Pszichológus válaszol
Kérdezzen pszichológusainktól
Ha olyan problémája van, amit néhány mondatban meg tud fogalmazni és úgy gondolja, hogy egy e-mail terjedelmű válasz is iránymutatást tud adni Önnek, kérjük írja meg kérdését és a válasszal együtt (moderálás után) megjelenítjük azt oldalunkon.
Felhívjuk szíves figyelmét, hogy az írásos, online pszichológiai tanácsadás nem egyenértékű a pszichológiai vizsgálatra (videobeszélgetés vagy személyes találkozás során létrejövő első interjúra) alapozott szakvéleménnyel, kizárólag a problémafelvetés alapján a szakemberben keletkező benyomásokat és annak személyes véleményét tükrözi. Ez tehát nem minősül pszichológiai tanácsadásnak vagy javaslatnak! A hozzászólás elküldésével Ön automatikusan hozzájárul ahhoz, hogy kérdése a válasszal együtt (egyéb adat nélkül, névtelenül) oldalunkon megjelenjen, ezért kérjük, hogy ha anonim szeretne maradni, akkor a levél szövegébe ne írjon nevet, vagy más beazonosítható adatot. Köszönjük, hogy tapasztalatai megosztásával másoknak is segít: támogatást és reményt ad. A hozzászólás megírásához és a korábbi kérdések és válaszok eléréséhez lejjebb kell görgetni.
A pszichológus válaszol rovatban a válaszadás ingyenes és 15 munkanapon belül történik.
Felhívjuk figyelmét, hogy nem a beküldés sorrendjében válaszolunk a megkeresésekre. A kérdés és válasz megjelenéséig szükséges várakozási idő a választott pszichológus élérhetőségétől függően változik. Amennyiben az Ön által választott szakember egy napon belül nem tudja megválaszolni kérdését, másik kolléga segítségére számíthat.
Az oldal készítői es tulajdonosai fenntartják a jogot, hogy tekintettel a hatályos jogszabályokra, a médiatörvényre, a beküldött kérdések közül válogassanak és eldöntsék az oldalon írásban mely tartalom jelenhet meg. Mivel weboldaunk nem korhatáros, kérjük hogy a szexualitásra vonatkozó kérdéseit diszkrét, kulturált módon tegye fel. A sértő, egyértelműen spam jellegű kérdések automatikusan törlésre kerülnek.
Személyes konzultáció
Ha négyszemközt
szeretne beszélni…
… ellenőrzött, megbízható pszichológusaink valamelyikével, az adott szakember adatlapján oldasható árak befizetése után tudja ezt megtenni. Pszichológsainkkal tehát online is konzultálhat az általuk megadott időpontokban. Gyermeknevelési kérdésekben is szívesen állunk a rendelkezésére.
Sürgős esetben (például öngyilkossági krízis esetén) az alábbi linken elérhető lelki elsősegély telefonszámokon kaphat azonnali segítséget.
Gyakran felmerülő kérdések
Kérdezési szabályzat
1, A kérdés szövegébe kérjük, hogy ne írjon olyan adatot, ami kizárja, hogy, a kérdézés anonim maradhasson.
2, Egy ember egy alkalommal egy kérdést csak egy pszichológusnak küldhet el.
3, A kérdés belüldéséhez e-mailes megerősítés szükséges.
Miért kapom azt a választ, hogy keressek fel pszichológust, ha ezt már megtettem, hiszen azért írok Önöknek levelet?
Az emberek többsége konkrét kérdésre konkrét választ vár, ám a lelki problémák sajnos természetük miatt bonyolultabbak, ezért képtelenség egyértelműen válaszolni az ilyen jellegű kérdésekre. Minden ember más és más és egy adott probléma (pl. párkapcsolati konfliktus vagy válás, gyermeknevelési nehézség) kialakulásához is teljesen egyéni utak vezetnek. Ezért nem érdemes általánosítani. Hiszen ami az egyik embernek beválik, a másiknak egyáltalán nem biztos, hogy be fog.
Egy-egy hozzászólás elolvasása után egy tapasztalt pszichológus el tudja dönteni, hogy valószínűleg elegendő lehet-e egy néhány soros válasz. Néhány átgondolandó, önismereti témájú kérdés megfogalmazása, vagy mindenképp négyszemközti konzultáció szükséges a nehézség megoldásához. Persze nem kellemes azt olvasni, hogy keressünk fel egy szakembert, de vannak olyan helyzetek, amikor nem érdemes az egyéni megoldásokkal bajlódni, mert az nagy valószínűséggel több kárt okozna, mint hasznot.
Miért van az, hogy nem kapok konkrét tanácsot?
