Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Van egy 14hónapos kislànyom aki nagyon eleven és hisztis.Sajnos azt vettem észre,hogy megy a kis feje után és nem fogad szót nekem.Tudom ő még nagyon pici és nem igazán tudja mi a jó és mi a rossz. De mindennap elmondom neki,hogy mit szabad és mit nem. Próbálok nagyon türelmes lenni hozzá de sokszor nem megy. Sajnos nem igazán tudok pihenni,sokszor azt érzem rossz anya vagyok. Próbálok erősnek tűnni de màr nem megy,mert úgy érzem elfogyott minden erőm.Nehéz sokszor felkelnem is.Szeretnék tanácsot kérni,hogy tudnék jobb anyuka lenni. Mit csinálok rosszul?
Kedves Viktória, megértem, hogy kétségei vannak, vajon elég jó anyuka-e, hiszen manapság a legtöbb szülő kevés támogatást kap, kevesek mondhatják el, hogy tökéletesen tisztában vannak a gyermekneveléssel és a gyermekek érési, fejlődési ütemével. Azt fontos tudnia, hogy bármilyen fárasztó időszak is ez most, a komolyabb szabálytudata a gyerekeknek 3 éves kor után kezdődik, amikor kiscsoportba kerülnek, de akkor is sok sok időre van szükségük még, hogy megértsék fokozatosan a szabályokat. Valahol a középső és nagycsoportos korra tehetjük, amikor már stabilabban várhatjuk el azt, hogy tudják a jó-rossz közötti különbségeket a gyerekek. Tehát 14 hónaposan még csak a rutinnal, szokásokkal, biztonságos keretekkel tudjuk segíteni a totyogókat. Ez azt jelenti, hogy ilyenkor a napi ritmus, akár képekkel megsegítve, illetve a biztonságos környezet, sok-sok figyelem könnyítheti meg a napokat és annak az elfogadása, hogy most éppen mire képes a gyermek. Ha kell 100x ugyanúgy elmondani, segíteni, megállítani, elterelni a figyelmét, stb. Hiszen valóban nem képes még ezekre a dolgokra, ő valóban nem tudja még megtanulni, hogy mit szabad és mit, nem. Illetve ha meg is tanulja látszólag, az idegrendszer érésével és sok-sok hibázás során fog majd valóban “bevésődni”. Megértem önt, hogy nagy segítség lenne, ha gyermeke már tudná a szabályokat, hiszen bizonyára fáradt és kimerült, hogy mindig mindenre fokozottan figyeljen. Amit most tehet, hogy próbál picit több külső segítséget szerezni, akár a házimunkában, takarításban, akár más területeken az életében pl. főzés, bevásárlás, hogy valamivel kevesebb teher legyen az ön vállán és tudjon picit pihenni, hogy újra legyen türelme a gyermekéhez. Nem kell erősnek mutatnia magát, akkor is erős, ha el tudja fogadni mások segítségét, tud kérni, akár csak 1-1 szabad délelőttöt vagy pár órát mentesülni a gyermeknevelés, háztartás teendőiből. Bízom benne, hogy vannak olyan kapcsolatai, akikre számíthat ebben a helyzetben, illetve ha nincsen, akkor a helyi önkéntes vagy civil csoportok segítségével valamilyen segítő lehetőséghez tud jutni. Üdvözlettel
Segitseget szeretnek kérni sajnos pozitiv letta covid teszt eredmenyem nagyon félek tőle mielőtt elkaptam volna a covid kezdtem teljesen remdbe jönni bizzom abba hogy pszhiologus sefitsegevel meg tudok nyugodni
Kedves Kérdező!
A korona vírus minden embernél más tünetekkel rendelkezik. A legfontosabb, hogy beszéljen orvosával a tüneteiről és az általa adott kezelési javaslatokat kövesse. Az otthon töltött idő alatt, amennyiben fizikai állapota engedi minél inkább olyan elfoglaltságokat keressen illetve válasszon amivel töltekezni tud. Ilyenkor a lelki egyensúlyra is törekedni kell, így lehetőségeihez mérten próbáljon pozitív kedvteléseket végezni. A betegség időszakában nem járhat el otthonról, de pszichológussal online is tud kapcsolatot tartani, így ezt a folyamatot mindenképp tartsa meg.
