuk. A felesegemnek mar van van valakije… nagyon nehez az elengedes.
Kedves Endre!
Sajnos nem egyértelmű számomra, hogy milyen kérdéssel fordult hozzám egész pontosan, de valószínűnek tartom, hogy a továbblépésben, elengedésben szeretne segítséget kérni. Egy kapcsolat megszakadása természetesen számos nehézséggel, fájdalommal jár, különösen, ha gyermekek is vannak, illetve, ha a másik félnek van valakije. Mindenképpen azt javasolnám, hogy forduljon szakemberhez, amennyibe úgy érzi, hogy egyedül nem tud most ezekkel a nehéz érzésekkel, kérdésekkel megbirkózni.
Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra
Tisztelt szakember! Az elmúlt hetekben eléggé elbizonytalanodtam, sokat aggódom e-probléma miatt. Nem régebbin a neten megismertem egy fiút. Sokáig jól elvoltunk voltak tréfás beszólásai ami számomra nem volt az ezt említettem is neki megbeszéltük. Sokszor apró dolgokon összekaptunk de megtudtuk beszélni az elején nagyon megkedveltem találkoztunk is. De sajnos az utóbbi időkben egyre jobban romlott a kapcsolatunk. Elmondta hogy többet érez mint barátság itt hirtelen dühömben neki estem, amit később megbántam de hagytunk egy hetet pihenni. Aztán újból rám írt. Hogy hiányolt és hogy mit gondolok menjen tovább? Akkor azt mondtam igen. De rá pár nap múlva sokáig nem mertem neki elmondani. De el kellett mert tudtamnem lesz így jó tovább. És elmondtam neki hogy nem az esetem nem tudok többet képzelni barátságnál. Erre meg mondta hogy igazából ő neki sem voltam az esete de ezt elnézte volna, mert belsőleg értékesebbnek talált. Véleményem szerint bejöhettem neki csak haragjában mondta ezt mert ha valakitől többet akarok akkor valamennyire a külső is számít. És ekkor nagyon nehezen akart elengedni mondta hogy legyünk csak barátok. De én mondtam hogy nem mert egy idő után megint az lesz hogy többet érez még ha most nem is. Valamint azt is észre vettem hogy az utóbbi időben nagyon befele fordult önmagában. Depressziós gondolatai voltak amit sokáig hallgattam és segítettem rajta. De egy idő után ez negatív hatással lett rám hogy ezeket mondja. És mondtam hogy legyen vége nincs már értelme ennek. Vége lett.. Azóta 2 hét telt el de még mindig rá gondolok néha, és attól tartok hogy már nem találok mást rajta kívül. Olyan gondolatok is fordulnak a fejemben hogyha mégis találnék később valakit akkor mi lesz ha őt elveszítem, akkár egy halál eset, megcsalás stb. Attól tartok hogy nem találok meg majd akit kerestem aki egész életemben elkísér. Mi lehet ennek az oka ami miatt így gyötrődöm ennek bezárulásaként? Hogyan tudnám elengedni ezt az egészet?
Kedves Bianka!
Köszönöm bizalmát, és hogy hozzám fordult kérdésével. Érezhetően kifejezetten gyötrő a magány és az egyedüllét gondolata, talán ezt az érzést szeretné mindenáron elkerülni. Arra a kérdésre azonban, hogy mi okozhatja ezt a félelmet, sokszor nem annyira egyértelmű a válasz, illetve nagy valószínűséggel valamilyen régmúltbeli emlékhez, tapasztalathoz köthető. Mindennek felderítéséhez nagy segítség lehet egy szakember, aki célzott kérdésekkel, visszajelzésekkel segítheti Önt a folyamat során.
Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra
Jó napot!
