A trauma bölcsessége: Máté Gábor filmje – összefoglaló

Mi van a függőségek, a krónikus betegségek és a lelki fájdalom mögött? Máté Gábor orvos szerint a válasz: a trauma. A trauma bölcsessége című film (angolul: The Wisdom of Trauma) az ő gondolatain keresztül mutatja be, hogyan alakít bennünket a gyerekkorban átélt fájdalom, és hogyan lehet belőle gyógyulni.

Ez a cikk Máté Gábor traumáról és függőségekről szóló dokumentumfilmjéről szól, az abban elhangzottakat foglalja össze.

A film legfontosabb üzenetei

• A trauma nem maga az esemény, hanem az, ami emiatt bennünk történik: az elszakadás önmagunktól.
• A függőségek hátterében Máté Gábor szerint mindig valamilyen kiváltó fájdalom áll.
• Gyerekkorban az érzelmi elhanyagolás is sebet ejthet, nem csak a bántalmazás.
• A gyógyulás kulcsa az elfojtott érzelmekkel való szembenézés.

Ki az a Máté Gábor?

Máté Gábor nyugdíjas orvos, aki világszerte tart előadásokat a stresszről, a traumáról, a gyerekek fejlődéséről, az egészségről és a betegségekről. Orvosi tapasztalatai során jutott arra, hogy minden betegségben (testi és lelki) közös a trauma, ugyanakkor sok bölcsességet taníthat az élet szépségeiről, amelyeket éppen miatta nehéz meglátnunk.

Mi a trauma Máté Gábor szerint?

Nézete szerint a traumatikus reakciók és azok lenyomatai nem mi vagyunk. Ha ezt tudatosítjuk, fel tudjuk dolgozni őket, és önmagunkká tudunk válni.

A trauma nem az, ami történt, hanem ami bennünk zajlik

Megfogalmazásában a trauma elsöprő fenyegetés, amelyet az ember nem tud kezelni. Nem maga az esemény a lényeg, hanem az, ami a megtörténtek hatására benne zajlik, és valójában ekkor szakad el önmagától. Miért történik mindez? Mert fájdalmas önmagunknak lenni, az egyén pedig nem tudja, hogyan bánjon a nehéz érzéseivel, ezért visszavonul a kapcsolatoktól, és nem követi az ösztöneit.

Hogyan hat a trauma az agy fejlődésére?

Fontos, hogy a trauma nemcsak az érzelmekre és az identitásra hat, hanem az agy fejlődésére is. Az agy ugyanis a környezetére reagálva fejlődik, ezért ez a hatás a középfrontális agykéreg funkcióit is korlátozza.

Gyerekkori trauma: amikor a gyermek magára marad a fájdalmával

Nehéz, szomorú és tragikus emberi sorsokat mutat be a film, többek között arról is szól, hogy ki miért vált függővé, és érinti a bántalmazás témakörét is.

Gábor szerint bántalmazás esetén a gyermek nem érti, mi történik, de érzi a fájdalmat (testi, lelki). Ilyenkor két dologra gondolhat: vagy arra, hogy a szülő rossz ember, és utálja őt, vagy arra, hogy ő a rossz. A másik szülővel nem tud erről beszélni, sőt sokszor sajnos senkivel sem, és éppen ez a trauma. Egyetlen védekezése az, ha azt hiszi, hogy vele van a gond, és ő nem szerethető. A bántalmazás közben azt is megtanulja, hogy ne figyeljen az érzéseire.

Ez azonban nem csak bántalmazás esetén igaz. Ha a trauma szót halljuk, valami szörnyűségre gondolunk, pedig az is annak számít, ha a gyerekek magukra maradnak a fájdalmukkal.

