Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
Jó napot!
A segítségét, tanácsát szeretném kérni. Körülbelül 3 – 4 hete jött nagyon erősen fel bennem ez a dolog. Az egyik legboldogabb párkapcsolatom volt a lánnyal (Barbival) nagyon szerettük egymást a távolság ellenére is. Viszont ahogy közeledünk 1,5 éves kapcsolatunk felé néha veszekedtünk ( nem nagy dolgokról: találkozási időpont gyakoriság, másik ismerete), viszont ez odáig tartott ki hogy végül szakítottunk. A problémám viszont az , hogy én nem tudom ki verni a fejemből és még mindig szeretem pedig már van másik párja (sőt azóta nem is beszéltünk csak egy alkalommal). Nem tudom mi lehet az oka. Lehet, hogy nyomós ok az, hogy korábban elvesztettem a szüleimet és ez csak a “csúcs ” a dolgok tetején. Esetleg ön szerint van erre van valami megoldás? Válaszát előre is köszönöm szépen.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Írta, hogy veszekedések előfordultak a kapcsolatában, s emiatt került sor a szakításra. A kapcsolatokban elkerülhetetlenek a konfliktusok előfordulása, azaz ez nem lehet ok a szakításra. A probléma akkor szokott kezdődni, ha nem tudják megfelelően megbeszélni ezeket, kompromisszumra jutni, vagy nem a megfelelő stílusban érvelnek az ellentét során (pl. csúnya szavak használata, a másik negatív minősítése). Érdemes lenne végiggondolnia, hogy hogyan tudtak együttműködni a konfliktusok megbeszélésére során, mi volt a nehézség, mennyire voltak kompromisszumképesek.
A korábbi fel nem dolgozott veszteség (szülők) természetesen hozzájárulhat ahhoz, hogy egy jelenlegi közeli kapcsolat megszakadása túlzott reakciót vált ki. Javasolt lenne végiggondolnia, hogy önismereti munkába fogna-e szakemberrel, hogy a veszteségeket fel tudják dolgozni. Amennyiben tanuló, az intézetben dolgozó pszichológushoz is fordulat.
Üdvözlettel:
Szabó LiliAntiszociális vag,ok a párom halála óta…5 éve
Kedves Levélíró,
Köszönjük levelét!
Sora alapján úgy gondolom, hogy nagyon megviselhette párja halála, s azóta nem tudott még felépülni teljesen. Érdemes lenne pszichológus vagy gyásztanácsadó segítségét kérnie ebben a helyzetben, hogy újra legyenek céljai, s jobban érezze magát a mindennapokban. Az alábbi blogbejegyzésben fejtjük ki az Ön által is megfogalmazott problémát:
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Pszichológiai tanácsadás!
Pár éve vettem észre,szüleim válása után,olyan dolgok jöttek az életembe,hogy akár párkapcsolatban ilyen embereket vonzok be,és a párom is teheti ezt velem,de szülőmnél is előfordult,vagy egy helyre ahová megvagyok hívva vendégként ott is történt velem ez az eset.
Pl.Házigazda,vagy szülőm,vagy párom étkezéskor elkezd erőszakoskodni,hogy egyek még abból az ételből,ami kivan rakva az asztalra.Már senki nem eszik többet,de valamiért én leszek a célpont,akivel erőszakoskodnak.Hiába mondom nem kérek többet,több féle kifejezéssel,süket fülekre talál amit mondok.Ez folytatódik nagyon sokáig,és ahogy mondom nem szeretném azt a valamit,a másik fél,rögtön rá mondja a saját akaratát.Ezek félelmetes helyzetek számomra,és volt már,hogy az eröltető személy akarata végett tényleg rám eröltetett olyan ételt,ami nem esett jól nekem.Ezek a helyzetek általában váratlanul jönnek,és nem számítok rá.A legutóbbi párom,egy fagyit tukmált rám.Ugyan ez volt a helyzet,hiába mondom nem szeretném,tovább folytatta,a szóbeli erőszakoskodását.Majd annyira megilyedtem,hogy nem hagyta rá,hogy belementem a fagyi evésbe,de előtte mondtam is neki,hogy megvagyok fázva.