Tisztelt Doktornő!
Tudna-e tanácsot adni a szorongásomra,nem is tudom igazán hogy ez annan nevezhető, vagy valami más.? Elég izgulós vagyok szinte már túlzásba viszem. Vannak olyan helyzetek mikor érzem hogy egyre idegesebb vagyok, így gyorsan dobog a szívem. Nembírom elfojtani ezt az érzést, majd ez egyre jobban erősödik. Legtöbbször elég nyugodt vagyok, ez akkor szokott előjönni mikor zavarba vagyok,ha a figyelem rám terelődik, vagy ha sokan vagyunk egy légtérben.
Ez mellé jön még egy számomra mégrosszabb dolog az arcpirosodás. Már régóta kísért az a probléma hogy felforrósodik és teljesen kipirosodik az arcbőröm, úgy vélem hogy családi öröklődés is lehet mert testvéremnek is hasonló a problémája. Nem hiszem hogy a rosacea nevű betegség mert általában tiszta, egységes színű az arcbőröm. Ezis akkor jön elő, ha ideges, izgatott vagyok, valamint ha meleg idő van. De legtöbbször ha a kinti hidegből a fűtött lakásba megyek akkor is előjön. Lehet ez ellen valamit tenni?
Köszönöm válaszát!
Kedves Dávid!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján nem egyértelműen eldönthető, hogy szorongása mennyire befolyásolja a mindennapjait, azonban az érzékelhető, hogy ez az Ön számár sokszor kellemetlen. Érdemes lenne kipróbálnia relaxációs technikákat, melyet a napirendjébe beilleszte gyakorolhatna minden nap. Ezen felül tanulhat olyan rövid és egyszerű kis trükköket is, mellyel egy helyzetben előjövő szorongást tud kezelni (progresszív relaxációs technika egyes elemei). Erre vonatkozóan sok videót és anyagot találhat az interneten, melyekkel el tud kezdeni gyakorolni. Ha azonban úgy érzi, hogy egyedül ez nehezen megy, akkor kérheti pszichológus segítségét is.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Hölgyem/Uram!
Idén veszítettem el az apukámat és nagyon hiányzik, édesanyám már régen meghalt. Közeledik a karácsony, amit eddig nagyon szerettem, kivéve azóta, amikor apukám lerobbant. Most meg hogy már ő sincs, kész rémálom az egész. Mivel tudnám enyhíteni ezt az időszakot, hogy kicsit jobban tudjam szeretni, várni az ünnepet?
Apukám nélkül nem várom az ünnepet, sőt, rettegek tőle, mert felkavar… Eszembe jutnak az emlékek, kavarog bennem a sok rossz dolog a betegsége kapcsán, hogy mennyit szenvedett és hogy mennyire kiszolgáltatott helyzetbe kerültünk. Ha minden igaz, a párom mellettem lesz karácsonykor szerencsére. Gyermekünk nincs, nem is szeretnénk. Valahogy úgy érzem, nem tudok örülni úgy az ünnepnek, mint régen. Nem szoktunk családhoz menni, egyedül a testvéremékhez karácsony valamelyik napján, de tavaly már oda sem mentem, nagyon megviselt az egész. Van olyan családtag, aki szerint pánikolok, szorongok, ekg-m nincs rendben, de kardiológiai nem fogad a vírus miatt, állítólag időnként melléver a szívem, magas pulzusszámra béta-blokkolót szedek.
Köszönöm előre is a válaszát!
Üdv,
Niki
Kedves Niki!
Köszönjük a levelét!
