Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot!
Már vagy féléve nem tudok rájönni mi bajom van, folyton rossz dolgokra gondolok. Egyedül maradok örökre, meg soha nem fogom tudni mi lesz belőlem, hogy még szűz vagyok,félek emberek között lenni, mit fognak gondolni ezek miatt, utálom a személyiségemet (visszahúzódó, félénk, csendes vagyok)
Mostanság sok furcsa tünetet tapasztalok. Szexuális vágy iránti érdeklődés vesztése, zsibado fájdalom, szemviszketés, könnyezés, rossz hangulat, van amikor jó hangulatom van, kommunikációs problémák, hirtelen düh, Heves szívverés, néha szúró mellkasi fájdalom, gombóc a torokba (sárgászöld váladékkal) .
Kérem segitsen, mert attól félek, hogy az életem tönkre fog menni, és nagyobb baj fog történni velem. 😢😢
Kedves Bence!
A testi tüneteivel kapcsolatban fontos lenne kikérnie háziorvosa tanácsát, majd egy klinikai szakpszichológussal önismereti munkába fognia. A félelmei ennek segítségével megérthetők és akár leküzdhetőek.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Pszichológus!
Van egy 23 éves lányom.Párkapcsolati problémával küzd.Van egy barátja, aki egy olyan családban nőtt fel , ahol az apa csalta a feleséget,de nem váltak el. A gyerek 12 eves korában balesetet szenvedett,lépe nincs.Ez a trauma most 22 éves korában jött ki.Depressziós lett.Gyógyszeres kezelést kapott és terápiára is járt.Nem dolgozott mostanáig otthon volt, szedte a gyógyszeteket, állandóan aludt .Nemrég kiderült,hogy gyomorfekélye van és összenőttek a belei.Erre is gyógyszert kapott,de mielőtt elment volna,ezt a betegségét kezeltetni a nyugatöt szedte együtt a fájdalomcsillapítóval. Állandóan azon vitazrak, hogy az egyik akar gyereket a fiú nem .De a kapcsolat elején még akart a fiú is.Hol szakitanak hol együtt vannak de most éppen nem .Most a szülinapján a lányomnak szerelmes emailt írt.De most éppen nincsenek együtt.De kérte, hogy akkor beszéljék meg mi legyen ezután.Most ezt mondta ugye,hogy elkezd dolgozni, kamionozni fog.De mondta a fiú , hogy ha a lányom nem akar gyereket akkor minden ok lesz.Csak emailban leveleznek, de mondta a fiú ha egy napon belül nem válaszol akkor ugymond “eltünik.”Kérem szépen adjon tanácsot,nert nagyon aggödom a gyermekemért.
Kedves Edit!
Érthető, hogy aggódik a lányáért, fontos azonban, hogy az ő párkapcsolatával kapcsolatos félelmeit ne terhelje rá túlzottan. Érdemes lenne emiatt önismereti munkába fognia.
Üdvözlettel:
Habis MelindaJó napot kívánok Brigitta vagyok 30 éves.Van egy 7 éves kislanyom, és egy ideje miatta szorongok mert túl féltem!(mások szerint)Mint minden gyerek megbetegszik,néha megfazik és olyankor mindig légcsőhurutja lesz!volt olyan h sürgősségin kototunk ki a köhögés miatt és mindig hányás lett a vége a sok köhögéstől! Szóval egy fajta kruppos köhögése szokott lenni, ez ősszel és tavaszal inkább.Amugy teljesen egészséges nagyon aktív kislány és jól fejlődőt is.De nem ez a lényeg hanem hogy szinte 3eve anyira féltem mindentől és mindenkitől aki megvan fázva vagy ha tél van ki se merem vinni csak autóval! Mindig azon pörög az agyam hogy most bisztos beteg lesz mert nem volt rajta zokni es úgy ment ki a mosdóig, vagy h sokat ugrált és ki izzadt!ilyenkor azon gondolkodom rágódom h bisztos beteg lesz és szorongok!volt olyan h fájt pocija vagy ha bármije fáj és elmondja én azonal az interneten keresek rá és mindenfelé szörnyűségek olvasása után azon aggódom h lehet h…..!Aludni se tudok mindig csak Zsofira koncentrálok!A férjemel sem törődök és magamal sem!vannak napok amikor egésznap gombócot érzek torkomba fáj a fejem, kedvtelen és melkasi fájdalmaim is szoktak lenni!Kb 3eve ezvan…semmi nem érdekel csak a gyerek! Segítséget szeretném kérni! Előre is köszönöm. Szép napot.
