Mit jelent az erő? Mit jelent erősnek lenni? Ezekre a kérdésekre valószínűleg egyikünk sem felelne ugyanúgy. Már az erő fogalmát is nehéz megragadni, hiszen sok oldalról közelíthetünk az értelmezéshez. A pszichológusi praxisban például többször megjelenik a segítségkérők maguk felé fordított elvárásai között a legkülönfélébb módokon. Sokan úgy képzelik el a lelki egészséget, mint egy páncélt,
BŐVEBBEN
A vágy útvesztői – Parafíliák és atipikus szexuális érdeklődés pszichológiai megközelítésben
A szexualitás az emberi psziché egyik legösszetettebb és legintimebb dimenziója, amelyet társadalmi normák, biológiai késztetések, pszichés struktúrák és kulturális kontextusok egyaránt formálnak. Ennek megfelelően nem meglepő, hogy a „normálistól” eltérő szexuális érdeklődés – különösen, ha az atipikus vagy parafíliás formában jelenik meg – gyakran válik félelem, tabu, vagy éppen megbélyegzés tárgyává. Mégis, a pszichológiai tudomány
BŐVEBBEN
Milyen előnyökkel jár a naplóírás?
Mai blogbejegyzésemben az írás, s ezen belül a naplóírás fontosságát tárgyalom részletesebben. Milyen szerepe van az írásnak az életünkben? Miért jó a naplóírás? Mit nem pótol? S milyen zavarokban jelentkezik az íráskényszer? Olvasson tovább, és tudjon meg többet a naplóírás hatásairól! Miért is írunk? Az írás ősidők óta hozzátartozik az emberi élethez, természetes emberi tevékenységként
BŐVEBBEN
A nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia evolúciós gyökerei – A Sötét Triád
Miért maradt fenn a nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia az emberi evolúció során? A nárcizmus, a machiavellizmus és a pszichopátia sokak számára ijesztő, elutasított fogalmak. Az evolúciós pszichológia azonban azt mutatja, hogy ezek a személyiségvonások nem véletlenszerű torzulások, hanem bizonyos körülmények között adaptív viselkedési stratégiák lehettek. Az utóbbi években a közbeszédben szinte divattá vált
BŐVEBBEN
Ünnepi másnaposság: Miért érezzük magunkat sokszor üresnek a csillogás után?
Ahogy elhalványulnak a karácsonyi fények, és a szilveszteri pezsgőspoharak is a mosogatógépbe kerülnek, sokan egy furcsa, nehezen megfogalmazható érzelmi űrrel találják szembe magukat. Pszichológusként fontosnak tartom tisztázni, hogy az év végi időszak két, egymástól jól elkülöníthető érzelmi jelenséget is produkálhat, amelyeket gyakran összekeverünk: a Holiday Blues-t és a Holiday Hangover-t. Míg a Holiday Blues (ünnepi
BŐVEBBEN
Mi az a szociális szorongás?
A szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, mely leggyakrabban gyermekkorban vagy serdülőkorban (10 és 20 év között) kezdődik, kezelés nélkül krónikussá válhat, és egy életen ét fennmaradhat. Sokszor fordul elő együtt depresszióval, generalizált szorongással, pánikzavarral vagy szerhasználati zavarokkal. A szociális szorongás tünetei A szociális szorongó személyek általában félnek a társas helyzetektől. Ez a félelem
BŐVEBBEN
Milyen hétköznapi jelei vannak, hogy tudattalanul szabotáljuk a céljainkat?
Az önszabotázsról szóló cikksorozatunk első részében megtudhatta, hogy mit is jelent pszichológiai értelemben az önszabotáló viselkedés. Mai írásomban arról olvashat bővebben, hogy hogyan mutatkozik meg az önszabotázs a hétköznapokban, és hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére ahhoz, hogy legyőzze ezt a jelenséget. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor érdemes pszichológus segítségét
BŐVEBBEN
Toxikus pozitivitás
Mindennapi életünk során rejtett vagy éppen egészen nyílt módon gyakran találkozunk azzal az elvárással, hogy „legyen mindig minden rendben”. Vigasztalónak vagy éppen bátorítónak, támogatónak szánt mondatokat kapunk a környezetünktől és adunk mi magunk is. Emlékezzünk csak vissza egy helyzetre, amikor valaki azt mondta „nézd a jó oldalát”, „ugyan, ez nem is akkora gond”. Jól hangzik,
BŐVEBBEN
Segítség, a magam ellensége vagyok! – Mi az önszabotázs, és mi magyarázza?
