A szerelemnek múlnia kell?!
Előző blogcikkeinkben szót ejtettünk róla, hogyan alakul ki a szerelmesség érzése, mi kell ahhoz, hogy a vonzalomból kötődés, majd hosszabb távú párkapcsolat legyen. Jelen bejegyzésünkben arról lesz szó, hogyan alakul át a párkapcsolat az idő múlásával. Milyen tényezők szükségesek ahhoz, hogy hosszú távon is működjön a párkapcsolat?
A szerelem „szükségszerű” múlása
Bármilyen kellemes és vágyott állapotot is képes előidézni a szerelmet bennünk, szervezetünk egy idő után „felismeri”, hogy az az azzal együtt járó hormonális változások, affektív és kognitív szinten zajló jellegzetességek hosszú távon meglehetősen inadaptívak lennének. Ez a magyarázata annak, hogy a PEA termelődés fokozatosan csökkenni kezd, és lassan kezd visszaállni a normális hormonális működés, vagyis többek között csökken a dopamin-termelődés és egyidejűleg a szerotonin-szint újra emelkedni kezd. Mindez a gyakorlatban abban nyilvánulhat meg, hogy a szexuális együttlétek ritkábbá válnak, valamint intenzitásuk is csökkenő tendenciát mutathat. A korábban idealizált partnert egyre reálisabban kezdjük látni, vagyis azok a tulajdonságok, melyekről nem vettünk eddig tudomást, hirtelen szembetűnőbbé válhatnak, illetve a köztünk lévő esetleges különbségeknek is kezdünk nagyobb jelentőséget tulajdonítani. A rá jellemző szokások vagy az ő érdeklődési körébe eső tevékenységek innentől kezdve már nem feltétlenül fognak egybeesni a saját szokásainkkal, vagy az általunk kedvelt tevékenységekkel.
Ugyanakkor nyilvánvalóan formálódunk egy szerelem vagy egy kapcsolat hatására, ami egyúttal azzal is jár, hogy egy új „egyesült identitás” kialakítására, azaz a „mi” egységének megteremtésére is törekszünk. Harry Frankfurt ezt a jelenséget identifikációnak nevezi, mely kifejezés azt szemlélteti, hogy valamelyest próbáljuk magunkévá tenni szerelmünk értékrendjét, szokásait, vagy legalábbis törekedni arra, hogy azt össze tudjuk hangolni sajátunkkal. Optimális esetben ez azt jelenti, hogy egy idő után kialakul egy természetes egyensúly, melyre nem jellemző, hogy az egyik fél kénytelen állandóan alárendelődni a másik szokásainak, értékrendjének, hanem mindketten úgy érzik, hogy megőrizhetik autonómiájukat.
Problémát akkor jelenthetnek a köztünk lévő, idővel egyre nyilvánvalóbbá váló különbségek, ha a kezdeti heves érzelmek mérséklődésével túlságosan hangsúlyossá vagy összeegyeztethetetlenné válnak, illetve az egyik fél aránytalanul több „idomulást” vár a másiktól, mint amennyit ő hajlandó vállalni. Ez érthető módon kiábrándultságot, elégedetlenséget vagy akár távolodást válthat ki az „alárendelődő” félben. Ha mindez szakításhoz vezet, akkor ez azzal is jár, hogy tulajdonképpen újra kell definiálnunk magunkat, a korábbi közös identitás helyett újra meg kell találnunk a sajátunkat, ami azonban időközben természetesen formálódott, így ez nyilvánvalóan egy hosszadalmas folyamat.
Tartós párkapcsolat – a szerelem trianguláris elmélete
A trianguláris megközelítés Sternberg (1986, 1997) nevéhez fűződik, aki három fő komponensét azonosította a szerelemnek, melyek közül szerinte mindegyik jelenléte elengedhetetlen ahhoz, hogy a szerelem kialakuljon, majd a párkapcsolat hosszú távon működésképes legyen. Az első a szenvedély, mely értelemszerűen elsősorban a fizikai vonzalmat, arousalt, valamint a fizikai közelség igénylését foglalja magában. Az intimitás a kölcsönös bizalom, összetartozás érzését takarja, míg végül az elköteleződés mint komponens a feleknek azon közös megegyezésére, döntésére utal, hogy hosszú távon együtt képzelik el jövőjüket. Az idő előrehaladtával a fentebb említett okokból kifolyólag ugyan a szenvedély csökkenhet, – de nem feltétlenül múlik el teljesen, – azonban szerencsés esetben az intimitás jelenléte és az elköteleződés vállalása jelentősen megerősítik a kapcsolatot.
Összességében tehát figyelembe véve a vonzalom és a szerelem élettani, biokémiai hátterét, megállapíthatjuk, hogy a klasszikus értelemben vett „örökké tartó szerelem” egy illúzió, ugyanis egész egyszerűen egy folyamatos euforikus állapot, valamint a figyelem beszűkülése az élet egyéb területein való funkcionálásban hosszú távon valójában akadályozna bennünket. Ugyanakkor a hormonális egyensúly visszabillenésével idővel képesek lehetünk racionálisabban érzékelni, mérlegelni, hogy az intimitás és az elköteleződés mértékének vonatkozásában, vagy a köztünk lévő különbségek tolerálhatóságának szempontjából „megéri-e” fenntartani egy, ugyan már kevesebb izgalommal járó, de szerencsés esetben minőségileg más és már biztosabb alapokon nyugvó, mélyebb, összetettebb emberi kapcsolatot.
Amennyiben írásunk felkeltette a figyelmét, és szívesen megismerné jobban az érzelmi működését, dolgozna az önismeretén, akkor szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.
A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Túri Márta Dóra klinikai szakpszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.
Felhasznált szakirodalom:
Brewer, G., Abellb, L. (2017). Machiavellianism, Relationship Satisfaction, and Romantic Relationship Quality. Europe’s Journal of Psychology, Vol. 13(3), 491–502, doi:10.5964/ejop.v13i3.1217
Grant-Jacob, J. A. (2016). Love at First Sight. Frontiers in Psychology. DOI:10.3389/fpsyg.2016.01113
Lopez-Cantero, P. & Archer, A. (2020). Lost Without You: the Value of Falling out of Love. Ethical Theory and Moral Practice. doi.org/10.1007/s10677-020-10067-2
Sadikaj, G., Moskowitz, D. S., Zuroff, D. C. (2017). Negative affective reaction to partner’s dominant behavior influences satisfaction with romantic relationship- Journal of Social and Personal Relationships Vol. 34(8) 1324–1346 DOI: 10.1177/0265407516677060
Sternberg, R. J. & Weis, K.: The New Psychology of Love. New Haven, Yale University, 2008.
Sumter, S. R., Peter, J., Valkenburg, P. M. (2013). Perceptions of love across the lifespan- Differences in passion, intimacy, and commitment. International Journal of Behavioral Development. DOI: 10.1177/0165025413492486
Swami, V. (2011). Love at First Sight? Individual Differences and the Psychology of Initial Romantic Attraction. The Wiley-Blackwell handbook of individual differences. Oxford Wiley. DOI: 10.1002/9781405184359.ch29
Torras-Gómez, E., Puigvert, L. Aiello, E., Khalfaoui, A. (2020). Our Right to the Pleasure of Falling in Love. Frontiers in Psychology.doi.org/10.3389/fpsyg.2019.03068
Yu, V., Kostenko, K, Klein, G (2018). Self-Determination in Romantic Relationships: Findings from the Russian Adaptation of the Couple Motivation Questionnaire. Basic Research Program. Series: Psychology.