Számomra érthetelen helyzetek,hogy valaki miért csinál ilyet.
Egy szakember mit gondol erről,esetleg hogyan állíthatnám le az ilyen embereket?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy Önnek nehézsége adódhat abban, hogy szembeszálljon mások akaratával szemben. Ennek hátterét önismereti munkával lehetne felgöngyölíteni, illetve azt kibontani, hogy milyen mondatok, milyen gesztusok okozhatnak Önben szorongó érzéseket, ami miatt enged az erőszakoskodó félnek, s ez hova vezethető vissza. Több blogbejegyzésben fejtettük ki, hogy mi lehet az ok e viselkedés hátterében, illetve, hogy milyen lépéseket érdemes megtenni. Javaslom, hogy olvassa el a belinkelt blogbejegyzéseinket.
Kommunikációs hibák, amit elkövethetünk egy kritikus személlyel szemben
Milyen jelek utalnak arra az ismerkedés során, hogy bántalmazóval van dolgunk?
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelet Szabó Lili!
Tanulási, kapcsolatteremtési, önismereti, céltalanság és önbizalomhiányom van. Ezekben szeretnék segítséget kérni.
A középiskolai osztálytársaimmal nem tudtam jó kapcsolatott kialakítani,így nem is kedveltek soha. 2020 májusában végeztem volna a technikusival, de mivel nem tanultam így megbuktam. Tudom hogy kellene tanulnom pótvizsgára, de egyszerűen sehogy nem bírom magam rávenni, és ha nagy nagy nehezen ráveszem magamat hogy tanuljak nem tart sokáig. Ez lehet az is rá játszik hogy amit tanultam középiskolában az már nem érdekell. Most januárban elkeztem egy targonca okj tanfolyamot (1hónapos volt) itt se tudtam magamat rávenni a tanulásra és itt is úgy mentem el a vizsgára hogy egyszerse olvastam bele. Nem is mennt jól a vizsga, de valamiért nem buktattak meg pedig 1 összetett mondatot sem tudtam elmondani. 2020 szeptember óta tart az angol tanfolyamom ám erre se tanultam semmit pedig ebből is lassan vizsgáznom kellene. Azt se tudom hogy merre tovább a jövőben tanácstalan vagyok, jelenleg nincsenek barátaim mert nem tudok kapcsolatott kialakítani félek és nincs is önbizalmam hozzá + most hogy vírusvan így mégjobban elmagányosodttam. Hiába lakok a szüleimmel és testvéreimmel nem olyan jó a kapcsolatun, olyan semmilyen nem veszekedünk,nem is utáljuk egymást. Nem nagyon szoktunk beszélgetni és közös programokat se csinálunk. Szeptembertől elkeztem edzeni, de így most hogy be vannak zárva az edzőtermek ez az egyetlen célom is kudarcba mennt. Mert hát izmot építeni csak súlyzókkal lehet (mert most jelenleg vékony vagyok és gyenge). Az önbizalom növelés céljából kitalált programjaimat se tudom megcsinálni mert a vírus miatt be vannak zárva (siklóernyőzés, extrém barlang túra). Ön mit ajánlana a helyemben? 21 éves vagyok és mégsemmit nem értem el és attól tartok hogy nem is fogok.
Tisztelettel Tamás!
Kedves Tamás,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy vettem ki a soraiból, hogy a motiválatlanság (tanulás terén) okát eddig még nem sikerült beazonosítania. Érdemes lenne szakemberrel beszélgetnie erről, hogy mi miatt nehéz Önnek leülni tanulnia, milyen gondolatok jutnak eszébe, milyen érzéseket él meg, s ezek mivel hozhatóak összefüggésbe. Fél-e magától a vizsgahelyzettől vagy a vizsgáztatótól, milyen helyzetekben volt eddig nehéz teljesítenie stb.