Kedves Brititta!
Érdemes lenne a testi tünetei kapcsán háziorvost felkeresni, majd pszichológushoz fordulnia. A szorongása a gyermeke egészségével kapcsolatosan pszichoterápia segítségével leküzdhető.
Üdvözlettel:
Habis Melinda10 eve stress
Kedves Karolina!
Köszönjük a levelét!
Bár keveset ír magáról és a probléma jellegéről, úgy gondolom, hogy 10 éve tartó stressz nagyban megnehezítette az életét. Pszichológus segítégével megtanulhatja kezelni az esetleges nehéz vagy megterhelő környezeti ingereket, eseményeket, s ezáltal a stressz mértéke csökkenthető lenne.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Pszichológus Szakértő!
A problémám az, hogy elég nehezen kezelem sok esetben az indulataimat már gyermekkorom óta. Sajnos ehhez édesapám is sokban hozzájárult a nevelesevel kapcsolatban. Nagyon szigorú, agresszív nevelése volt. Sokszor vert.
Most már én is édesanya vagyok, egy 4 éves kisfiú anyukája illetve úton van a kistesója is. Sajnos, főleg mióta itthon van velem, magamon is észreveszem azokat a jeleket, melyeket annak idején apámon is. Sokszor nehezen kezelem a gyermeki “rosszasagot”, hamar kijövök a sodrombol és kiabálásba torkollik.
A kisfiam vér szerinti édesapja is hozzájárult ehhez a viselkedeshez mielőtt eltűnt az életünkből Rendszeresen ütött, vert engem a fiam jelenlétében. Ezek illetve szerintem a gyermekkorom miatt is összeomolhatott az idegrendszerem. Sajnos jelenleg a fiam látja ezeket és nem szeretném ha emiatt bármi probléma merülne fel a későbbiekben.
Tisztában vagyok vele, hogy ezen változtatni kell csak nem tudom milyen irányba induljak el. Hova tudnék fordulni, hogyan kezelhetnem ezt.
Válaszukat előre is köszönöm!
Kedves Judit!
Köszönjük a levelét!
A származási családból hozott minta sok esetben meghatározhatja a gondolkodásunkat, viselkdésünket és érzelemkifejezésünket is. Ezeken az automatizmusokon azonban lehet változtatni, főleg, ha úgy érzi, hogy ez negatív az Önök életére nézve. Véleményem szerint egy pszichológus segíthetne Önnek megérteni, hogy mi történhetett a családjában, hogyan öröklődhettek ezek a rossz minták és együtt kereshetnének megoldást arra is, hogy indulatait más módon is tudja kezelni, mint a családból hozott példa.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Doktornő!
Ismét szeretném a segítségét kérni.
Nem tudok kilábalni a vírus által kialakult mélypontból. Két hónapja egyáltalán nem érzek éhséges, feszült vagyok, gyomoridegem van.Semmihez nincs kedvem. Sosem volt teher számomra a főzés, takarítás. Most minden megpróbáltatás. A háziorvos Frontin 0,25 mg tablettát írt fel. Este 1-et veszek be, reggel 1/2-et. Hat napja szedem. Azóta annyi változott, hogy könnyebben visszaalszom éjjel, de minimum 2 óránként felébredek. Van, amikor azért, mert hőhullámom van. A hőhullámok 8 éve tartanak.
Már nem is tudom mitől félek igazán. Úgy gondolom jobb is lenne túl lenni a víruson, hátha elmúlnának ezek a pánik tünetek.
Nem szívesen megyek ki a lakásból, nem érdekelnek a filmek, nem tudok olvasni, mindig máshol járnak a gondolataim, nem tudom elterelni. Tornázom minden nap 20 percet.
Örülhetek, hogy itthonról dolgozom, de közel sincs annyi munka mint, amikor bejártunk.
Azt mondják fejben dől el.Nekem ez nem sikerül, pedig nagyon szeretném.
Olyan nagyon szeretnék éhséget érezni. Nagyon rossz kényszerből enni.
Attól is félek rászokom a nyugtatóra, de azt mondta a háziorvos egy hónapig szedjem,ennyi idő alatt nem szokom rá.
Szerető párkapcsolatban élek. A párom a türelmen kívül nem nagyon tud mást tenni, amiért hálás vagyok neki.
Mindig szorongó, izgulós típus voltam, de ilyen állapotban még sosem voltam.