Az lenne a problémám, hogy egy ideje minden emberi érintés taszít.. Ha én érek hozzá vagy én ölelek meg bárkit akkor azzal nincs probléma egészen addig ameddig nekem nem kellemetlen de ha valaki hozzám ér megsimogat túl közel jon elkezdek szorongani rosszul érzem magam.. Nem történt semmi különösebb probléma.. Nem lettem bántalmazva soha se szexuálisan se fizikailag…ez miatt persze a pár kapcsolatom is kezd tönkre menni hiszen nem érti /hiszi el mi is van bennem tulajdonkeppen.. De egyszerűen képtelen vagyok elturni az érintéset senkinek ebből adódik hogy a szexuális együttlétet sem akarom semmilyen formában taszít ugyan úgy mint a fizikai kontaktus bármilyen formája ilyenkor a másik szemébe is nehéz néznem elkezdek össze vissza tekingetni nem tudom elkepzelni mi történhetett velem… Plusz mínusz körülbelül 1 – 1,5 éve van ez a probléma
A választ köszonom előre is
Kedves Zsuzsi!
Így kontextusából kiragadva nehéz lenne érdemleges következtetést levonni a probléma gyökereire vonatkozóan. Mindenesetre azt gondolom, hogy érdemes lenne először onnan megközelítenie, hogy vajon miért éppen 1-1,5 éve kezdődhetett, történt-e esetleg bármi szokatlan dolog vagy bármilyen egyéb változás az életében. Erre a kérdésre sem feltétlenül biztos, hogy olyan könnyű választ adni. Mindenesetre ha
úgy érzi, hogy a probléma továbbra is fennáll, illetve komoly szenvedést okoz Önnek, mindenképpen érdemes lenne szakemberhez fordulnia, ki segíthet megértenie, hogy mi miatt alakult ki.
Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra
Üdvözlöm!
Elég nehéz lenne itt leírni az egész történetet, ezért megpróbálom tömören.
Rengeteg vita illetve kissebb nagyobb nézeteltérések kísérték az elmúlt 4 évemet.
Természetesen eddig úgy gondoltam hogy az összesben igazam volt.
Ebbe beletartoznak mind a munkahelyi illetve a magánéleti viták is.
Viszont, ma utána néztem a nárcisztikus személyiségzavarnak.
Ez elégge megkavarta a dolgokat ugyanis rengeteg egyezést találtam a “tünetek” és a viselkedésem között, amiben aztán a párom is megerősített. Szeretném megtudni hogy tényleg erről van-e szó.
Előlre is köszönöm!
Kedves Csaba!
Köszönöm bizalmát, és hogy hozzám fordult kérdésével. Mindenképpen előremutatónak tartom, hogy ilyen jellegű önismereti kérdések foglalkoztatják. A nárcizmusra úgy érdemes tekinteni, mint egy spektrumra, melynek csak az egyik végén helyezkedik el a nárcisztikus személyiségzavar. Mindannyian rendelkezünk bizonyos nárcisztikus tulajdonságokkal, melyek közül némelyik, bármilyen furcsán is hangzik, tulajdonképpen valahol a boldogulásunkat szolgálja. Ahhoz, hogy választ kapjpn a kérdéseire, nyilvánvalóan sokkal többet információra lenne szükség, de legmegbízhatóbban egy terápiás folyamat keretein belül tudna talán érdemleges válaszokat találni ezekre. Amennyiben megjelent Önben a változás igénye, illetve akár kifejezetten szenved is ezektől a bizonyos vonásoktól, különösen ajánlanám Önnek, hogy keressen fel egy szakembert.
Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra
Most ebben az évben kezdtem a 9-edik osztályt és az osztálytársaim csufolodnak velem,mert egyszer nagyon kelet menjek a Wc re és lepisiltem magam és megszáradt és akkor persze volt szagja megérezte az osztálytársam és mindenkinek elmondta it csináljak mindig mikor megyek a suliba állandóan húzódnak el tőlem kerek valakit hogy segítsen mit tegyek igy is nagyon szégyenlős és visszahúzódó vagyok.
Előre is köszönöm.
Kedves Orsi!
Megértem, hogy nagyon kellemetlen emlékek kapcsolódnak ehhez az élményhez. Sajnos egy-egy ilyen megszégyenítő élmény hosszú távon is nyomot hagyhat az emberben, sőt akár kifejezetten traumatikus is lehet. Amennyiben ez kifejezetten nehézségeket okoz a másokhoz való kapcsolódásban, mindenképpen azt javasolnám, hogy kérjen valakitől segítséget ennek feldolgozásában.Első körben érdemes lenne talán az iskolapszichológushoz fordulnia.