Igen gyakori igény, hogy a kérdező konkrét tanácsot, vagy javaslatot vár, a válaszlevélben véleményformálásra kéri a pszichológust. Ez két tényező miatt lenne igen veszélyes: az első, hogy az írásos kommunikáció csak felszínes benyomások alkotását teszi lehetővé a szakember számára. Egy levélváltás alapján nagyon könnyű félreérteni valamit, mind a pszichológus, mind az olvasó részéről. Elég lehet ehhez egy nem jól megválasztott szó, vagy pontatlanul megfogalmazott mondat. Erre a problémára jó megoldás lehet egy négyszemközti beszélgetést kérni a pszichológustól, közösen átgondolni a téma kapcsán felmerülő kérdéseket. A videohívás információtartalma jóval magasabb, ráadásul lehetőség van azonnal reagálni, visszakérdezni egy-egy kétértelmű szituációban. A másik ok, hogy egy magára valamit is adó pszichológus nem ad tanácsot
Hosszú-hosszú tanulmányok és empátia ide vagy oda, senki sem tudhatja jobban azt, hogy mi magunk mit élünk át, mire van szükségünk, mint mi magunk. A saját kérdéseinkre ezért leghatékonyabban mi magunk tudjuk megtalálni a számunkra megfelelő válaszokat. A pszichológus szerepe ebben az, hogy megfelelő kérdéseket tegyen fel, visszajelzéseivel segítse a problémahelyzet átgondolását. A nehézséghez kapcsolódó vágyak és érzelmek megfogalmazását, megértését. A terápiás kapcsolat elmélyülését. A tapasztalat azt mutatja, hogy egy rendszeres konzultáció sorozat segítségével általában még a legreménytelenebb helyzetéből is talál kiutat a kliens. (Ez azonban nem megy írásban.)
Csak a diagnózis a kérdésem, miért nem mondják meg?
Igen gyakran előfordul, hogy diagnózissal kapcsolatban kérnek tőlünk állásfoglalást. A diagnózis alkotás azonban egy igen komplex, meglehetősen idő és erőforrás igényes feladat, amely mindenképpen személyes találkozást kíván a diagnózist váró klienssel. Ennek menete általában az, hogy a pszichológus először egy beszélgetést (ún. diagnosztikus első interjút) készít, melynek során a probléma forrásával kapcsolatos hipotéziseket (feltételezéseket) fogalmaz meg a saját maga számra. Ezeket aztán különféle pszichológiai tesztek segítségével teszteli. Ezek lehetnek kérdőíves, vagy úgynevezett projektív tesztes eljárások. Utóbbiaknál a kérdésekre adható válaszok teljesen egyéniek, ezeket a szakember sokféle szempont alapján osztályozza és ezután a szakmai standardok alapján értékeli ki. Ez tehát egy hosszú és bonyolult folyamat, melyet minimálisan klinikai szakpszichológus végzettségű szakember végezhet el.
Érdemes azt hangsúlyozni, hogy egyetlen pszichológiai teszt kitöltése sem ad önmagában diagnózist. Ha tehát kitölti valamelyik kérdőívet az oldalunkon, abból legfeljebb a lelki probléma gyanúja és szakember felkeresésének szükségessége merülhet fel, semmiképpen sincs oka az ijedtségre. Az a célunk ezzel a szolgáltatással, hogy egy objektv mérőeszköz segítségével jobban megismerhesse önmagát.
Azért mondják, hogy keressek fel egy pszichológust, mert pénzt akarnak rólam legombolni!
Tény, hogy a pszichológusok is pénzből élnek, a boltban nekünk is ugyan úgy kell fizetnünk az alapvető élelmiszerekért, mint bárki másnak. Ezért tehát nem dolgozhatunk ingyen. Abban viszont nagyon szerencsések vagyunk, hogy olyan hivatást űzhetünk, amivel hatékony segítséget tudunk nyújtani a minket megkereső klienseknek lelki problémák esetén. Gyakran nagyon nehéz helyzetben levő, elkeseredett levélírók keresnek meg bennünket. Sokaknak igen nehéz már az is, hogy megfogalmazzák kérdésüket és hogy egy nyilvános fórumon feltegyék azokat. Ezért aztán könnyen előfordul, hogy a kapott válasszal kapcsolatban csalódniuk kell. Ahogy fentebb kifejtettük, az írásos keretek azonban jelentősen korlátozzák a kommunikációt. Szükség esetén lehet reagálni a válaszainkra, később, vagy más kérdésben is szívesen állunk a kedves olvasók rendelkezésére. Amiben tudunk, segítünk, az ingyenes fórumukon is, de ez nem minden probléma esetén elég. Szakembereink legtöbbszörn azért nem reagálnak részletesen a megkeresésekre, mert sokszor tévútra vinne a hosszúra nyúlt reakció. Van amikor csak javasolt, máskor megkerülhetetlen klinikai szakpszichológus/pszichiáter szakember személyes felkeresése (péládul önsértő magatartás, vagy személyiségzavarok esetén). A nyilvános kérdezéssel minden kedves Kérdezőnk sok más elkeseredett embernek segít a hozzászólásával. Sokszor már az is nagy dolog, hogy azt érezzük: nem vagyunk egyedül a problémánkkal.