Lesz nekem újra éhségérzetem?
Nagyon kétségbe vagyok esve.
Segítségét köszönöm szépen!
Üdvözlettel:
Erika
Kedves Erika!
Levele alapján azt gondolom, hogy érdmes volna önismereti munkába fognia és ennek segítségével szembenézni a szorongásaival. Ha igényli, hogy ebben munkacsoportunk valamely tagja segítsen Önnek, weboldalunkon keresztül tud foglalni négyszemközti online konzultációt.
Üdvözlettel:
Habis MelindaÜdvözlöm! A férjemmel két éve vagyunk együtt, ebből másfél éve együtt is élünk és tavaly augusztusban házasodtunk össze. Neki már volt egy házassága korábban, ahonnan van egy 9 éves kisfia. A volt feleség és a gyerek Magyarországon mi pedig Németországban élünk. Jövő hónapban megszületik első közös gyermekünk. Nem terveztük a babát, nem is igazán volt elragadtatva mikor elmondtam neki, hogy terhes vagyok. Ritkán beszél a volt feleségével, de olyankor látszik rajta, hogy próbál maximálisan megfelelni neki és, hogy még mindig odavan érte. Megváltozik a hangja és kizárja a külvilágot. Egy ideig úgy gondoltam, hogy én látom rosszul, de inkább csak áltattam magam. Nem tudom mitévő legyek. Egyébként jó a kapcsolatunk, nem veszekszünk. Az észrevételeim soha nem mondtam neki, nem is tudom hogy kezdjek hozzá. Nem tudom mit keresek mellette, amikor ilyen hatással van rá valaki más.
Várom válaszát.
Anna
Kedves Anna!
Megértem a bizonytalanságát a kapcsolatuk iránt, olyan esetekben, mikor nem figyel Önre a férje. Azonban nem értem biztosan jól a kérdését. Azt írta, nem tudja miért is van vele, de ugyanakkor azt is leírja, hogy nincs gond a kapcsolatukkal. Mennyire változott a házasságot követően a kapcsolatuk? Fontos szempont, hogy Ön milyen jövőt lát ebben a családban, miként tudja elképzelni a szülést követően a közös életüket. Esetleg erről beszélgethetnek is férjével. Az, hogy megkíván felelni a volt feleségének, számos okkal bírhat. Kérdésem Önhöz, hogy miért nem merte eddig megkérdezni? Miért nem akart ezekről beszélni? Javasolnám, hogy kommunikáljanak egymással, és osszák meg egymással akár félelmeiket is, amiket közös erővel tudnak megoldani. Ha úgy érzi, hogy segítség nélkül nem megy, akkor akár szakembert is bevonhatnak a beszélgetésbe.
Kedves Ádám!
Több mint fél éve járok a pszichológusomhoz. Korombeli, helyes, kedves. Jó szakember, érti a dolgát. Semmihez nem hasonlítható, amit érzek iránta. Hála van bennem, és meg nem fogalmazható érzések. Szeretet? Szerintem ez ide jó szó. Hogy lehet szeretni egy idegent? Félek, hogy mi lesz, ha már nem járok hozzá, ha lezárjuk. Beszéltünk erről. Megnyugtatott, hogy fokozatosan zajlik majd le. De már most attól félek, hogy mi van, ha ő már a lezárást várja. Nyilván tudom, hogy ő neki nem lehetnek erős érzelmei felém, kötődése. Hiszen nekem ő az egyetlen pszichológus, de neki nem én vagyok az egyetlen kliens. Hogyan kérdezhetném meg tőle, hogy ő mit gondol az elválásunkról? Hogy majd eszébe fogok-e jutni. Előre is köszönöm a válaszát. Kitti
Kedves Kitti!
Azok az érzések, amelyeket leírt levelében, teljesen érthetőek. Egy ilyen kapcsolat alapja a bizalom, és ha egy idegenről is van szó, erős kötődést tud kiváltani az elfogadás és megértetség. A lezárás valóban, ahogyan mondta Önnek lassan és fokozatosan zajlik, amint készen állnak rá. Továbbá megértem félelmét, de nyugodjon meg, nem hinném hogy a pszichológus a lezárást várja. Nagyon hasznos ha tudnak erről beszélni, és lényeges is, ha szükséges többször szóba hozni. Ezek a félelmek Önben vannak, tehát fontos a velük való munka. Azt tudnám javasolni, hogy a legközelebbi alkalmuk során hozza be ismét ezt a témát, és beszéljen arról, milyen félelmei vannak. Mitől fél mi lesz Önnel, ha véget ér a terápia, miben lesz más az élete, miért bizonytalan a lezárás gondolatával szemben. Úgy vélem sikeresen megtudják beszélni majd, és így Önben sem jelent majd ekkora terhet.
