Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot! A problémám igazából nem az enyém. A párom egyszerűen nem tudja feldolgozni a múltamat (úgymond konzervatív bizonyos dolgokkal kapcsolatban) és van egy nemzetiség akit ő nem szeret, és nekem volt egy rövid kapcsolatom egy ilyen emberrel. Egyszerűen mindig azt látja a szeme előtt, és már elengedte ezt a kapcsolatot, de én tudom hogy ez nem egy egyszerű kapcsolat, akár család is lehetnénk, és ő is így látja csak ugye a múltam. Most próbálkozni akarok párkapcsolati terapeutával, esetleg neki egy pszichológus, mert szerintem segíthet neki, mert vannak problémái. Mindenen rágódik, és tudja hogy amúgy tökéletes vagyok számára, de nem tud felejteni, de én nem akarom eldobni ezt a kapcsolatot. Esetleg mivel tudnék neki segíteni? Hogyan felejtse el a múltat. Persze megpróbáljuk a terapeutát és én még a pszichológust is ajánlom, csak addig is és azon kívül hogyan segíthetnék neki?
Kedves Kérdező!
Leveléből úgy tűnik Ön nagyon motivált, azonban párterápia esetén fontos, hogy mindketten motiváltak és nyitottak legyenek a lelki munkára. Írja, hogy az egyéni terápiát is javasolni fogja párjának, amelyhez szintén szükség van arra, hogy párja motivált legyen. Úgy gondolom mind az egyéni terápia, mind a párterápia nagyon jó ötlet és megoldás lehet a kialakult helyzetben, de fontos, hogy a párja is keresse a változás lehetőségét. Amíg szakmai segítséget kapnak, addig a kommunikáció segíthet. A levelében olvasható mondatokból pl.: “már elengedte ezt a kapcsolatot”, “nem tud elfelejteni” úgy tűnik párja érzései ambivalensek. Érdemes lehet azt tisztázniuk, hogy közös-e a céljuk, hogy szeretnék a problémát megoldani, fókuszba helyezni azt, hogy miért érdemes dolgozniuk akár saját magukon, akár a párkapcsolatukon. Úgy gondolom, ez jó alapot adhat és fokozhatja a szakmai segítség kérés motivációját.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jó napot! Az én problémám a fejemben lévő dolgok nem megfelelő rendszerezése. Az építő iparban dolgozom és sok munkám is van ezért sok a gondolatom is. Van párom van gyerekem van munkám és az életben való dolgok. Elfelejtem a dolgokat mint pl. bemenni a boltba mikor előtte 5 percel beszéltünk róla. Néha sok más apró intézni való dolog jár a fejemben és hirtelen elfelejtem amit 5 percel elötte kigondoltam. Próbálom ezeket a dolgokat rendezni a fejemben de egy ideig megy és útána újra jön hozzá több és becsúszik a hiba hogy elfelejtek valamit. Ezzel a problémával küzdök. Ezek nagy gondok hogy néha elfelejtek valamit? Köszönöm válaszát előre is.
Kedves Péter!
Köszönjük a levelét!
Elfelejtés, tehát memória probléma hátterében sokféle dolog állhat, melyek között valóban ott van a pszichés állapot és a túlterheltség, de a többi ok kizárása érdekében mindenképp érdemes lenne szakembert felkeresnie. Első körben háziorvosa és neurológus felkeresését javasolnám, s negatív eredmények esetén pedig pszichológussal való munkát.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
A fèrjem megcsalt egy közeli hozzátartozommal nyitott házasságot akar mert csak igy maradhat meg a házasságom.mivel.erös habitusom van elüldözök magam mellöl mindenkit szerinte..nem akarom a fèrjemet elvesziteni nem tudom mit tegyek egyet lèpünk elöre kettöt hátra ..
Kedves Timi!
A legfontosabb, hogy maga el tudna e fogadni egy nyitott házasságot, és mennyire tudtak beszélni egyáltalán a megcsalásról. Hogyan változott ezután a maguk között lévő bizalmi viszony.
Valószínűleg érdemes lenne felkeresni egy párterapeutát, hogy professzionális segítséget kapjanak a probléma rendezéséhez.