Nézzen körül akár a google kereső által, hogy az Ön szűkebb-tágabb életterében milyen lehetőségek adódnak, ahol tb alapon pszichológus ellátná. Illetve most a koronavírus járvány miatt néhány alkalmas ingyenes segítő beszélgetést lehet találni az interneten ha beírja a googlebe az “önkéntes pszichológus koronavírus” szavakat.
Az alábbi blogbejegyzéseinket érdemes lenne elolvasnia:
A hivatásunk milyen összefüggésben áll lelki egészségünkkel?
Lelki immunrendszerünk erősítése a koronavírus járvány idején
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt doktor úr/hölgy!
Párom egy hónap alatt két hozzátartozóját is elvesztette. Azt vettem észre, hogy nem nagyon akar tudomást venni a történtekről. Magában tart mindent, és egyre ingerültebb emiatt. Szeretnék vele beszélgetni, de nem tudom hogy álljak neki. Esetleg bíztassam arra, hogy keressen egy pszichológust? Tudna tanácsot adni, hogyan tudnák segíteni neki?
Kedves Anita!
Köszönjük a levelét!
A párja helyzetre adott reakciója általánosnak mondható. A gyászfolyamat első állomása a történtek és a veszteség tagadása. Ebben a szakaszban nem érdemes a párját konforntálnia (megmondani, hogy márpedig ez így történt, fogadja el, stb.), mert ezzel további ellenállást válthat ki. Érdemes inkább hallgató figyelemmel felé fordulni és biztosítani őt abban, hogy ha szeretne a veszteségeiről beszélni, akkor Önhöz nyugodtan fordulhat, és segít neki, amiben csak tud. Ha úgy érzi, hogy a párja hosszú ideig ebben a szakaszban marad, elakad, akkor érdemes felvetni a pszichológus lehetőségét is, aki segíthetne neki a veszteségek feldolgozásában.
A témával kapcsolatban mindenképp ajánlom figyelmébe alábbi blogcikkeinket:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm!
36 éves vagyok, a problémám a következő:
4 éve ismertem meg a jelenlegi párom, aki 14 évvel idősebb, nekem is és neki is vannak gyerekeim/i, és már van egy közös is, az én gyermekeim velünk élnek. Mindig voltak köztünk szóváltások, kiabálások, egyet nem értések. Sokszor cikizi a kinézetem (miért nem megyek szoláriumba, fodrászhoz stb), de egyszerűen annyira nehéz 3 gyerek mellett és még iskolába is járok. Kb egy éve egy heves szóváltás után annyira kiabált (és hiába csitítottam, hogy felébrednek a gyerekek), hogy leöntöttem szódával, erre hozzámvágta a kávés bögrét. Máskor ha összevesztünk és meg akartam ölelni hogy ne veszekedjünk hozzálökött a falhoz. Volt, hogy a pár hónapos babát altattam, berontott a szobába és ordítozott én pedig kitoltam a szobából, aztán rámrontott, nekiszorított a falhoz és fojtogatott, hogy mégegyszer hozzá ne érjek.(egy hétig a keze lenyomata a nyakamon volt) Novemberben nagyon eldurvult a helyzet, mert napokig tartó nem beszélés után, mikor megint kiabált újra leöntöttem szódával, és a telefonja elázott (nem lett semmi baja), fogta az enyémet és szilánkosra törte. Nagyon mérges lettem, és hirtelen a kezem ugyébe került nyomtatót vágtam az ágyra, amire ő fogta a fejem és teljes erőböl a földhöz csapta. El is ájultam, agyrázkódasom lett, bocsánatot kért. Azóta ha vitázunk mindig kritizálja a rendet, ha a babával elnyom az álom délután, ha 3 napig nincs együttlét. (Nem miattam). Próbáltam vele beszélni, de nem megy mert csak a saját igazát hajtja, nem érti meg, hogy mi bajom. Ez csak a töredéke amit most leírtam, nagyon nagyon sok problémánk van. Nagyon szomorú és boldogtalan vagyok.