Csecsemők és kötődés: a sírás és az együttalvás kérdése

Traumatikus a csecsemő számára, ha nem veszik fel, amikor sír. A baba ugyanis sírással tudja kifejezni magát, így a kötődési igényét is, hiszen csak fizikailag tud kötődni. Ugyanez igaz arra is, ha éjszaka sír, és nem veszik fel. Mégis van olyan irányzat, amely szerint ez segíti az elalvást, és ezt tanítják is az anyáknak: ne figyeljenek a baba sírására. Máté Gábor ezt nem tartja jó dolognak, azt viszont természetesnek tartja, ha a csecsemő a szüleivel szeretne aludni.

Gábor két alapvető szükségletet emel ki a gyereknél: az egyik a kötődés, a másik az önazonosság, vagyis az önmagunkkal és az ösztöneinkkel való kapcsolat.

Miért fontos átélni a gyerek dühét?

A társadalom tiltja a dühöt, ezért a dühös gyereket elkülönítik, elveszik tőle a kapcsolatot és az önazonosságot, ő pedig megtanulja leválasztani magát a haragjáról. Máté Gábor jobb megoldásnak tartja, ha segítünk a gyermeknek átélni a dühét, hogy szabályozni tudja, ne pedig elnyomni. Megfigyelése szerint a depresszióban is előfordul, hogy az ember a haragját fojtja el.

Mi áll a függőségek hátterében?

Tapasztalata szerint a függőségek mögött mindig ott a trauma mint kiváltó fájdalom, ezért az az elsődleges kérdés, hogy mi okozta ezt a fájdalmat.

A trauma hatása nem áll meg a gyerekkornál. Úgy látja, a felnőttkori függőségek gyökere is itt keresendő, és ez alapjaiban változtatja meg, hogyan érdemes viszonyulnunk a függőséggel élőkhöz.

Két káros mítosz a függőségről

Két mítosz él a világban a függőségekkel kapcsolatban, és mindkettő nagyon káros:

• A függőség választás kérdése – eszerint az ember büntethető a döntéseiért, vagyis magát a függőt büntetik.
• A függőség örökölt betegség – ezért nem lehet büntetni, kezelni kell az érintettet. Ez a gondolkodás figyelmen kívül hagyja a kiváltó okot, hiszen nem testi eredetű: a traumára adott emberi reakció, a szenvedés elől való menekülés, ami normális.

A függőség mint a fájdalom elfedése

A függőség arra szolgál, hogy átmenetileg elfedje az egyénben lévő ürességet. Egy problémára ad megoldást, vagyis a traumára adott reakció, ezért szerinte a traumával kell foglalkozni, nem magával a függőséggel.

Az is segít, ha megnyitjuk az átalakulás lehetőségét: elfogadjuk az érintetteket olyannak, amilyenek, emberi lényként kezeljük őket, és nem próbáljuk megváltoztatni.

Gábor élettörténetének részletei és felesége is megjelenik a filmben, ami segít megérteni, miért lett a trauma ennyire fontos számára.

Trauma és társadalom: a kollektív trauma

Egy interjúban arról beszél Máté Gábor, hogy mélyen beágyazott és traumatizált rendszereink tudattalan döntéseken és motivációkon alapulnak, ezért belülről nem képesek megváltoztatni magukat, és nem is fognak. Önfenntartók, így szerinte radikálisan új elképzelések hozhatnak változást. A függőségeink miatt a földet is elveszítjük, szerinte eddig is képesek vagyunk elmenni.

Az emberek úgy viselkednek, mintha a föld kizsákmányolása tőlük független dolog lenne, pedig amit vele teszünk, az anyagyűlölet. Az, hogy ezt nem is vesszük észre, a kollektív trauma jele.

Sok traumával küzdő gyerek van, a tanárok mégsem tanulnak erről, és ez igaz a hatóságokra is. A börtönbe került emberek is traumatizáltak, ezért hasznos, ha megértjük, mi történt velük.