Mire jó akkor az írásos online pszichológiai tanácsadás?
Az online tanácsadás sajnos nem csodaszer. Az írásos pszichológus válaszol rovatnak megvannak a maga korlátai és a előnyei is. Meg kell értenünk, hogy a lelki problémák kezelésére nincsen azonnali és hosszú távon is működő megoldás. A legjobb, ha mindent alaposan átgondolunk, megértünk. Írásos válaszaink segíthetnek elindulni egy mélyebb önismeret és sikeresebb életvezetés felé vezető úton. Ha átmeneti elakadásról, vagy egy-egy kevésbé bonyolult konfliktushelyzetről, esetleg átmeneti elbizonytalanodásról van szó, pszichológus válaszol rovatban adott válaszaink hatékony megoldást jelenthetnek. Vannak azonban olyan esetek, amikor szakszerűbb segítségre, négyszemközti konzultációra, vagy személyes pszichoterápiás kezelésre van szükség. Akkor is, ha nehéz ezt elfogadni. A probléma felismerése és elfogadása az első lépést jelentheti a változás felé vezető úton!
Sürgős esetben az alábbi linken található telefonos lelkisegély szolgálatok felhívását javasoljuk.
Telefonos lelki-segély szolgálatok
A szüleim összevesztek. Eddig azt hittem,hogy bízhatok apámban,de lehet nem így van. Ő az aki lopott és mégis anyu járt rosszul. A szokásos veszekedés most fojtogatásba torkollot ami után még tőlem lett megkérdezve,hogy normális vagyok e és,hogy ki vagyok én,hogy dirigálok. Mindenki akinek elmondtam,azt mondta higgadjak le majd megoldják. Hogyan oldják meg ha nem is beszélnek,anyu folyamatosan fél? Nem tudok apa mellé állni még ha igaza is van mert ilyen durvalitáshoz folyamodott és ő nem mondja el az ő oldalát.Mit csináljak? Ki mellé álljak? Hogy viselkedjek? Kinek szóljak?
Kedves Kira!
Nagyon sajnálom, hogy szemtanúja, sőt részese voltál a szülei közt veszekedésnek, ez nagyon nagy teher egy gyerek számára!
Sok idő eltelt már az üzenete megírása óta, és lehetséges, hogy az a veszekedés már el is felejtődött, de könnyen lehet, hogy voltak azóta újabbak.
A szüleid problémáit valóban nekik kell megoldaniuk, Neked nem kell egyikük mellé sem állnod. Nyilván mindkettejüket szereted, mindketten fontosak Neked, és biztosan van véleményed a vitájukról, a problémáikról. Akárhogy is érzel, és akármit is sugallnak Neked, ezekben a vitákban nem kell valamelyikük mellé állnod. Ha Neked úgy könnyebb, hogy kimondod az érzéseidet, kifejezed az aggodalmaidat, az érthető, és nyugodtan tedd meg.
Ha veszélyben érzed magadat, vagy az édesanyádat, hívj segítséget. A Kék Vonal egy olyan szervezet, ami gyerekeknek segít, telefonon vagy emailben is elérhetőek, vagy chetelni is tudsz velük bármikor. www.kek-vonal.hu telefon: 116-111
Ha azt érzed, hogy nagy a baj, hívhatod a segélyhívót a 112-es számon. Ha esetleg azt látod, hogy a szüleid bántják egymást, hívj segítséget.
Üdvözlettel;
Lehet bármilyen pszichológiai oka annak,hogy egész nap fáradt vagyok és aludnék,de amikor eljönne az idő,hogy aludhatnék akkor egyszerűen nem sikerül. Az elalvás mostanában órákba telik és ez suli mellett nem igazán egészséges és nem is tartható. Bármi ok vagy megoldás van erre? Előre is köszönöm!
Kedves Merci!
Köszönjük a levelét!