Kedves Ágnes!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján egyértelműen látszik, hogy egy erősen bántalmazó kapcsolatban él, mely sem Önre, sem a gyermekekre nincs jó hatással. A bántalmazó kapcsolatokból több kiút is létezik. Az egyik a párterápia lehetősége, de ehhez a párjának is motiváltnak kell lennie a változásra. Írását végigolvasva a párjában ezt nem látom, de nyilván Ön jobban ismeri őt és a lehetőségeket. Ha ez nem működik, akkor érdemes lenne elgondolkodnia a kapcsolatból való kilépésen is, mert jelenleg ez mind a fizikai, mind pedig a pszichés egészségét jelentősen befolyásolja, negatív irányba. A bántalmazástól való félemem – folyamatosan félni attól, hogy mikor fog ütni, leszorítani, lefogni, falhoz lökni, fojtogatni- rövid és hosszú távon is maradandó pszichológiai károkat okozhat, s fontos tudnia, hogy nem csak Önnél, hanem a gyerekeknél is, hiszen ha ők közvetlenül nem szemtanúi a veszekedésnek, fültanúi biztosan, illetve érezhetik Önön a félelmet, feszültséget, dühöt.
A bántalmazó kapcsolatban való bennemaradás sokszor kérdésként fogalmazódhat meg. (pl. Miért csinálom ez? Miért hagyom, hogy bántsanak?, stb.) Ezekre a kérdésekre egy pszichológussal való önismereti munka során választ kaphatna, illtve egy szakember a döntése meghozatalában is segíthetné.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Pszichológus!
Több éve pánikbeteg vagyok.Szedtem antidepresszánst, és egy antipszihotikumot.Kezdetben nyugtatóan hatottak. És sajnos el is hízlaltak.Úgy érzem mintha, inkább ártott volna a gyógyszer minthogy használt volna.Plusz amióta anyu elhunyt, apámmal gondok vannak. Ő nem ért a pénzhez,és felesleges dolgokra eltapsolta plusz rám fogta, és legalább 200 szor elmondtam, hogy miattad, miattad, miattad vettem fel a hitelt. Nos van kb 1millió tartozás, ebből rám lett költve kb 100ezer forint.Bűntudatot kellt bennem, de ilyen célozgatásokkal. És utána olyan maró gúnyos szöveggel ki is figuráz engem. Például:Fiam valamikor még ebben az évben kiviszed a szennyes ruháimat a fürdőszobába?! Erre én azt félelem, hogy mindjárt, mert pont a lehető leg rosszabb pillanatban mondja ezt. Elfeledkezem róla, majd újból szól például ezt mondja. Majd csak ki kerülnek azok a ruhák maguktól a mosógépbe. Ekkor ingerült leszek, és azt mondja. Bónuszként kiviheted a pisis vedremet is. Erről persze a környezetünk nem tud.
Fenyegetőzött, már öngyilkosággal is. Én hallottam a mérgező szülőkről,Susanna Forward írta, de még nem olvastam ki a könyvet. Felismertem a helyzetet, hogy anyám is mérgező szülő volt, és apám is az. A könyvben van egy rész, hogy szembesíteni kell azzal amikor ártott.Tegnap mondtam neki hogy emlékszel, hogy ebben a kisboltban közröhely tárgyává tettél. Meg amikor egy volt barátnőm itt volt akkor is…
Elismerték, de én elhagyottan érzem magamat. Mindent én csinálok itthon.
Azt tervezem, hogy amint kezd tavaszodni, a kismotorommal mindíg egy picit arrább menni, mert agórafóbiám is van. Konkrétan 3éve nem hagytam el a falut. Azt nem tudom, hogy utána, hogyan tovább… Az önbizalmam apám letörte. Bocsánat, hogy így írom le, de apám mindíg egy tehén telepre küldene xart lapátolni. Közben nekem van egy szakács szakmám.De apám kezd elbutulni is. Én nem gondoltam volna, hogy apám az utolsó 5,maximum 10évében ilyen elviselhetetlen ember lesz. Többször is cserben hagyott már. ☹️ Szóval nem tudom, hogy amikor kitörök az agórafóbia rabságából utána mit tegyek?! Mert Végülis, ha ki mennék külföldre nem is nagyon lenne értelme apámhoz visszajönni… Nem tudom ☹️ Régen ábrándoztam, hogy mellettem lesz bármi is lesz, de nem. Él, de számtalanszor hülyére vett. Várom válaszát. Üdvözlettel
Kedves Gyula!