Egy szeretett személy távozása utáni gyász, negatív érzések megjelenése természetesnek mondható, melyet az ünnepek, évforduló, fotnos dátumok mindig felelősíthetnek. A Karácsony egy tipikusan ilyen ünnep, hiszen a szeretet és a családünnepeként címkézzük. Ha úgy érzi, hogy elakadt ebben a gyászfolyamatban és kardiológiai tünetei csak fokozódnak, akkor mindenképpen kérje pszichiáter és pszichológus segítségét, melyet a vírushelyzetre való tekintettel főként az online térben tehet meg. Emellett viszont fontos lehet, hogy elkezdje kissé átértékelni a Karácsony jelentését, szellemét, s a párjával közösen alakítsanak ki olyan szokásokat, melyek később akár hagyománnyá is válhatnak. Beszéljék át ki mit szeretne, milyen emlékei vannak, mi az, ami nem tetszett a korábbi családi ünnepeken, s ezek alapján próbálják kialakítani az Önöknek megfelelő ünnepi hangulatot és légkört, melyben természetesen helyet kaphatnak a megemlékezések és az elhunyt szerettekre vonatkozó gondolatok és érzések. Koncentráljanak magunkra és egymásra.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Segítő !
Régebben diagnosztizáltak nálam szorongásos depresziót azonban meggyógyultam, nem kelet többet segítőhöz járjak. A mostani élethelyzetem elégé megvisel anyuka lettem, abba kezdek belerázodni azonban a párkapcsolatunk nem tudott helyre állni. Ami miatt írok, az az lenne ,hogy ha nagyon bestresszelek, ha össze veszünk vagy más stressz ér, akkor a sötétben “halucinálok” félek, attól félek ,hogy ott van valaki aki bántani akar. Nem tudom ,hogy ez mennyire komoly probléma. Tudom ,hogy nincs ott senki és nem látom, és nem is hallok semmit csak rosszul leszek és azt érzem ,hogy bántani “akar” . Elég fura érzés.
Kizárólagosan a húzós napok végén van ilyen érzésem szóval általánosságban nem befolyásolja a minden napjaim.
Köszönöm előre is a válaszát
Üdvözlettel
Kedves MN!
Köszönjük a levelét!
A korábban előforduló szorongásos, depressziós állapot hajlamosíthatja arra, hogy a szülés utáni depresszió, vagy pszichózis kialakuljon. Írta, hogy nemrég lett anyuka, s emiatt a stresszt is nehezebben kezeli. Véleményem szerint mindenképp érdemes lenne minél előbb pszichiáterhez fordulnia, hiszen ezek a “hallucinációk” az Ön számára is nagyon zavaróak, félelmetesek, s kihatással vannak a gyermekére is, aki érzékeli az Ön rezgéseit, érzéseit.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Milyen lehetőségeim vannak kiszakadni a társadalomból?
Egyszerűen gyűlölöm. Az emberek nagy része csak ítélkezik, bírálja, kritizálja a másikat, elég rá nézni egy internetes fórumra. Ez leginkább az egyetemistákra jellemző azt vettem észre. Eddig is remeteként éltem, mármint nincsenek emberi kapcsolataim nem is vágyok rájuk. De ez meg egy lapáttal rá tesz, nem lehet senki önmaga mert különben bántják?
Hajléktalanokat is bántják a sznob típusú emberek.
Miért ilyenek az emberek, mi erre a magyarázat és hogyan lehet ezt figyelmen kívül hagyni?
Az emberek nagy részének vannak mentális bajai. Akkor mi jogon bántanak másokat?
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Az Ön által leírt probléma korunk egy égető és megoldandó feladata, mely kérdést talán nem is lehet egyéni szinten kezelni. Társadalmi változás szükséges ahhoz, hogy ebben javulás végbemenjen. Ami az Ön részét illeti, érdemes olyan közegben elhelyezkedni, ahol Önhöz hasonló gondolkodású és értékrendű emberek vannak, akikkel kérdéseit, gondolatait és esetleges szorongásait meg tudja osztani, s nem marad ezekkel egyedül.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Pszichológus!
Apukám 19 skizofrén beteg, erős gyógyszereket szed, rossz alvó, elég nehéz vele együtt működni, elkölti az összes pénzét gitárokra. Várhatóan mennyi ideje van hátra, az erős gyógyszerek miatt?
Üdvözlettel: Szabina
Kedves Szabina!
Köszönjük a levelét!