Üdvözlettel:
Túri Márta Dóra
Tisztelt Hölgyem.
34 éves 3 gyerekes anyuka vagyok. 13 éve vagyok a párommal, 1 éve vagyunk házasok.
A kapcsolatunk elején nem volt semmi probléma a szexualitással. Az utobbi 4 évben vistont egyre többször úgy érzem, hogy nincs szükségem rá. Nem tudom hogy mi lehet az oka, a terhességek vagy velem van a baj. De nem kívánom. Igazából egyátalán nem is gondolok rá. Nem hiányzik, viszont a férjem meg egyre többször akarja, és már nem tudom hogy mivel szereljem le. Beszélni nem akarok vele mert félek azt hinné már nem kívánom őt. Viszont én úgy érzem nem őt nem kívánom hanem magát a szexet nem. Valahogy úgy érzem hogy nem kell. Nem hiányzik, és ha a férjem közeledik szabályosan ideges leszek tőle még a gondolatától is, hogy megint. Tudom hogy ez nem jó. Mit tehetek ellene? Előre is köszönöm.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne a probléma okát szakemberrel közösen felkutatnia, hogy mi minden változott az elmúlt 4 évben, ami hozzájárulhatott ehhez az állapot kialakulásához. Javaslom, hogy keressen fel klinikai szakpszichológust, akivel át tudná beszélni az átélt eseményeket.
Az alábbi kérdőíveket javasolt lenne kitöltenie:
Üdvözlettel:
Szabó LiliFéltékenység és tulzot ragadzkodád
8 éve vagyunk házasok a feleségemmel, nagyon szeretem és Ő is engem, viszont már az elejétől voltak kisebb nagyobb alkohol problémái, de valahogy mindig megoldódott és nem vált rendszeressé a legnagyobb baj, hogy nem mondta/mondja el nekem ha ivott és látom rajta ha ivott még az egy pohárt is, de Ő tagad. És sajnos nem is bírja a szeszt és ilyenkor nagyon lezüllik ömlik belőle minden ami benne van, multkor le is köpött a vizzel amit adtam neki, egyszerűen nem bírom tovább már tetlegességig is fajult a dolog, meglöktem, mert annyira dühös voltam rá, de ez volt az utolsó, egyszerően hiába szeretem, de ezt nem tudom tovább csinálni. Le akarom gahyni, de nagyon nehéz. Én sem vagyok tökéletes, sokat ülök a szgép előtt pl. De amikor iszik elviselhetetlen, gyomoridegem van amikor jövök haza a munkából, hogy most mi fog fogadni!? Csak a szakítást látom végső megoldásnak, egyszerűen pár napnál tovább nem bírja, hogy ne nyúljon az alkoholhoz.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nehéz helyzetben lehet, hiszen a felesége alkohol problémái beárnyékolhatják a kapcsolatukat. Arról nem írt, hogy a 8 év alatt milyen nehézségeken mentek át ő vagy Önök együtt, ami hatással lehet a felesége alkoholhoz való viszonyulására (pl., haláleset, munkanélküliség, meddőség, anyagi gondok).
Én azt tanácsolnám, hogy beszéljen vele akkor amikor még nem ivott, mondja el, hogy milyen feltételekkel tudna Ön benne maradni a házasságban (pl. elkezdi kezeltetni magát a felesége, vagy párterápiára elkezdenek járni közösen).
Az alábbi blogbejegyzéseinket lenne érdemes elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok!