Nemrég megjelent cikkünkben részletesen is olvashat a párterápiáról:
Üdvözlettel,
Tisztelt Doktornő! Néhány éve alakult ki nálam az a szokás, hogy rengeteg édességet eszem minden nap. Ha öröm, ha bánat ér….. Pedig sokszor nem is kívánom. De persze mindig lelkifurdalásom van utána. Egy bizonyos “traumához” kötöttem eddig, mikor néhány éve történt egy válás közeli hozzátartozómnál, sőt akkor voltam épp terhes a kisfiammal, sokáig ez is nyomasztott, hogy nem úgy éltem meg azt az időszakot, ahogy kellett volna. Mostanában pedig azon gondolkozom, hogy pont úgy viselkedem, mint egykor az alkoholista apám, aki minden nap megígérte, hogy nem fog többet inni. Én is minden nap megfogadom, hogy egészségesen fogok élni és lefogyok. De mint valami drog vagy alkohol, nem tudok tőle szabadulni. Lehet, hogy valamelyik traumát így dolgozom fel? A válást vagy a nehéz gyerekkort alkoholista apa mellett? Lehet ettől valahogy szabadulni? Válaszát előre is köszönöm.
Kedves Beáta!
Köszönjük a levelét!
A cukor- és/vagy szénhidrát függőség létező probléma, hasonlóan más függőségekhez, melyekhez Ön is hasonlította. Emögött sok ok és probléma állhat, melyek feltárása mindenképp pszichológus segítségével ajánlott a komplexitás miatt. A függő rendszert is említi levelében (alkoholista édesapa), mely hatásainak feldolgozása szintén munkát igényel. Ebben a témában ajánlom Önnek Janet G. Woititz: Alkoholista szülők felnőtt gyermekei és Mattik Dóra: Dinoszaurusz a nappaliban című könyveket.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot soha nem voltam pszichológusnál tehát nem tudom hogy is kezdjem a beszélgetésünket mostanaban sokszor rám jön az hogy félek a jövöm véget hogy alakul meg hogy hogy dönthetnék jól elégé sok lehetőség adódott mostanában hogy új állásom legyen mivel költözünk a párommal csak az nem tetszik hogy kB a családi háztól 260km leszek még ahol vagyok jelenlegi munkahelyen is jól kijövök a kolléganőmimmel is meg ahova költöznénk ott egesznap egyedül lennék mert a párom kamion sofőr és csak hétvégén ér haza, csak nem értem ö miért akarja hogy a csaladomtol ilyen távol legyek ha fel hozzom fel kapja mágát rajta Válaszát elöre is köszönöm
Kedves Kérdező!
Úgy tűnik, hogy egy nagy döntés előtt áll. Természetes, hogy bizonytalansággal tölti el a jövő hiszen, egy a jelenlegi élethelyzetéhez képest nagyon más lehetőség áll Ön előtt. Szuper a törekvése, miszerint próbálja párjával megbeszélni a saját szempontjait is, hiszen egy költözés, egy munkahely váltás nagy hatással van az ember életére! Biztatom arra, hogy ugyan párja feszült lesz a kérdéstől, mégis tartson ki és próbálják megbeszélni a saját nézpontjaikat, segíthet párja feszültségében, ha először a konkrét költözéssel kapcsolatos beszélgetés helyett, az kerül előtérbe, hogy mi az amitől ilyenkor ideges párja, tart-e esetleg valamitől, azaz képesek egymás nézőpontját kicsit jobban megérteni.
Fontos lenne saját nézőpontját és érdekeit alaposan végiggondolni. Leveléből úgy tűnik, hogy még sem a maradás, sem a költözés mellett nem köteleződött el teljesen, azonban ahhoz hogy a maga számára legmegfelelőbb döntést, álláspontot ki tudja alakítanik, minél alaposabban érdemes megvizsgálni a kérdést és a hozzá fűződő érzéseit. Javaslom, hogy gondolja végig milyen előnyökkel és hátrányokkal járna az ha költöznének és az ha nem költöznének. Gyűjtse össze, hogy miylen érzések fűződnek a költözéshez és a nem költözéshez. Ez segíthet átlátni, hogy miként viszonyul a kérdéshez. Ezen kívül érdemes lehet azt is végiggondolni, hogy a két opción kívül, léteznek-e egyéb alternatívák (pl.: költözni, de nem ilyen távolságba). Az árnyalt kép érdekében félelmeit is megvizsgálhatja alaposan: Valóban egész nap egyedül lenne? Elképzelhetőnek tartja-e hogy barátkozna, lennének új ismeretségei? Családjával mennyire és miként tudná tartani a kapcsolatot 260 km távolságból? Ez is segíthet a reális kép kialakításában.