Köszönjük a levelét!
Írása alapján érezhető, hogy a mérgező közeg, mely körülveszi Önt, egyáltalán nincs Önre jó hatással. Ehhez hozzáadódik még az édesapja elbutulása, ami egy progresszív folyamat tehát csak romlani fog az idő előre haladásával, ami további nehézségeket és újabb feladatokat fog okozni. Ehhez szorosan kapcsolódhat a pánikbetegsége is, hiszen egy mérgező közegben való tartózkodás ellen gyakran tiltakozhatunk így. Az állapotából való kikerüléshez fontos lenne szakemberrel konzultálnia az Ön és az édesapja állapotáról is, s esetlegesen újra farmakoterápiába kezdenie. Kérje a területileg illetékes pszichiátriai gondozó segítségét!
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Szépjónapot.
28 éves férfi vagyok.Azzal a problémával fordulnék Önhöz, amely néhány hete jött elő nálam. Félek a meleggé válástól. Úgy kezdődött, hogy láttam egy filmet a tv ben amiben éppen egy három másodperces jelenet elejéig két csávó csinálta. Abszolút nem vonzott a dolog csak pont odanéztem. Akkor jött elő ez, hogy Úr Isten mivan hogyha meleg leszek. Abszolút nem vonzanak a férfiak se testileg se sehogy. Már melegpornora is rakerestem próbáltam rá maszturbálni, de az undor kapott el, hogy ott csokoloznak. Azt tudni kell hogy páromnak hormonális es önértékelési problémái vannak és nem kívánja a szexet évek óta. Van hogy havonta egy alkalom vagy kéthavonta történik valami. Ezért maradt a pornó és a szexuális vagyak ezáltal történő megélése. Már lassan ez pornofuggose nőtte ki magát. Mindig féltem a szextől olyan módon , hogy elelvezek hamar. Ezért kicsit szorongok ha oda kerül a sor hogy végre szeretkezunk de ez nem csak nála előző kapcsolataimban is megvolt. Azt akarom hogy élvezze o is de tudom hogy ez 3 5 perc alatt nem megy neki. Volt rá példa hogy azt mondta csak azért szexel velem hogy kielegitsen. Volt hogy abba kellett hagyni mert láttam a fején hogy unja és csak bambul. Vendeglatasban dolgozom. Eddig nem jött elő ez a probléma nem is agyaltam rajta hogy jaj mi lesz ha meleg leszek. Most hogy viszont van időm több is mint kéne állandóan ezen stresszelek. Alapból is egy stresszelos fajta vagyok. Eddig homofobnak tartottam magam beszéltem vele ezekről azt mondta legyek elfogadobb a melegekkel. Én elfogadom őket. Mar magmnak is inkább bebeszelnem hogy meleg vagyok csak ne szorongjak már ezen. Kérem segítsen mi baj lehet velem? Miért stresszelek olyanon ami rám abszolút nem igaz. A libidom is eltűnt, és már a pornót is egy bizonygatasnak érzem hogy tényleg nem vagyok az.
Kedves Máté!
Köszönjük a levelét!
A szexuális orientáció már viszonylag korán eldől, de ennek a tudatba kerülése, felismerése bármikor előjöhet az életút során. Az Ön esetében egy pszichológussal való munka során lehetne biztosan megmondani, hogy honnan jöhetett a homeszexualitásról való gondolata és ennek fényében, hogy mit lehet vele kezdeni. A párjával való szexualitás kérdésében azonban mindenképpen úgy gondolom, hogy érdemes lenne párterápiába kezdeniük, hiszen az nem feltétlenül jó, ha Ön egy kapcsolatban a szexualitását majdnem kizárólag pornófilmek nézése során tudja megélni. Ez elhidegüléshez és függőséghez vezethet, melyeket Ön már kezd megtapasztalni.