Leírnám röviden a történetem.2014ben férjhez mentem.Egy évre rá megszületett a kisfiúnk. Boldogok voltunk. 3 év elteltével egyre többet beszélgettünk a férjemmel a második gyerekvállalásról. Azonban 2018 december 24.-én anyósomról kiderült, (aki velünk élt) hogy gyógyíthatatlan agydaganata van. Fél év múlva,55évesen meghalt. Ez nagyon megviselte az egész családot. Azótta csak a gondok vesznek körül. Úgy érzem, h a háztartást sem bírom végezni a segítsége nélkül, 3 férfi és egy kisgyerek mellett. A kisfiúnk gyakran betegeskedik. Apósom inni kezdett. Nógyógyászati problémáim is jelentkeztek, mintha a sors is úgy akarná, h ne legyen második gyerekünk. Nincs életkedvem. Szüntelenül feszült vagyok. Semminek sem tudok örülni. Lehetséges lenne a felfogásomon változtatni? Jelenleg Magyarországra szeretnénk költözni, ez valamelyest segíthet ebben?( A mellett, hogy nem vágyakozásból, hanem kényszerből teszem?) Úgy érzem, én már úgysem lehetek boldog és felszabadult.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a férje édesanyja halála Önt mélyen megérinthette, s ebből az állapotból még nem sikerült talpra állnia Önnek. Én mindenképpen javasolnám, hogy keressen fel szakembert (pszichológus), hogy át tudják beszélni, hogy mi minden változott Önben a haláleset kapcsán, milyen negatív gondolatok gyötrik. A költözés nem biztos, hogy segíteni fog Önnek, a problémái nagy valószínűséggel ugyanúgy Önnel lesznek bármely országba is megy.
Érdemes lenne az alábbi tesztet kitöltenie:
Az alábbi blogbejegyzésünket javaslom megtekintésre:
Üdvözlettel:
Szabó LiliEste mindig időben elmegyek aludni viszont meg órákon keresztül nem tudok elaludna.Mikor végre sikerül, utána nagyon sokszor (3-4x)kelek fel. Reggelre persze fáradt vagyok, de a kötelezettségeim miatt fel kell kelnem
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy pszichológus szakemberrel kellene átbeszélnie, hogy mi minden állhat az alvászavara hátterében. Az iskolájában dolgozó szakemberrel is tanácskozhat.
Az alábbi blogbejegyzésünkben részletezzük az alváselégtelenség okait:
Üdvözlettel:
Szabó LiliNéha szorongok. Nagyon nehezen alszom el. A barátaim nagy részét elvesztettem. Senkivel sem találkozom csak anyával és a párjával de nekik képtelen vagyok megnyílni. Anya nem az az elfogadó típus de nagyon kedves és mindent meg tesz értem de nem értené meg. Csak szeretnék valakivel beszélni aki megért.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján azt javasolnám, hogy keresse fel az iskolájában dolgozó pszichológust, s mondja el neki problémáit. Amennyiben a Covid miatt online tanulnak, az ottani pszichológus is internetes beszélgetés keretén belül fogja fogadni Önt.
Üdvözlettel:
Szabó LiliKedves Doktornő!
A problémám nagy vonalakban, hogy világéletemben negatív beállítottságú, pesszimista ember voltam. Ha valamilyen helyzet alakult az életemben úgy voltam vele úgy se sikerül, nem vagyok elég jó ehhez. Olyan szituációba ahol meg kellene védenem magam soha nem kerültem, magamba fojtottam a dühömet is mások előtt. Nem szeretek szerepelni. Pedig ennek igazából nincs olyan oka, hogy bántalmaztak volna, vagy nem lennék a külsőmmel megelégedve, és még is! Egyszer egy családi vita után agresszív kényszer-gondolatokkal küzdöttem, melyek volt hogy eltűntek több hónapra aztán visszajöttek. Nem vagyok orvos de úgy gondolom, hogy lehet hogy van bennem egy kis depresszió vagy ez hogy nem hiszek magamban sem és ez okozta ezeket a kényszer-gondolatokat is. Kiegyensúlyozott párkapcsolatban élek és ha párommal vagyok mintha nem ezek a dolgok meg sem történtek volna soha, semmi gond nincs de mikor egyedül vagyok akkor jönnek a kósza gondolatok. Ha kocsival megyünk valahova az jut eszembe ha gyorsabban megy hogy tuti balesetünk lesz tehát mindent felnagyítok feleslegesen aggódok előre. Ha éjszakára egyedül maradok akkor mindig valahogy eszembe jut hogy este történt ez az álom vagy nem tudom mi is volt, amivel agresszív kényszer-gondolataim lettek és ha egyedül vagyok a sötétben mindig eszembe jut és félek, hogy egyszer megteszem amit gondolok. De ez a gondolat nem tölti ki az egész napomat ugyanúgy eltudok járni dolgozni, tudok koncentrálni, de mikor előjön otthon akkor szorongást érzek a mellkasomba és attól félek hogy most megfogom tenni amit gondolok, ez kiborít olyankor. Ehhez kellene nekem segítség, hogy higgyek magamba és nem mindig a negatív gondolatok keringjenek a fejembe!