Orvosképzés és gyógyszeripar

Gábor azt mondja, ha traumatizált vagy, és úgy érzed, nem vagy szerethető, akkor érd el, hogy szükség legyen rád. Tehát menj el orvosnak, mert téged akarnak majd mindig, fontos leszel – bár sokan inkább a köpennyel járó tiszteletre vágynak. A túlságosan sebezhető embereket kiszűrik az orvosi egyetemek, mintha ez egy kiválasztási folyamat lenne: csak az lehet orvos, aki ezeket a nehézségeket kibírja, így olyan típusú emberek lesznek orvosok, mint ő. A traumáról viszont annak idején nem is hallottak az egyetemen, és most sincs benne a képzésben.

Az orvosi hozzáállás az, hogy elkülönítik az elmét a testtől. Ilyen például az allergia észak-amerikai megnövekedése, amelyet Gábor a stressznek tulajdonít, mivel az elfojtott harag és szégyen hatással lehet a tüdő fiziológiájára. Azt is érdemes látni, hogy nagyon sok betegséget (például a bőrgyulladást) stresszhormonokkal, szteroidokkal kezelnek, ezért szerinte a stressznek köze van a betegségek kialakulásához is. Viszont a kapitalizmus és a materializmus alapvető probléma, mivel a gyógyszergyártók profitja hajtja a kutatásokat, ezért az orvosképzésre is hatással vannak.

Trauma és krónikus betegségek

A legtöbb krónikus betegség tiltakozás, amikor az egyén elnyomja a saját ellenállását a beilleszkedés érdekében. A gyógyulás részeként kérdéseket tehetünk fel magunknak: mit jelent ez az életemre, a kapcsolatomra nézve, hogyan bánok magammal, mit akar tanítani ez a helyzet. Ez segíthet a megértésben.

A filmben megismerhetjük az 51 éves Tim történetét is, aki rákos lett, és mélyebben meg akarta érteni, miért történik ez vele. Timmel kapcsolatban azt is elmondja, hogy tapasztalata szerint a rákos emberek kedvesek, jobban törődnek mások érzelmi szükségleteivel, mint a sajátjukkal, nehezen fejezik ki a dühöt, és azt érzik, hogy senkinek sem szabad csalódást okozniuk.

A gyógyulás útjai: ayahuaska és együttérző betekintés

Az ayahuaska pszichedelikus tulajdonságokkal rendelkező főzet, amely látomásokat és mély tapasztalásokat tud előidézni. Gábor maga is kipróbálta, és a munkájában is használja, mert szerinte ez az élmény képes megismertetni az embereket a traumáikkal. Így rá tudnak nézni a mély sebekre és a bennük lévő fájdalomra, és együttérző, biztonságos környezetben, menekülés nélkül meg tudják tapasztalni a zavaros érzéseiket. Ezeket a szereket azonban megfelelő terápiával kell kombinálni. Érdemes tudni, hogy az az ayahuaska jogi státusza Magyarországon kérdéses.

A szakember kifejlesztett egy terápiás módszert is, az együttérző betekintést. Lényege, hogy az igazság mindenkiben ott van, és a megfelelő kérdésekkel rá lehet vezetni az egyéneket. Az igazsággal való dinamikus szembenézés során megjelenik a megoldás. Amíg életünk során a fájdalmat próbáljuk elnyomni, a trauma energiája átalakulhat az élet energiájává.

Saját véleményem a filmről

A fentiek a film gondolatait foglalták össze, az alábbiak pedig a saját meglátásaim.

Miért lenne hasznos, ha többet tudnánk a traumáról?

Személy szerint Máté Gábor sok meglátásával egyetértek (mint például azzal, hogy ne hagyjuk sírni a csecsemőt). Szerintem is hasznos lenne, ha az orvosok, a tanárok és más szakemberek többet tudnának a traumáról: mit jelent, milyen jelei vannak, hogyan ismerjék fel, kezeljék, és hogyan támogassák az érintettet.