Üdvözlettel,
Maróti Eszter
Jó napot! 28 éves vagyok. Lassan egy éve próbálkozunk a párommal a baba témán,de még nem sikerült. Járok orvoshoz. De mára azt éreztem elfáradtam, elfáradtam a küzdelemben. Párom szerint túl akarom, rá görcsölök. De hát ki ne szeretne kis babát. A párommal is harcolok,mert nagyon sokat dolgozik. Harcolok vele,hogy több időt legyen velem,tegyen többet a közös jövőnkért. De úgy érzem sikertelen. Arra kaptam ma észbe,állok a zuhany alatt és sírok,hogy egy romhalmaz vagyok. Próbálom lazán kezelni a helyzeteket de nem nagyon megy. És érzem rá fogok menni. Nagyon rá stresszelek helyzetekre,dolgokra. Túlságosan meg akarok felelni,magamnak és mindenkinek. Maximalista vagyok de minden határon túl. Nem tudom lazán kezelni a helyzeteket, dolgokat. Mit kéne csinálnom?
Kedves Anita!
Természetes reakció, hogy amikor az ember nagyon szeretne valamit, vágyik valamire, akkor csalódott, ha nem sikerül. Keresi az okokat, őrlődik, és csak a sikertelenség lebeg a szemei előtt. Ahogyan írtam, ez az érzelmi válasz természetes, ugyanakkor fontos lenne ezt a kört megtörni, ugyanis a kudarc érzése és elvárása az életének egyéb területeire (pl. párkapcsolat, egyéb társas kapcsolatok, munkahelyi teljesítmény) is rányomhatja a bélyegét. A levele második felében írtak tanulsága szerint ez a folyamat már el is kezdődött. Fontos tehát ennek megállítása.
Ennek a folyamatnak fontos lépése a problémahelyzet tudatos átértékelése. Nem jó érzés, hogy egyelőre nem jön össze a baba, de milyen jó, hogy van egy párja, akivel a kapcsolatuk mélysége ott tart, hogy gyermekben gondolkodnak. Nem jó érzés, hogy nem jön össze a baba, de Ön még 30 éves sincs, ideális korban van és lesz a babavállaláshoz.
Azért is látja nyomasztónak ezt a problémát, mert azt élheti meg, hogy erre nincs befolyása, nem tudja kontrollálni ezt a tetteivel. Épp ezért fontos azoknak a helyzeteknek, azoknak a területeknek áttekintése az életében, amiket Ön kontrollál, amikre hatással van. Ezekre kell ráerősítenie, ezeket kell tudatosítania.
Amennyiben azt tapasztalja, hogy továbbra is nagymértékben stresszel, és nem tud megfelelni az elvárásoknak, egyéni konzultáció keretében átbeszélheti nehézségét egy munkatársunkkal.
Ajánlom a témában:
Üdvözlettel;
A párommal legtöbb beszélgetésünk vitába torkollik. A legegyszerűbb kérdések feidegesitenek. Például: Miért nem így adod a picinek az ételt? Az a baj, hogy az anyósom is irritál és ez még több feszültséget szül köztünk. Ha egy kicsit máshogy válaszolok, mert mérges vagyok. Akkor azt mondjàk, hogy beképzelt és bunkó vagyok. Sokszor úgy érzem senki nem ért meg. Pedig csak a férjemmel is a kisfiammal szeretnék lenni.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy adódhat ez a feszültség egyrészt a kisgyerekes életmódból (sok energiát emészt fel a gyermeknevelés), másrészt a párja és az ő szülei közötti kapcsolatból (a párja a szülei mellett áll ki). Érdemes lenne párterápiás foglalkozásokon részt venniük. Javaslom, hogy olvassa el az alábbi blogbejegyzéseinket:
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Üdvözlöm.
Az én problémám az,hogy ha valamivel nem értek egyet ,vagy mást gondolok az adott dologról,akkor a szüleimmel nagyon arrogáns lekezelő vagyok.
Megbántó megalázó helyzetbe hozom őket.
Viszont az idegenekkel és ismerősökkel nem vagyok ilyen.
Mindig az idegenek és ismerősök véleményére adok és attól tartok mit szólnak majd az emberek.
A családtagok véleményét meg sem hallgatom,inkább lehurrogom őket.
Ebben kérném a segítségét,hogyan változtassam meg a felfogásomat.
Min változtassak.
Válaszát előre is köszönöm.
Tisztelettel.