A skizofrénia nem egy gyógyítható mentális probléma, azonban megfelelő gyógyszeres kezeléssel szinten tartható. Gyógyszerek mellett is előfordulhatnak rosszabb időszakok, s ilyenkor összetettebb beavatkozás szükséges (pl. osztályos kezelés), azonban a gyógyszer elhagyása ilyen betegség kapcsán nem opció. Az új generációs gyógyszerek nem csökkentik feltétlenül a várható élettertamot, de a betegség maga ezt befolyásolatja. Ha vannak effelől aggályai vagy kérdései, akkor érdemes lenne beszélnie az édesapja kezelőorvosával, és keresnie egy skizofrén betegek hozzátartozóinak fenntartott csoportot is, ahol a válaszok mellett támogatást is kaphatna nehéz helyzetében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Pszichológus!
Férjemmel 20 éve vagyunk együtt. Szeretjük egymást, vannak gyerekeink, boldog kapcsolatban élünk. Én mégis néhány hónapja nyitottá váltam egy másik férfi közeledésére. Érzelmeket váltott ki belőlem, ami miatt a házasságomat már nem láttam annyira tökéletesnek. De szeretném ezt az érzelmet magamban lezárni. A férfi már nem közeledik felém, mert ő is rajött, hogy a párkapcsolata veszélybe kerülhet. De nehezen tudok szabadulni az érzésektől. Szeretnék a férjemmel újra felhőtlenül boldog lenni. Mit tegyek? Hogyan tudnék újra csak rá fókuszálni? Köszönöm, Szilvia
Kedves Szilvi!
Köszönjüka levelét!
Úgy vélem, egy hosszú kapcsolatban önkénytelenül megjelenhetnek hullámvölgyek, amikor valamelyik fél elgondolkodik a kapcsolaton, a közös célokon, a fejlődési lehetőségeken. Ez gyakran járhat kitekintéssel is, mely nem feltétlenül jelent megcsalást. Ha azonban Önnek a másik férfi iránt táplált érzések nagyfokú szorongást okoznak és emiatt nem tud megfelelően jelen lenni házasságában, akkor érdemes lenne felkeresnie egy pszichológust, aki segítene azonosítani érzéseit, megtalálni eredetüket, s dolgozni velük, annak érdekében, hogy tisztázódjon jelen helyzete. Oldalunkon ehhez remek szakembereket találhat.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Doktornő!
Egy szexuális fétisemmel kapcsolatban fordulok önhöz, mivel kifejezetten nem szeretem ezt a vágyamat. Még soha nem próbáltam ki ezt a fétist élőben, és úgy érzem, hogy nem is szeretném kipróbálni, viszont mostanában egyre gyakrabban fantáziálok róla. A cuckold fétisről van szó, ami arról szól, hogy egy párhoz becsatlakozik egy harmadik fél, és a pár egyik tagja – jelen esetben én – végignézi semmi, vagy minimális közbeavatkozással az együttlétet. Én lelki mazochista vagyok, ha mondhatom így, egyszerűen imádom a lelki alázást, akár fájdalmat (kizárólag partnertől). Ezért tetszik a cuckold is, mert ebben érzem a legnagyobb szintű megaláztatást, hogy a szemem láttára történik az aktus. Mostanában nagyon ráfüggtem az ebből kapott extrém lelki megaláztatás érzésére, és arányosan 10 maszturbálás alatt legalább 7 alkalommal erre gondolva élveztem el.
Viszont nagyon szeretnék megszabadulni ettől a fétisemtől, amennyire lehet. Tegnap ismertem fel azt, hogy ez mindennél jobban izgat, és ha nem cuckoldra gondolok maszturbálás közben, akkor már-már fel sem akar mindig állni rendesen. Tegnap ezt felismerve elsavanyodtam, és felhoztam a páromnak, történt egy incidens (miattam, mert bunkón álltam hozzá), ami majdnem veszekedéssé fajult, csak az ő gyors felismerése és reagálása miatt tudtuk megbeszélni ezt normálisan. Soha nem veszekedtünk még, tegnap bunkón viselkedtem vele, és a világért sem akarnám megbántani, ezért úgy érzem a tudatom most összekötötte a cuckoldot ezzel a tegnapi negatív érzéssel, és hála az égnek eléggé utálom jelenleg az egészet és semmi kedvem hozzá, ezt próbálom is így tartani magamban hosszútávon. Én lennék a legboldogabb, ha örökre megutálnám. Abban reménykedek, hogy a többi módszerrel elegendő lesz a megalázó érzés, amit kapok, és ezt a cuckold fétist örökre elengedhetem.