Krónikusabb, vagy annak tűnő fáradtság esetén mindig első körben szomatikus kivizsgálás ajánlott, melyben a háziorvos segíthet Önnek. Ha itt mindent rendben találnak, akkor érdemes a pszichés okoz között kutatni. Ezen e területen érdemes megfigyelni a napi ritmusát, például vajon megfelelő mennyiséget alszik-e, nem borult-e fel a bioritmusa, milyen gondolatok foglalkoztatják elalvás előtt, és mi az, ami nem hagyja Önt pihenni? Elalvási nehézséget okozhat továbbá az okos eszközök lefekvés előtti használata, túlzott mértékben megjelenő szorongás, a mentális és fizikális fáradtság kiegyenlítetlen viszonya, stb.
Ezeknek az okoknak a megismerésében és felismerésében segíthet Önnek a Headspace sorozat Útmutatás az alváshoz és a Kapcsold ki az agyad c. része, illetve ajánlom figyelmébe a YouTube csatornánkon fellelhető relaxációs anyagokat egyaránt.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Jó napot kívánok a férjemmel és 2 éves fiammal az édesanyámékkal lakunk együtt.viszont az apám nem bírja elviselni a férjem lenézi a munkáját,csúnyán beszél róla,kerüli nagyon rossz véleménnyel van róla,próbálja az embereket ellene fordítani e miatt az én kapcsolatom is úgy érzem kezd megromlani nagyon sok a veszekedés e miatt.Azert írtam mert nagyon tanácstalan vagyok ebben a helyzetben még külön költözésre nincs lehetőségünk viszont a párom már egyre feldultabb az apámmal szemben. Válaszát köszönöm
Kedves Válaszkérő!
Nagyon nehéz helyzetbe került; két tűz között van, egyik oldalon a férje, a másik oldalon az édesapja.
Rendkívül fontos ebben a helyzetben, hogy a férjét ne az édesapja szemüvegén keresztül nézze. A szülők gyakran nem támogatják felnőtt gyermekük párválasztását, és ez különösen nagy problémát okozhat akkor, amikor a fiatal felnőtt pár együtt él a szülőkkel. Önök a férjével úgy döntöttek, hogy összekötik az életüket, közös gyermeket vállaltak, tehát minden bizonnyal sok érzelem és közös élmények kötik Önöket össze.
Nehézséget okozhat az is, ha a kapcsolatukban valóban vannak problémák, és esetleg Ön azt éli meg, hogy az édesapja “valamire rátapintott”. Ebben az esetben is fontos, hogy ne az ő szemüvegén keresztül nézzen a párkapcsolatukra, hanem a párjával való kapcsolatuk kontextusában.
Érdemes lenne beszélni a férjével arról, hogy Önnek miért nehéz az együttélés a szülőkkel, és kezdjenek el beszélgetni arról, hogy az Önök közt alakuló konfliktusoknak mi lehet a gyökere; régebbről származik, vagy a szülőkkel való együttélés során alakult ki.
Az Önök párkapcsolatában Önöknek kell dönteniük, alakítaniuk, változtatniuk – próbálják együtt minimalizálni a külső hatásokat.
Üdvözlettel;
Kedves Doktornő/Doktor Úr,
két éve küzdök vörösödéssel, ami már elmondhatatlanul zavar. Nem kell, hogy “kellemetlen” legyen egy téma, ha leesik a toll pl munka közben es lehajolok érte is képes rák vörös lenni az arcom. (Talán mert kicsit szigorú vagyok magamhoz és ilyenkor is szerencsétlennek tartom magam.) Munkába nagyon sok a főnök, előttük is rendszeresen elvörösödök ha elkezdenek velem beszélgetni. Ha sokan néznek is zavarba jövök vagy ha emberek előtt beszélnem kell. Fogalmam sincs, hogy tudnám ezt kezelni vagy mi az oka ennek a reakciónak amit a szervezetem állandó vörösödéssel jelez. Milyen terápia tudna segíteni rajtam? Próbáltam már nem foglalkozni ezzel, elnyomni ezt a dolgot, gondoltam akkor majd elmúlik de csak rosszabb és kellemetlenebb így szeretnék megoldást találni erre a problémára, mert ez sajnos az élet minden területén visszahúz. Könyv ajánlásért is hálás lennék!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy érdemes lenne elmennie szakemberhez, akivel tudna beszélnie a félelmeiről/feszültségeiről, amelyek a kipirosodást is okozhatják. Úgy gondolom, hogy kognitív viselkedésterápiás módszerrel hatékonyan lehetne kezelni a problémát.