Kedves Kérdező,
Köszönjük a levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy állhat emögött egy vagy több sérelem a szülők felé, ami miatt így viselkedik velük. Érdemes lenne szakemberrel dolgoznia ezen a problémán. Az alábbi blogbejegyzést ajánlom a figyelmébe:
Üdvözlettel:
Szabó LiliA barátnőmmel igen problematikus a kapcsolatunk. Egyetemisták vagyunk. Egy este áthívott borozni, lefeküdtünk, majd megegyeztünk barátság extrákkal kapcsolatban. Ez nem jött össze, és összejöttünk, ám 1 hónappal később többször is szakítottunk. A kezdeményező én voltam, mert úgy éreztem, nem illünk össze, holott igazából annyira nem is ismertem (most sem). Többször volt veszekedés, de kiderült, hogy az eltérő problémakezelési stratégiánk miatt. Hogy ez kiderült, sokkal jobban kezeljük a dolgokat. Azonban ő az ex barátjával, mivel a baráti társaságába tartozik, többször találkozik, a tőle kapott plüsseivel alszok (többek közt). Viselkedésében semmi megcsalásra utaló jelet nem látok, biztos vagyok abban, hogy engem szeret. Azt mondja, nem akarja megszakítani 100%-ban a kapcsolatot vele, mert a hererákját ő fedezte fel, és még nem gyógyult ki. Valószínűleg a korábbi rossz tapasztalataim miatt félek, és vagyok bizonytalan. Mit tudok tenni a féltékenység megszüntetéséért?
Előre is köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Érdemes lenne az alábbi blogbejegyzésünket , hogy ráismerhessen az okokra s a megoldási lehetőségekre:
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Nehéz élethelyzetek nagyon megnehezítik a nyílt utcán,és járművön való közlekedésem. A változás félelmetes.1 tbl.Liticarb és R E 1- 1 0,5 Xanax SR szedek.
A gyermekszülés óta jött mindez elő.Azóta sok terápiás vagyok túl,de a közlekedés ,ha nagyon jól vagyok,akkor is szatyrok segítségével megy.Most is pszichológushoz járok,heti egyszer.Sajnos a hatása kb.24 óra.
Mit tehetnék,mert már szinte mindent kipróbáltam?Egészséges táplálkozás,életvitel,meditáció, stb.stb.
Tisztelettel
Sipos Sándorné
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
A terápiájával kapcsolatos tapasztalatait, érzéseit, ellenérzéseit mindenképp érdemes oda elvinni és beszélni róla, hogy ott lehessenek ezek feloldhatók és megdolgozhatók. Gyógyszereivel kapcsolatban pedig érdemes pszichiáterével is konzultálnia, hiszen lehet, hogy ezek mennyisége sem megfelelő.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Elkezdtem hízni alkoholt inni borzalmasan érzem magam. Történtek dolgok velem 1 hónappal ezelőtt ami megváltoztatta az egész életem. Sajnos nem tudom hogyan álljak újra talpra. Élet vidám erős személyiségű nő voltam .. Egy hónap és minden tönkre ment az életemben.Nem vagyok hajlandó senkivel sem beszélni nincsenek már barátaim sem zárkózott lettem a világgal szemben. Azt érzem senkit nem érdekel mi zajlik bennem mik bántanak. Nem vagyok egyáltalán boldog semmi nem tesz boldoggá a történtek óta. Nagyon megviselt amit egyszerűen nem tudok feldolgozni borzalmasan sokat eszek már vagy 7 kg extra súly feleslegem van. Ha valami tanácsot kaphatnék egy szakembertől mit kéne tennem vagy hogyan motiváljam magam annak nagyon örülnék.
Köszönöm : Zsófia
Kedves Zsófia!
Köszönjük a levelét!
Egy traumára adott reakció sokféle lehet, de az önmegnyugtatási funkció keresése közös ezekben. Levele alapján ez Önnél az étel és az alkohol, melyek megnyugvást, stressz és frusztráció oldást váltanak ki, s rövidtávon segítenek is, azonban hosszú távon még nagyobb károkat okozhatnak, melyek egy részét már érzi is magán, testén. Mindemellett az ilyen megküzdési módok a trauma feldolgozásban nem viszik előrébb, csak egy helyben tartják, vagy visszafelé lökik. Emiatt mindenképp ajánlanék Önnek szakember, pszichológus felkeresését, ahol elindulhatna a trauma feldolgozása, s tanulhatna adaptívabb, hatékonyabb és kevésbé káros megküzdési módokat is.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Szép napot kívánok. 4 éve vagyunk együtt a párommal,együtt is élünk és költözni keszültünk ősszel, de teljesen elbizonytalanodtam a kapcsolatunkban. Sajnos nem megy be a munkahelyere mert, hogy nem szereti, de nem keres másikat sem. Semmit nem tesz. Engem ez teljesen elbizonytalanít, hogy mégis hogy lehetne így közös jövőnk? Felmerült bennem, hogy ha elköltözünk, akkor is ezt csinálja és magamra maradok a költségekkel? Vagy ha gyerekünk születik, akkor is? Ezeket el is mondtam neki, hogy félek ettől, akkor azt mondta nem, az más lesz és hogy nem csinálná ilyet ha már családunk lenne. Aztan egy másik alkalommal teljesen mást, mond és, hogy csak meg akart nyugtatni de ő ilyen és kész. Nem tudom mit hihetek el neki vagy mit kellene tennem. Szeretem, de sajnos felmerült bennem a szakítás gondolata is. Egyedül nem tudom megoldani a kettőnk problémájat, és az övét sem. Tudna segíteni?