A mindennapokban gyakran halljuk, talán mi magunk is használjuk a kifejezést: “önszabotázs”. A pszichológusi praxisban is megjelenik ez a sajátos címke. Több esetben találkozhatunk vele munkahelyi, párkapcsolati és egyéb magánéleti helyzetek értékelése során. Akár egy fontos határidő elmulasztásáról, egy fejlődésünket segítő képzés elhalasztásáról, egy ígéretes kapcsolat meghiúsulásáról vagy egy diéta feladásáról van szó, az önszabotázs
BŐVEBBEN
A nárcisztikus kapcsolat dinamikája 3. – Kilépés, gyógyulás
A nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról szóló cikksorozatunk első részéből megtudhatta, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi nárcizmus között, valamint azt, hogy milyen ismérvei lehetnek a nárcisztikus személyeknek. Cikksorozatunk második részében az áldozati oldalról néztük meg közelebbről a nárcisztikus kapcsolatot, a befejező harmadik részben pedig a nárcisztikus kapcsolatból való kilépésről, az ezt követő gyógyulásról
BŐVEBBEN
Érzelemszabályozás csecsemőkorban: az önszabályozás első lépései
Az önszabályozás képessége az éntudat fejlődéséhez hasonlóan elsősorban a társas kapcsolatokon keresztül történik, de a mindennapi élet során szerzett tapasztalatok is hatnak rá. A szülők és más fontos személyek segítik a gyermeket abban, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését egyre jobban megértse és szabályozni tudja. Az önszabályozás a szociokognitív nézőpont szerint belső és külső tényezők egymásra hatásából
BŐVEBBEN
A kiégés testi tünetei
Milyen testi tünetekben nyilvánulhat meg a kiégés? Milyen szakaszai vannak? A kutatásokban a kiégést általában öt szakaszra bontották fel, azonban fontos hogy a kiégés fokozatosan alakul ki, a szakaszok nem különíthetőek el élesen egymástól. Idealizmus szakasza A kiégés kialakulásának első szakasza az idealizmus. Ekkor nagy a lelkesedés a hivatás iránt, a személyek próbálnak jól teljesíteni,
BŐVEBBEN
Ellentmondásban önmagammal – A kognitív disszonancia pszichológiája
Mindannyiunk számára ismerős az érzés, amikor teszünk valamit, de közben belül motoszkál bennünk a gondolat: „Ez nem én vagyok.” Amikor megígérjük magunknak, hogy nem fogunk többet túlórázni, mégis késő estig dolgozunk, vagy amikor fontos számunkra a környezetvédelem, mégis az autót választjuk a tömegközlekedés helyett. Ez a belső feszültség, amit ilyenkor érzünk nem más, mint a
BŐVEBBEN
Magány a modern korban
Jelen írásunkban a modernkori magányról tudhat meg többet. Hogyan hat a közösségi média az elmagányosodásra? Milyen mentális és fizikai következményei lehetnek annak, ha magányosak vagyunk? Cikkünk végén néhány tippet talál a magány leküzdéséhez, tartson velem! A magányról szóló cikksorozatunk első részét ide kattintva olvashatja el. Megismerve a magány evolúciós eredetét, szükségességét és két fő altípusát,
BŐVEBBEN
Csoportban könnyebb: az asszertív kommunikációs tréning
Az asszertív kommunikáció egy készség, amit mindenki fejleszthet, akárcsak egy idegen nyelvet. Ahogy egy nyelvet sem elég csupán elméletben megtanulni, úgy az asszertív kommunikációt is a gyakorlati helyzetekben lehet igazán elsajátítani. Hiába ismerjük az elméletet, valódi élethelyzetekben gyakran előfordulhat, hogy bizonytalanná válunk, nem tudjuk úgy kifejezni magunkat, ahogyan szeretnénk. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan kommunikáljunk, gyakorlásra,
BŐVEBBEN
Magányos vagyok!