Üdvözlöm! Egy ismerősömről lenne szó! 45 éves,17 éve házas.Nagyon padlón van mert elhagyta a felesége egy hónapja pedig ott a 3 gyerek is.Még nem váltak el,de a gyerek miatt sem jött haza a felesége azóta sem.Nem egyszer mondta hogy véget vet saját életének szerencsére nem lett belőle semmi ,mert a gyerekekre hivatkozva sikerült egy kicsit visszaráznom de ma közölte hogy holnap levágja a haját mert ő látta már régebben hogy ha a lánya betölti a 16-ot meg fog halni!Hogyan tudnék neki segíteni? Köszönöm a válaszát Tisztelettel Lázárné
Kedves Lázárné!
Köszönjük megkeresését! Traumák esetén nagyon sok érzelmi hatás éri az embert, amelyeket sok esetben nem tudunk egyedül kezelni. Amennyiben öngyilkossági gondolatai, illetve a halálról gyakori képzetei vannak a barátjának, akkor javaslom, hogy beszéljen vele és kérjen segítséget ezek kezelésében, feldolgozásában. Javaslom vagy klinikus kolléga felkeresését, vagy pedig ha további öngyilkossági szándék merül fel akkor pszichiátriai vizsgálat lenne a legmegfelelőbb. Fontos megértenie, hogy Ön is és a szakemberek is segíteni szeretnének számára.
Jó estét kívánok. Azzal a problémával fordulok önhöz hogy a barátommal jövő hónapban leszünk 4 évesek és az utóbbi időbe nagyon megváltozott nem olyan mint az előtt. Az utóbbi időbe bármit csinálok ha jó vágyok hozza ha nem akkor is csak a rosszat kapom tőle és utána egyedül létre magányra vágyik. Kérdeztem is tőle hogy mi a problémája baja velem vagy akár csak szimplán vagy a kapcsolatunkkal és ő mindig azt mondja hogy nincs semmi baja csak egyszerűen magányra egyedül létre vágyik de én szerintem van más problémája is és nem akarja hogy én tudjam nem akarja velem megosztani. On szerint mit lehetne tenni ilyen esetben? Hogy próbálhatnám újra a kapcsolatunkba a tüzet a langot bele vinni? Vagy mit csináljak? Teljesen kétségbe vagyok esve. Csak sírni tudok.. Segítségét előre is köszönöm.
Kedves Zsófi!
Megértem az elkeseredettségét! Biztosan nehéz lehet, hogy nem engedi Önt közel a párja, elutasítja a közeledését. Ennek okait önismereti munkával lehetne átgondolni. Ha szeretne belevágni, munkacsoportunk tagjai közül is választhat partnert hozzá.
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt Doki!
Ez a kapcsolat mozaik család 9 éve!
Mind a két oldalon van egy-egy gyetmek akik a másik félbe elenszenvet vált ki!
És ezért többször voltak már vitáink,vagyis főleg a párom orrór mindenre!
Mostanában hangulat változásai is vannak(férfi44éves)
Kb egy hónapja még mellettem ülve nézte a tévét,a másik pillanatban,mert a fiamnak nem sikerült jól becsukni az ajtót,és kinyilt-felugrott és közölte,hogy Ő már nem bírja tovább,neki van valakilye,internetes társkeresőn ismerte meg!
Így ki költöztetett a hálószobából(az ő háza),a másik szobába!
Most meg rájött hogy még is meg szeretné javítani a kapcsolatunkat,..mert én külömb vagyok,mint az internetes nők.
Most Ő kedveskedik,udvarolni akar,mosolyog!!!
Én meg fogalmam sincs mit csináljak,mit érezzek,mit gondoljak,hogyan tovább!!
Teljes káosz!!
Szeretnék Őntöl véleményt,ötletett kérni!!
Köszönöm!
Kedves Eszter!
Egy mozaikcsaládot működtetni nem könnyű feladat, főleg, ha megcsalás is van benne. Javaslom, hogy kezdjenek párterápiás munkába és dolgozzanak aktívan a problémák megoldásán!