Üdv
Erika
Kedves Erika,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy Ön már zavaróan élheti meg tüneteit, gondolatait, hogy vajon miért is aktiválódhatnak, ha egyedül van, vagy ha valamilyen konfliktusba kerül. Arról nem írt, hogy a családjával milyen a kapcsolata, volt-e már korábban, hogy lelkileg kiegyensúlyozatlan állapotba került huzamosabb ideig, dühét mióta nem tudja helyesen kezelni stb.
Én javasolnám, hogy töltse ki az oldalunkon található kérdőívek közül az aktuális stressz, depresszió, konfliktuskezelési, megküzdési módok és szorongás kérdőíveinket, s az eredmények alapján fontolja meg, hogy keresne-e szakembert a tünetek enyhítése céljából.
Az alábbi blogbejegyzésünket érdemes lenne elolvasnia:
Üdvözlettel:
Szabó LiliMár kb.3 hónapja jött rám egy pánikroham este.Sajna csak a fiam volt itthil nagyon megijedtem.Kijött az ügyyeletes orvos és beadott egy nospát.Igen egy nospát.Aztán pár nap múlva a szívem is el kezdett zakatolni zsibbadt a felső részem elmentem a szívdokihoz mert oda is járok.Kiderült a szívemnek semmi baja.Elutalt endokrinológiára ott is csak mellékvese tükrözés volt negatív.Ekkor még elég nyugodtan viseltem a dolfokat de egyre fáradtabb lettem mindig.Mivel negatív lett a mellékvee ctm elmentem pszichiátterhez a szívdoki tanácsára.Fel is írt kétféle gyógyszert ami jó is volt egy hétig aztán váltani kellett mert szörnyű gondolataim voltak tőlük.Kaptam egy másik gyógyszert ami elég gyenge.Sajnos ez csak az egyik fele.Nagyon fáradt vagyok mindig ideges állandóan agyalok mindenen.A munkahelyemen is felmondtak.Imádom a családomat szeretnék újra nevetni jobban lenni emberek közé menni.Sajna nagyon elfáradok már a házimunkától is reggeli felkelés nagyon nehéz.Szeretnék újra jól lenni.
Kedves Kérdező!
Egyrészt fontos, hogy úgy szedje a gyógyszert, ahogy a pszichiáterrel megbeszélte, a gyógyszeres kezelést ki lehet egészíteni pszichoterápiával. Ezt pszichoterapeuta végezheti. Ilyen szakembert érdemes keresnie.
üdvözlettel Pergel Száraz Cintia
Kedves Doktornő!
Hogy lehet a legkönnyebben túllenni a gyászon? Az elmúlt nagyjából 9 hónapban épp a 3. vetélesem elindulását várom (az első trimeszterben volt/ van az összes) . Vagy azt, hogy műtéttel befejezzék. Bár elkeserítő az orvostól az információ, hogy itt biztosan művi vége lesz a dolognak az előzmények miatt (az első után kb 28 napig véreztem, amit végül hormonok adásáva sikerült megállígani, majd a második “problémamentes vetélés” volt.) Hogy lehet ezen épp ésszel túljutni? Hogyha eljön az idő az újjabb terhességre, hogy ne legyek ezek után tiszta pánik 9 hónapon keresztül?
Köszönöm a válaszát előre is.
Kedves Kérdező!
Nagyon nehéz helyzetben van. Párjával érdemes megosztaniuk egymással érzéseiket. Emellett hasznos lehet pszichológussal történő támogató beszélgetés is.
üdvözlettel Pergel Száraz Cintia