Ajánlom figyelmébe alábbi blogcikkünket és videónkat:
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Üdvözlöm !
40 éves férfi vagyok !
1.5 éve véget ért a kapcsolatom , melynek követjeztében én pszihiátriára kerültem. Ami odáig vezetett , az volt , hogy egy olyan nőnek akartam megfelelni akinek semmi nem volt jó és elég sem. Később próbáltuk rendezni kapcsolatunkat ami újra kudarcba fulladt.Mire azt érzem le tudnám zárni , különböző ürüggyel időnként felbukkan az életemben.
A facebook oldalán érzelmi ráhatásos idézeteket posztolgat.
Azt érzem , nem vagyok képes lezárni.
Viszont amire leginkább kíváncsi lennék , hogy ő miért bukkan fel ? Miért akar több fájadalmat okozni nekem ?
Köszönöm válaszát !
Kedves Péter!
Köszönjük a levelét!
Sajnos azt nem fogjuk tudni megválaszoli, hogy a hölgy fejében im lehet, miért cselekszik így, ezt csak ő tudhatja. A kérdés inkább az, hogy Ön miért hagyja, hogy ez a hölgy kihasználja Önt, érzelmileg befolyásolja, és magához kösse. Úgy gondolom, hogy ezekre a kérdésekre egy önismereti munka során választ kaphatna.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
2019. novemberében kezdődött láb bénulással a szomatikám. Nem tudtam behajlítani,ez által emelni a lábam,járás egyensúly nehézégeim ,izomgörcs,izomfeszüléseim voltak a lábamban. Ezt tartott kb fél évig,most pedig ugyan ezt az izomfeszülés görcs össze húzódást érzem a derekamban,ami szintén gátolja a járásomat,mert ha befeszül,görcsöl akkor nem tudok járni. 05. frontin tablettát szedek. Ha ki mozdulok az utcára akkor 6db tablettát kell bevennem hogy tudjak járni magabiztosan és fájdalom mentesen. Nem tudom mihez kezdjek,mert így dolgozni sem tudok. Pszichológust nem találok,aki tb-re kezelne engem.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét.
Mindenképpen ajánlott lenne az Ön esetében klinikai szakpszichológus szakembert felkeresnie.
Nézzen körül akár a google kereső által, hogy az Ön szűkebb-tágabb életterében milyen lehetőségek adódnak. A lakóhelyéhez tartozó pszichiátriai szakrendelésen és a családsegítő központban nagy valószínűséggel alkalmaznak pszichológust /klinikai szakpszichológust. Egy-egy kórházban van mód ambuláns kezelésre (pl.SOTE pszichoterápiás szakambulancia, máshol vannak olyan helyi alapítványok (pl. Félutón alapítvány Your Self Centruma), akikhez ingyenesen vagy méltányos óradíj ellenében lehet fordulni.
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Jo napot azz szeretnem kerdezni hogy azis panik ha felek egyedul lenni es szorongok hogy valami bajom lesz ha egyedul vagyok meg egyedul nem merek boltba jarni meg sehova.
Kedves Kérdező!
A pániknak, vagy szorongásoknak az is lehet egy fajtája úgy mond, hogy fél szociális, közösségi helyekre egyedül elmenni. Vagy ahogyan írta, esetleg fél ha egyedül marad. Ezek esetében fontos kideríteni a félelmek okait. Mióta érzi őket, milyen helyzetekben érzi, esetleg milyen esemény idején kezdődtek. Milyen gondolatai vannak ilyenkor és még sok más kérdéssel fel lehet tárni az okokat. Ehhez javaslom, hogy keressen fel egy szakembert, akivel személyesen tud beszélgetni a fenti dolgokról.
Volt egy Barátnőm ( nagyon szerettem mert közel álltunk egymáshoz minden tekintetben)
Mostanában sokat veszekedtünk és egy távolabbi barátnőm javasolt egy dolgot – amivel végkép elveztettem az én kincsem.
Ma közölte hogy többet nem barátom hagyjam békén.