Üdvözlettel:
Habis MelindaTisztelt pszichologus! Nemtudom mibajom lehet sokszor egy nap legalább 3 szor hallucinálok kb ez fél éve kezdődött embereket látok, állatokat , hangokat hallok sikitást,valaki beszél hozzám,ha valami érzés eluralkodik rajtam hallom hogy valami hang megakarja mondani mitcsinálják.Nagyon zavar hogy nemtudom hogy milyeket képzelem vagy valoban ott van e.Kerülem az embereket megnem is tudnék figyelni rajuk meg semmire se tudok fáj a fejem nagyon sokszor.Az iskolában szokták látni hogy magamban beszélegetek ezert megvettnek de én hallom kivel beszélek .12 éves vagyok és nemtom mi válthatja ki .
Kedves Mira!
Köszönjük, hogy leírtad a történeted!
Úgy vélem, hogy minél előbb keresned kellene egy olyan felnőttet, akiben megbízol, legyen az az egyik szülőd, egy családtag, vagy akár egy tanár vagy iskolapszichológus és neki is elmondani ezeket a tüneteket. Egy megbízható felnőtt tudna neked segíteni abban, hogy megfelelő segítséget kapj és ezek a zavaró tünetek, alak látások, hanghallások megszünhessenek!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Online Pszichológus!
Kb egy éve ért véget egy nagyon jó baráti kapcsolatom egy legjobb baránőmnek tartott lánnyal. Kb 2 évig tartott, gimiben ismertem meg. Az utolsó pár hónapban eléggé megromlott a kapcsolatunk, mondhatni csúnyán váltunk el, mivel nagyon megváltozott rossz irányba. Azóta sem beszéltünk igazából egymással, és mondhatni nem gondolok már rá.
Mégis, rengetegszer álmodom vele. Egy hónapban akár 4-5-ször is. (Nagyin sokat álmodok és mindre emlékszem) Nem igazán értem ez mitől lehet, de van hogy eléggé felzaklatnak ezek az álmok.
Tudnának esetleg segíteni?
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Kérdező,
Levele alapján úgy gondolom, hogy a baráti kapcsolatának a véget érése megviselhette Önt, s valószínűleg nem tudta őt még elengedni teljesen, ezért álmodik vele gyakran. Ha tudatosan, napközben nem is gondol rá, valószínűleg módosult tudatállapotban (alvás alatt) előjöhetnek a róla kapcsolatos gondolatok.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Szabó Lili,
ezúton szeretnék útmutatást és tanácsot kérni Öntől mitévő legyek.
Kicsivel több, mint 6 éve élek távkapcsolatban a párommal. Hetente 2-3 napot töltünk együtt nála, az ő új házában, aminek alakulásában és berendezésében nagy szerepem volt.
Az a gondom, hogy lassan 3 éve felvetette a gyerekvállás témát, ami (így visszagondolva) engem eléggé meglepett és automatikusan, illetve gépiesen egyetértettem vele, hogy vágjunk bele. De… Én nem voltam lelkileg felkészülve erre, hogy ilyen (táv)kapcsolatban gyereknek is lenne helye, holott nekem kellett volna még korábban szóba hozni ezt a témát.
Szóval, természetes úton nem sikerül, lombikprogramon is részt vettünk, eddig az is sikertelen (nem egészségügyi gondok vannak). Van még egy beültetésre váró kis embrió. Nagyon nagy nyomást érzek magamon, mert minden rajtam múlik. Nekem a körülményeket kellene először elfogadnom, hogy nem egy szokványos élethelyezetben találom magam, nem egy szokványos kapcsolatban és most nem egy szokványos fórumtól várom a megoldást.
A lelki okok, amiket én gátaknak vagy lelki blokknak hívok okai lehetnek a következők: a párommal nem terveztünk hosszú kapcsolatot (ez a 6 év szokatlan számára, pár hónapos kapcsolatai voltak), nem volt mindig hűséges hozzám, amiről tudok is, nem tervez semmiféle hosszú közös jövőt, érdekes magányos farkas típus még érdekesebb családdal. Pl.minden vasárnap hazemegy ebédre, engem egyszer sem hívtak meg, ezt elég rosszul viselem, aminek hangot is adtam hol szépen, hol csúnyán. Állítja nem velem van a baj, de értsem meg, ők nem hívnak meg vendégeket.
Persze azt még a mai napig sem értem, hogy miért jutott eszébe a gyerekvállalás, ha kérdezem őt róla, akkor az a válasz, hogy mert sokat tettem érte és ő tartozik nekem ennyivel. Elég racionális válasz.