Az lenne a kérdésem, hogy van-e valami megoldás erre, vagy legalább arra, hogy lecsökkentsem ezt a vágyamat minimálisra? Milyen módon tudnék ezen segíteni esetleg?
Ezzel a problémámmal kapcsolatban el is szeretnék menni terápiára felgöngyölíteni ezt az egészet, viszont jelenleg ez nem áll módomban.
Előre is köszönöm a segítségét!
Tisztelettel,
B.
Kedves B!
Köszönjük a levelét!
A szexualitásban megjelenő fétisek hátterében sokszor valamilyen mélyebb, dinamukusabb magyarázat állhat, melyet érdemes feltárni ahhoz, hogy a kellemetlenséget okozó fétis rendeződjön. Az Ön esetében mindenképp hangsúlyos lenne terápiájában a megalázó helyzetekhez és érzésekhez fűződő viszonyának feltérképezése és megfejtése, hiszen nem születünk “lelki mazochistának”, ahogy Ön ezt kifejezete, ez valahol az életutunk közben alakul ki különböző behatások eredményeként. A jelen vírushelyzet megnehezíti abban, hogy megfelelő terápiás lehetőséget kapjon, de az interneten utánanézva találhat olyan egyéni vagy csoportos lehetőségeket is, melyek segíthetnének Önnek. Ezen felül pedig lehet érdemes lenne párjával mélyebbre hatóan beszélni szexualitásukról, kinek mi a vágya, mire van szüksége, stb., mely alapján találhatnának olyan alternatívákat, mely kompromisszum tárgya lehet, s Önnek is segít abban, hogy ne csak egy megalázó helyzet legyen izgató.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Kedves Doktor!
Lassan tizenhat éves leszek és úgy érzem valami gond van velem. A családommal sohasem volt túl jó kapcsolatom vagy inkább nem mondanám erősnek. A szeretet nem volt túlzottan sem kimondva sem pedig kifejezve. Három nővérem van, mind idősebbek nálam. Csak az egyikükhez állok közelebb, de vele is sokszor rosszul érzem magam. Kiskoromban az anyám vert engem és a nővereimet általános iskola elejéig, de nem vagyok biztos benne, mert alig emlékszem. Sosem kért bocsánatot amiért gyűlöltem. Apám valószínüleg tudott róla, de nem tett semmit vagy csak semmi olyat ami használt volna. A próblámák sosem voltak megbeszélve csak a szőnyeg alá volt söpörve minden. Amikor gimnáziumba kellett felvételizni akkor kezdődött körübelül ez az egész nekem. Túl sok volt a stressz és senki nem segített. Sokszor éreztem magam rosszul, elegem volt és fáradt voltam. Azt hittem csak a felvételi stressz miatt vagyok ilyen, rengeteget sírtam a semmiért és gondoltam öngyilkosságra de tudtam hogy képtelen lennék megtenni. Volt egy pár hónap amíg azt hittem visszatért a normális lelki állapotom, de aztán újrajött. Azután talán nem is volt szünet, nem tudom alig emlékszem. Most nyáron volt kisebb „változás”. Volt egy nap amikor hihetetlenül boldog voltam. Nem lehet kifejezni azt az érzést, de csodálatos volt. Csak sajnos egyetlen napig tartott. Azonban mikor elkezdődött az iskola (már a gimnázium) rám tört megint egy nehezebb érzés. Talán ez is csak az új dolgok miatt volt, féltem is, bár végül egy jó közösségbe kerültem, és mégis sokszor éreztem magam nem oda valónak. Hogy csak had menjek már el. És megint jött az a hihetetlen érzés 10.12.-én ezt le is írtam, „5:24: 5-6 órát aludtam, teljesen kipihenten ébredtem, nincs semmi aggodalmam az első óra miatt. 6:41: nagyon magabiztosnak érzem magam, úgy érzem menni fog.7:22: furán érzem magam, örülök és boldog vagyok, de úgy érzem valami nem okés velem. Egyáltalán nem izgulok vagy aggódok. 7:27: gyönyörűnek érzem magam, mintha egyfajta izgatottság lenne bennem. 