Kedves Kérdező!
Köszönjük, hogy megtisztelt minket a bizalmával.
Fontos lenne ezekről a problémákról nyíltan beszélni. A költözés nagy lépés, és a költségek közös teherviselést igényelnek. Ha ebből csak az egyik fél veszi ki a részét az jelentős egyensúly eltolódást eredményez, mely a párkapcsolatot is veszélybe tudja sodorni. Lehet a munkakeresés tekintetében érdemes lenne határidőket megadni és konkrét tervet/stratégiát felállítani a munkakereséssel kapcsolatban. Tisztázni, hogy a költözés milyen költséget igényel és azokban hogyan tudnak osztozni.
Üdvözlettel,
Kedves Pszichológus!
Szeretnék segítséget kérni. Párommal fél éve vagyunk együtt, a szexuális életünk egyre rosszabb lett. Párom aktus közben fájdalmat érez, erős mozgásra többször, viszont az urológián azt mondták semmi szervi baja nincsen. Már tobb hónapja nem élünk nemi életet vagy csak erősen korlátozottan. A libidóm egyre kevesebb a sok kudarc miatt. Páromnak nagy libidója van, de erősen rástresszel szintén a kudarcok miatt. Mit gondol lelki okai lehetnek? Előre is köszönjük a válaszát.
Kedves Csilla!
Érdemes lenne felkeresni egy szexuálpszichológiával foglalkozó szakembert, hogy segítsen a probléma okának a feltárásában. Ha nincs a probléma mögött szervi ok, akkor a pszichés problémák megoldására kellene törekedni, hogy a probléma ne okozzon más jellegű párkapcsolati problémát.
Üdvözlettel,
Jó napot kívánok! Közel 3ö éve vagyunk házasok férjemmel, anyós sosem szeretett,egyedül neveltem fel két gyermekem,mert férjemnek első volt anyós,testvérek. ragaszkodtam h ép maradjon a család mert én nem így nőttem fel. A tavaly két testvére szó szerint faképnél hagyta férjem, csúnyán kitoltak vele. Utána anyósom covidos lett,én voltam aki oda álltam, tisztába tettem, mert három hónapot pelenkán volt stb..amit elmúvelt velem, miket mondott hihetetlen! Még ezek után is, most még inkább az van amit anyós mond. Szeretem a férjem, de ez már sok nekem is. Megértem hogy most még inkább ragaszkodik hozzá hogy úgy ahogy helyre jött de egyáltalán nem tud egyensúlyt tartani a férjem a két nő között. Nem tudom hogy még lesz-e erőm csinálni mindezt, mert szó szerint kinyírt pszihésen anyósom a betegsége alatt. Éjjeleket nem alszom! Próbálom nevelni magam, hogy ne vegyem fel, de nem mindig sikerül. Semmiképp nem tudok hatni a férjemre! Próbéltam szépen, ordítottam, azt mondtam ott hagyom.Semmi!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nem az Ön felelőssége lenne az anyósát ápolni, mivel van 3 gyereke neki. Ha idegileg nem bírja Ön az ápolást, akkor ne tegye, az első az Ön egészsége, a férjének és a testvéreinek kellene ezt a problémát megoldani akár külső segítséggel (anyagi ráfordítással valakit fogadhatnak).
Üdvözlettel:
Szabó LiliJó estét kívánok annyi lenne a kérdésem hogy ez miért lehet hogy Elkezdtem hallucinálni meg ilyen hangokat hallok szét szórt vagyok meg különböző időkben faj mindenem egyszer a hátam egyszer a lábam most a fejem fáj ez ellen mit tudnák csinálni? Előre is köszönöm a segítséget
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban tudnának Önnek segíteni, hogy vajon pszichés alapon vannak a tünetei, vagy esetleg neurológiai kivizsgálásra lenne szükség. Javaslom, hogy keresse fel a rendelőt, ahol meg tudnák Önt vizsgálni!
Üdvözlettel:
Szabó Lili