Én megölöm magam nem bírok nélküle meglenni.
Röviden ennyi lenne kérem a segítségüket.
Köszönöm szépen
Kedves Kérdező!
Megértem a fájdalmait, és a bánatát! Azonban fontos, hogy az öngyilkosság nem megoldás a helyzetre. Ebben az esetben végleg elveszti a barátnőjét. Azt javaslom, hogy mindenképp próbáljon meg vele még egyszer legalább beszélni, próbálják a fennálló helyzetet közösen megoldani. Kérdezzen rá, hogy mi az a mód, ahogyan közösen ezt rendbe tudják hozni. Ha esetleg szeretne személyesen is beszélni erről a helyzetről, akkor nyugodtan keresse szakembereinket itt a honlapon személyes konzultáció céljával.
Üdvözlöm!
Kb 7 ève vagyok pánik beteg pszichiátriára járok és ott folyamatosan írják fel nekem a gyógyszert nyugtatót szedek és antidepresszánst. Vannak szorongásaim mostanában elég sok de le szeretném tenni az összes gyógyszert amit szedek de legfőképpen a frontint!
Kedves Kérdező!
A nyugtató letétele egy érthető vágy az Ön részéről. Azonban, mivel azt írta, hogy rendszeres kezelésre jár, így azt javaslom a kezelő orvosával konzultájon a lehetőségekről. Ilyen esetekben, ha indokolt és megoldható, akkor vagy váltani tud, vagy pedig fokozatosan csökkenteni az adagokat. Viszont hangsúlyos, hogy csak is az orvosa felügyeletével és javaslataival kezdjen bele.
Üdvözlöm!
Néhány éve vettem észre, hogy sok tv műsoron felidegesítem magam, mintha teljesen beleélném magam, és úgy érzem, mintha velem történne. Nem tudom közömbösen nézni, mindig úgy érzem, hogy bele kell szólnom. Ez persze nem tetszik a családnak, és ez vitákhoz vezet. Erre szeretnék megoldást találni.
Kedves Kérdező!
Fontos kérdés a leírtakkal kapcsolatosan, hogy milyen műsorok kapcsán érzi az indulatokat, és milyen helyzetek okoznak Önben ilyen jellegű érzéseket. Ilyenkor lényeges, hogy végig gondolja mik azok a dolgok, amik plusz feszültséget okoznak Önben, amelyeket nem tud elengedni, esetlegesen feldolgozni. Ezek lehetséges, hogy ilyen formában törnek elő. Ezáltal fontos, hogy amennyiben nyugodtnak érzi magát teljesen, akkor is észleli e a fent leírtakat.
Jó napot Doktor úr!
Azért írok önnek mert egy ideje párbeszédeket hallok mindenütt.
Azzal kezdődött az egész hogy a szomszédunk mindig kiabál, veszekedik a barátnőjével(aki alkoholista)sokszor le kurvázza. Emlékszem hogy egyszer kint játszottam a kislányommal és láttam hogy a szomszéd férfi mellett állt a barátnője és rám mutatott és azt mondta hogy szét vagyok b… va. 2x veszekedtünk vele emiatt, de ő azt állította hogy a barátnőjének mondta. Később azt képzeltem hogy sokan kurváznak. Próbáltam logikusan gondolkodni, rá jönni hogy mi lehet a baj és ebben a családom is segített. Majd sikerült kilábalnom ebből de sajnos most újra előjött.
Egész nap beszélgetéseket hallok, kigúnyolnak és kiabálnak velem. Néha bűntudatot érzek amiért kitálom hogy mit mondanak a szomszédjaim.
Remélem tud nekem segíteni.
Kedves Kérdező!
Amit leírt nagyon megterhelő lehet Ön számára. Párbeszédeket hallani, és félni, hogy rólunk beszélgetnek körülöttünk nagyon ijjesztő élmény. Azt javaslom, mindenképp keressen fel egy szakembert, akár pszichiátert személyesen és az ottani beszélgetés alapján tud dönteni, hogy milyen segítséget szeretne a továbbiakban.