13:15: egész normáisan érzem magam, a jókedv megvan de már visszafogottabb. 16:19: a többi hétfőhöz képest nem vagyok fáradt. 16:40: úgy érzem muszáj mosolyognom. 21:07: nem érzem jól magam.” És így ez volt kb a nap amit leírtam. Ez az érzés volt hogy 4 napig majd csak 1-1 napig tartott. Gondoltam arra hogy bipoláris zavarom van de nem tudom. Talán már csak beleakarom látni hogy valami okot találjak neki. Ezt még nem írtam, de a nőverem is depressziós. Én is gondoltam magam annak, de ezt sem tudom, lehet ez tényleg normális. És ugye most van ez a karantén és mindenki itthon van kivéve apámat. Ideges vagyok és zavarnak. Semmi nem történik és én ezt nem bírom. Elkell mennem de nem tudom hova. Egyszerűen csak idegesítő. Igazából nem tudom mit várok, de remélem egy kis segítséget igen hogy mi is ez az egész vagy talán csak én látom bele a dolgokat. Egy kicsit talán össze-vissza lett azért elnézést ahogy a helyesírási hibákért is, köszönöm.
Kedves Kíra!
Köszönjük a levelét!
Életkorából adódóan talán természetesnek is nevezhető, hogy hangulata néha ingadozik, zavaró Ön számára a társas izoláció és talán az enyhe fokú szorongás is. A családi háttere függvényében azonban az is lehet, hogy ez több a serdülőkorban természetesen előforduló érési folyamatnál. Írása alapján diagnózis nem állítható fel, de ha erre mégis kíváncsi, akkor kérje pszichológus segítségét. Azonban a diagnózison túl talán sokkal fontosabb, hogy egy szakember (pszichológus) abban is segítene Önnek, hogy nehézségeit és érzéseit jobban tudja kezelni és megélni. Pszichológusi segítséget tud kérni az iskolában, a családsegítő szolgálatnál vagy a területileg illetékes pszichiátriai gondozóban.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
Sajnos 2 hónapja elvesztettem a családom (szakítás) miatt, párom gondolta így hogy jobb lesz mindenkinek. Hibáztam sokmindenbe beláttam a hibám próbáltam bizonyítani hogy fontosak nekem (van egy 3 éves kislányunk) kaptam egy kis reményt de 1 hónapja mint ha nem is éltünk volna együtt meg stb úgy kezel! Ő nem szeret engem de én szó szerint meghalnék értük nagyon hiányoznak és nem tudom elfogadni, feldolgozni a dolgot nem tudok a munkámra figyelni így anyagi gondjaim is adódtak egyszerűen nem tudok kilábalni a helyzetből és szinte csak az öngyilkosságra tudok gondolni de valahogy nem bírom megtenni.. alkoholt is fogyaztok szinte minden este és nem keveset mert így valahogy el tudom nyomni a fájdalmat de reggelente sőt egész nap csak a családomra gondolok!! Egy idelye észrevettem magamon hogy remeg a kezem akkor a szívem jobban ver és alig eszek. Napról napra rosszabb!! Kérem adjon valami tanácsot! Köszönöm!
Kedves Béla!
Jelenleg nagyon nehéz lehet önnek, mivel úgy érzi kilátástalan helyzetben van.
Nagyon fontos, hogy minél előbb segítséget keressen magának. Az alkohol probléma úgy tűnik eléggé előtérbe került, így azt gondolom, a legfontosabb annak kezelése lenne.
Javaslom önnek a Szigetvári Kórház Addiktológiai Rehabilitációs Osztályát, amit a 73/500-512-es telefonszámon tud elérni minden hétköznap 11-13 óra között.
Ezen kívül érdemes lehet felkeresni egy AA (Anonim Alkoholisták) gyűlést, ahol biztosan tudnak önnek segíteni a családjával kapcsolatos nehézségekben is.
Üdv.
A ferjem mostanaban mindig azt mondja unalmas az elete mellettem.Pedig az enyem az ő mellette mert egy alkesz és mostanaba nem is tudom mikor besuelgettünk normalisan Mindig mindenert en vagyok a rossz es mar nem birjuk a lanyommal elviselni.