Magányos vagyok. A keresési statisztikák szerint ez az egyik legkeresettebb mondat. Emberek ezrei kereshetik a választ egy olyan mély és gyakran fájdalmas érzésre, amelyet szinte mindenki megtapasztal az élete során. Azt, hogy mit is jelent valójában magányosnak lenni, sokszor az egyedülléthez is kapcsoljuk gondolatainkban, annak ellenére, hogy számos esetben a két állapot között óriási különbség
BŐVEBBEN
A nárcisztikus kapcsolat dinamikája 2. – A nárcisztikus kapcsolat hatása az áldozatra
A nárcisztikus kapcsolat dinamikája cikksorozatom első részében arról olvashatott, hogy hogyan ismerhető fel a nárcisztikus személy, mit is jelent pszichológiai értelemben a nárcizmus, és milyen tipikus viselkedési minták figyelhetők meg ezekben a párkapcsolatokban. A mai részben az áldozat szemszögéből nézzük meg a párkapcsolati dinamikát. A nárcisztikus kapcsolat – legyen szó párkapcsolatról, családi viszonyról vagy akár
BŐVEBBEN
Önismereti csoport vagy egyéni önismeret: Szakértők tapasztalatai a segítő folyamatokról
Hogyan válasszunk a pszichoterápiás formák közül, ha önismereti munkába kezdenénk? Egyéni vagy csoportos pszichoterápia nyújthat megoldást lelki problémánkra? Milyen egyedülálló előnyei lehetnek a csoportterápiának, és számít-e, hogy online vagy jelenléti csoportterápiát választunk? Szakembereink beszélgetéséből ezekre a kérdésekre is megtudhatja a választ, tartson velünk! A podcast felvételt cikkünk végén érheti el. A beszélgetés résztvevői és szakmai
BŐVEBBEN
A nárcisztikus kapcsolat dinamikája 1. – Hogyan ismerjük fel?
Cikksorozatomban a nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról tudhat meg többet. Az első részben azt nézzük meg, hogy hogyan is ismerhető fel a nárcisztikus személyiségzavar egy párkapcsolatban. A köznyelvben számtalanszor találkozhatott már ön is a nárcizmus kifejezéssel, de azt vajon tudja-e, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi megfogalmazás között? Tartson velem és elárulom! Álarc mögött
BŐVEBBEN
A munkafüggőség (workaholic) típusai és kezelése
A munkafüggőség kialakulásának okairól, tüneteiről korábbi cikkeinkből már olvashatott bővebben. Ma azt nézzük meg, hogy milyen személyiség jellemző a workaholizmusban szenvedő embereknél. Kik tartoznak az A típusú, és kik a C típusú személyiségű személyek közé? Tartson velünk mai írásunkban és tudjon meg többet a munkafüggőségről! A munkaalkoholizmusban szenvedő személyiség jellemzői: Az ilyen személy általában nem
BŐVEBBEN
Helfer-szindróma: a segítés árnyoldala
A Helfer-szindrómát – más néven segítő szindróma- Wolfgang Schmidbauer pszichoanalitikus íra le az 1970-es években. Ez a jelenség főleg azoknál fordul elő, akik másokon segítenek, például orvosok, ápolók, pedagógusok vagy szociális munkások. A segítés mögött nem mindig csak altruizmus (vagyis amikor segítünk másokon anélkül, hogy bármit várnánk cserébe) áll. Sokszor egy mélyebb lelki ok is
BŐVEBBEN
A “Let Them Theory”: pszichológiai megküzdés vagy elkerülési stratégia?
Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közösségi médiában a “Let Them Theory”, amely arra ösztönzi az embereket, hogy engedjék el a kontrollt mások viselkedése felett, és ne próbálják megváltoztatni a környezetüket. A szemlélet alapja, hogy ha valaki úgy dönt, hogy távolodik tőlünk, megbánt minket, vagy olyan döntéseket hoz, amelyeket nem értünk vagy nem
BŐVEBBEN
Biztonság vagy veszély? – A polivagális elmélet és a stresszreakciók idegrendszeri logikája
Miért van az, hogy egy ártalmatlan megjegyzés mély szorongást kelthet bennünk, míg egy másik helyzetben képesek vagyunk nyugodtak maradni komoly nehézségek közepette is? Mi történik bennünk idegrendszeri szinten, amikor lefagyunk, menekülni akarunk, vagy épp ellenkezőleg: kapcsolódni szeretnénk? Erre ad választ a polivagális elmélet, amely az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású idegtudományi felismerése a pszichológiában és
BŐVEBBEN
Szülői elidegenítés – A láthatatlan bántalmazás, ami a gyermekek lelkét szakítja szét
A szülői elidegenítés egy alattomos, mélyen fájdalmas jelenség, amely során az egyik szülő – tudatosan vagy öntudatlanul – a gyermeket a másik szülő ellen hangolja. Ez nem csupán családi konfliktus: ez lelki bántalmazás. Olyan pszichológiai mérgezés, amelynek következményei gyakran egy egész életen át kísérik az érintett gyermeket. Képzeljük el azt az anyát, aki szeretettel nevelte
BŐVEBBEN