A másik ember megértése itt is sokat segíthet, ahogy a függőségek esetében is. A társadalom nehezen bánik a függőséggel, ezért érdemes megfontolni a filmben megjelenő nézőpontot: értsük meg, mi történik, értékítélet nélkül. A függő helyzetéből ez érthető választás, hiszen a fájdalom elől menekül, még ha kívülről nem is tűnik annak.

Hogyan segíthet a környezet viszonyulása?

Én is azt tapasztalom, amit Máté Gábor említ: az elfogadás és a megértés, vagyis, hogy nem akarjuk megváltoztatni a másikat, jó kiindulópont a változáshoz. Mivel társas lények vagyunk, a környezet is sokat tehet a bántalmazás, a trauma és a függőség feldolgozásában. Az érintettnek számít, hogyan ítélik meg és támogatják őt mások, ez pedig segítheti, de ronthat is a helyzetén és az élményein. Éppen ezért fontos a traumával kapcsolatos ismeretterjesztés.

Milyen módszerek segítik a trauma feldolgozását?

Fontos az is, hogy felismerjük és elismerjük a traumákat, és foglalkozzunk velük. Erre több módszert is kialakítottak.

A filmben szóba kerül az ayahuaska is, ám ez Magyarországon illegális. Szerencsére léteznek legális alternatívák: az EMDR hatékonyságát kutatások támasztják alá, a brainspotting pedig ígéretes, de kevésbé kutatott módszer. Mindkettőt képzett szakember vezetésével érdemes kipróbálni.

Összegzés: kinek ajánlható a film?

A trauma bölcsessége nem könnyű film, de reményt ad: ha megértjük, mi történt velünk, és a tünetek helyett az okot kezeljük, van kiút. Különösen ajánlom szülőknek, pedagógusoknak, segítő szakmában dolgozóknak és mindenkinek, akit érdekel, hogyan függ össze a lelki és a testi egészség. Ha téged is foglalkoztat, mi köti össze a traumát és a függőségeket, nézd meg, és keresd meg a hozzád közel álló terápiás utat.

Gyakran ismételt kérdések

Mit jelent a trauma Máté Gábor szerint?

Máté Gábor megfogalmazásában a trauma elsöprő fenyegetés, amellyel az ember nem tud megbirkózni, és emiatt elszakad önmagától. Nem maga az esemény a lényeg, hanem a belső történés, amelyet kivált.

Miért alakul ki függőség Máté Gábor szerint?

A függőség átmenetileg elfedi a kiváltó fájdalmat, és a traumára adott reakció. Ezért az orvos a függőség helyett a mögötte álló sérüléssel foglalkozna.

Trauma-e, ha a csecsemő sír, és nem veszik fel?

Gábor szerint igen. A csecsemő a sírásával fejezi ki a kötődési igényét, és ha erre nem érkezik válasz, az traumatikus lehet számára.

Milyen módszerek segíthetnek a trauma feldolgozásában?

Az ayahuaska használata Magyarországon illegális. Legális és szakember által vezetett módszer például az EMDR és a brainspotting, utóbbi azonban kevésbé kutatott.

Kinek ajánlott A trauma bölcsessége című film?

Elsősorban azoknak, akiket a lelki és a testi egészség összefüggései foglalkoztatnak: szülőknek, pedagógusoknak és a segítő szakmák képviselőinek.

A cikk a dokumentumfilmben elhangzottakat foglalja össze, és nem helyettesíti az orvosi vagy pszichológiai szakember véleményét. Ha lelki nehézséggel vagy függőséggel küzdesz, fordulj szakemberhez.

Felhasznált forrás

• The Wisdom of Trauma, 2021, dokumentumfilm

A cikket Lónichné Ménich Helga pszichológus írta. Ha olvasás közben ráismertél a saját történetedre, és közelebbről is megismernéd, mi zajlik benned, fordulj szakembereinkhez traumafeldolgozásra.