Kedves Kérdező!
Érdemes gondolkodni azon, hogy mi legyen a kapcsolat folytatása, ha mindannyian elégedetlenek a családi helyzettel, hogy milyen lehetőségeik vannak. Ha nehéz a döntés, családterapeutát érdemes felkeresni.
üdvözlettel Száraz Cintia
Jó Napot kívánok. Egy 8 éves házasságban vagyon benne. Emi a 7.évre nagyon megromlott. Szinte semilyen kapcsolat nem volt köztünk a férjemmel de fontosak maradtunk egymásnak. Viszont az, hogy a szétköltözés mellet döntöttünk nagyon megviselt a masikunkat. Kit így kit úgy. Ez alatt az egy év alatt nekem volt egy 1x futó kalandos amire nem vagyok büszke. Sajnos az illető tudta, hogy milyen a házasságom. Mejd a szétköltözés 9 honlapjára a férjemmel elkezdödöt rendeződni köztünk minden és nem a vállás mellett döntöttünk. Én úgy voltam vele akármennyire is szenyelem el mondom neki azt az egy elkalmat. Mert hazugsagra nem lehet semmit újra építeni.. Soha nem csináltam ilyet akkor ez volt ez első és utolsó. A probléma az, hogy nem tudja túl tenni magát ezen a dolgon. Hogy nekem volt valaki egyetlen egyszer. Nagyon bánt a dolog de nem tudja a férjem hogy tegye túl ezen magát és én sem tudom, hogy segíthet ék neki ebben. Válaszát előre is köszönöm
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a párterápia lehetne Önök számára a megfelelő megoldás, ahol szakemberrel közösen át tudnák dolgozni a korábbi sérelmeket, s új célokat, a kapcsolat fejlődési tervét (pl. családalapítás) is ki tudnák jelölni. Online a munkacsoportunkból Pergel-Száraz Cintia családterapeuta is tudna segíteni Önöknek, illetve magán úton személyesen is kereshetnek szakembert.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Sajnos 2 hónapja elvesztettem a családom (szakítás) miatt, párom gondolta így hogy jobb lesz mindenkinek. Hibáztam sokmindenbe beláttam a hibám próbáltam bizonyítani hogy fontosak nekem (van egy 3 éves kislányunk) kaptam egy kis reményt de 1 hónapja mint ha nem is éltünk volna együtt meg stb úgy kezel! Ő nem szeret engem de én szó szerint meghalnék értük nagyon hiányoznak és nem tudom elfogadni, feldolgozni a dolgot nem tudok a munkámra figyelni így anyagi gondjaim is adódtak egyszerűen nem tudok kilábalni a helyzetből és szinte csak az öngyilkosságra tudok gondolni de valahogy nem bírom megtenni.. alkoholt is fogyaztok szinte minden este és nem keveset mert így valahogy el tudom nyomni a fájdalmat de reggelente sőt egész nap csak a családomra gondolok!! Egy idelye észrevettem magamon hogy remeg a kezem akkor a szívem jobban ver és alig eszek. Napról napra rosszabb!! Kérem adjon valami tanácsot! Köszönöm!
Kedves Béla!
Önnek mielőbb szakszerű mentális segítségre van szüksége. Keresse fel háziorvosát, vagy öngyilkossági gondolatok esetén hívjon mentőt.
Üdvözlettel:
Habis MelindaPár napja kezdtem el szedni a Valeriana Relaxot pánikrohamokra. Nem szeretnék antidepresszánst szedni meg nyugtatókat sem bevallom az igazat. Az lenne a kérdésem hogy ez a gyógynövényes szer hatásos lehet a pánikrohamokra? És ha igen mikor kezdi el kifejteni a hatását mennyi idő kell hozzá? Meddig ajánlatos szedni? Nem okoz függőséget?
Kedves Kérdező,
Sajnos nincs a munkacsoportunkban orvosi végzettségű, mi mind pszichológus diplomával rendelkezünk. Javaslom, hogy kérdésével pszichiáter orvost vagy gyógyszerész végzettségű szakembert keressen fel.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