Ami miatt írok az az, hogy mi lenne az a javaslat, tanács, hogy csak az én jövőmre koncentráljak, legyek kicsit önzőbb és lelkileg erősödjek meg ezen az ingoványos talajon a gyerekvállalás ügyében és miatt.
Várom szíves válaszát.
Üdvözlettel
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a távkapcsolatában nem lehet mindennel elégedett (pl. nem része a párja családjának, a párja megcsalta, nem tervez közös jövőt ő), így sok bizonytalanság lehet Önben, amely akár a gyermekvállalást is befolyásolhatja. Leveléből nem derül ki a számomra, hogy Önnél mi is a motivációs ok, ami miatt is szeretne közös gyereket vállalni.
Én mindenképpen azt javasolnám, hogy kezdjenek el párterápiát a párjával, hogy felgöngyölíthessék a háttérben lévő folyamatokat, azaz ki milyen szerepben van a másik életében, kinek mit jelent a család, hogyan lehet a másik fél teljes értékű családtag, ki mivel nem elégedett, milyen közös jövőt tudnának elképzelni. Ebben akár kolléganőim közül Pergel Száraz Cintia is tudna segíteni, ő családterápiás képzésben is részt vett.
Ha a párterápia nem lehetséges (mert pl. nem működik együtt a párja ebben), akkor érdemes lenne egyéni terápiát elkezdenie, hogy a saját érzéseit, céljait tisztázhassa Önmaga számára, ebben is tud segíteni munkacsoportunk bármely tagja igény esetén.
Az alábbi blogbejegyzéseinket ajánlom megtekintésre:
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó napot kívánok!Az unokahúgom betegségével kapcsolatosan szeretnék tanácsot kérni.
Ő 30 éves és skizofréniás.Pár hónapja került kórházba,kapott kezelést és halad a gyógyulás útján(nagyon lassan)
A probléma az,hogy van egy 7 éves gyereke.A férje nem igazán segít neki semmiben(gyereknevelés,otthonni munkák),néha iszik is.Anyósa szokott velük lenni,főz rájuk,vigyáz a gyerekre stb.
A gyerek nagyon el van hanyagolva minden területen.
Volt egy tervem,hogy elmegyek egy héten egyszer és elkezdem ránevelni az unokahúgomat arra,hogy megcsinálja a dolgát.Főzzön,takarítson,etesse,fürdesse meg a gyereket,együtt tanulás szóba se jöhet,nem képes a gyerekéhez viszonyulni semmilyen formába.Ezt csináltam párszor,de rájöttem,hogy ő csak azt szeretné,hogy valaki elvégezze a dolgát,de neki nincs kedve,ereje csinálni semmit.Párszor szót fogad,enged az irányításnak,de nincs semmi motívációja arra hogy tegye a dolgát.Arrót szeretnék tanácsot kérni,hogy ezt érdemes folytatni türelemmel,erőltetni,hogy megcsinálja a feladatát vagy más módszerhez kellene folyamodni?Hogyan tudok én segíteni,hogy el tudja látni a napi feladatait,foglalkozni tudjon a gyerekével stb.Tudom,hogy kellene pszichoterápiára járnia,ott többet tudnának segíteni,de erre nincs lehetőség.
Köszönöm szépen a választ!
Kedves Zsuzsa!
Köszönjük a levelét!
Ahogy Ön is írta, az unokahúgának a gyógyszeres kezelése mellett szüksége lenne pszichés és szpciális támogatásra. A gondozóintézet, ahová pszichiáterhez jár kell, hogy rendelkezzen pszichológussal és szociális munkással, akik tudnának segíteni a mindennapi feladatok ellátásában való buzdításra. A kórképet tekintve ez azonban hosszú idő, ezért a gyermek elhelyezésének kérdését úgy vélem, hogy minél előbb át kellene gondolni. Ebben a helyzetben ő sérülhet a legtöbbet, s fejlődését tekintve fontos lenne számára a szerető, támogató és gondoskodó környezet, amit írása alapján a szüleitől nem kap meg. Véleményem szerint a gyermek érdekében keresse fel a területileg illetékes családsegítőt vagy gyermekvédelmi szolgálatot, akik mind a család, mind pedig a gyermek segítésében és ellátásában segítséget tudnak nyújtani az Önök számára. Az ügyintézés folyamata alatt pedig próbáljon minél több támaszt nyújtani a kisfiúnak, akinek jelenleg Ön jelenti a segítő és gondoskodó személyt, a biztos pontot az életében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