Üdvözlettel:
Szabó LiliA párommal lassan 6 éve együtt vagyunk, az elején jókedvű, nagyon előzékeny, kedves és egyben intelligens arcát mutatta. Aztán miután össze költöztünk hamar megváltozott . Kiderült hogy mindent rosszul csinálok, igénytelen, trehány a rendrakásban vagyok önmagammal, rosszul nevelem a gyerekeim, alkalmatlan vagyok helyesen kiválasztani a ruhámat amit hordok, nem adok az egészségemre keveset sportolok.
Én egy egyedül álló anya vagyok két gyermeket nevelek akik ginmasiumba járnak, mindkettő jó tanuló itthon is segítenek. Minden ismerősöm mindig pozitívan beszél róluk és arról ahogy én nevelem őket.
Én 164 cm vagyok és 50 kg sportos alkat a sport mindig az életemben jelen volt.
A lakásunkban rendet tartok a gyerekeimet is erre nevelem az én szülő anyám egy rendetlen gyűjtögető volt ezt a viselkedést kerülöm es elítélem, amíg nincs rend soha nem fekszem le. Minden nap kétszer főzök reggel munka előtte es délután is. Magamra is adok. Megis mindig mindent rosszul csinálok. Mi a gond?
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján bennem felmerül a gyanú, hogy bántalmazó férfival ismerkedhetett meg. Érdemes lenne az alábbi bejegyzéseinket megtekintenie, ami alapján valószínűsíteni lehetne, hogy az-e.
@onlinepszichologusteam Hogyan ismerd fel a bántalmazót?🥺 #onlinepszichológus #tiktokpszichologus #szerelem #párkapcsolat #kapcsolat #parkapcsolatitippek #tipp #pszichológus #nekedbelegyen #nekedbele #nekedbelegyenbenne #menjenforyou #tiktoktipp #jelek #szerelmi #menjenfyba #menjenfy #magyartiktokker #magyartiktokosok #önismeret #bántalmazás #bántalmazó
@onlinepszichologusteam 5 jel, hogy bántalmazóval ismerkedsz #onlinepszichológus #pszichológus #bántalmazás #bántalmazó #párkapcsolat #parkapcsolat #ismerkedés #kapcsolat
Milyen jelek utalnak arra az ismerkedés során, hogy bántalmazóval van dolgunk?
Üdvözlettel:
Szabó Lili
Jónapot!
Stella vagyok 25 éves.
Van egy három éves kislányom.
Azzal a problémával fordulok önhöz,hogy minden egyes nap szorongással és megfelelési kényszerrel nevelem,ami már rettentő megterhelő számomra pszihésen.Ennek oka,hogy az édesanyám sose tudta kimutatni a szeretetét és egész gyerekkoromban arra vágytam,hogy szeressen.Felvágdostam az ereimet és hasonló drasztikus dolgokat is tettem gyerekként de sosem ölelt,puszilt vagy bíztatott.Rettento sok serelem ert emiatt.Ebből kifolyólag minden egyes nap rettenetes megfelelési kényszerrel probálom a lányommal tudatni,hogy o nekem a legfontosabb a vilagon,es sosem akarom hogy ugy erezzen egy perce is ahogy akkor en ereztem.17 éves koromban elköltöztem külfödre ahol tallálkoztam a drogokkal és sajnos ha nagyon sok mar a felgyulemlett stessz most is azzal csillapitom a bennem levo fusztraciokat.Nem tudom hogy jo anya vagyok e de azt tudom hogy szeretni es szeretet kimutatni arra kepes vagyok.Kerem segitsen!! Mert mar felemeszt.
Kedves Stella,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy nehéz lehet Önnek a mindennapokat vinnie a jelenlegi állapotában. Mivel ilyen sok feszültség, szorongás van Önben, amely valószínűleg gyermekkorától is eredetezhető, érdemes lenne minél előbb segítséget kérnie szakembertől. Nem tudom, hogy melyik országban él, de érdemes lenne akár személyesen önsegítő csoportba eljárnia, vagy akár online formában is, ha van erre lehetőség (felkereseheti a narcotics anonymous oldalt is, magyaroknak készült honlapuk is van, itt is vannak csoportfoglalkozások megadva). Egyéni terápia/segítő beszélgetés is mindemellett segítené a jobb stresszkezelést is Önnél. Javaslom, hogy gondolja végig ezeket a lehetőségeket.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTisztelt Doktor úr/doktornő!
2 hete megfàztam, ami után kialakult egy erős szorongásos roham. Nem tudtam aludni, megmaradni a lakásban, a gyomrom görcsben volt folyamatosan, az agyam zakatolt, öngyilkossági gondolataim is voltak. Kaptam Xanaxot és altatót, ez utóbbit csak 2-3 alkalommal vettem be, de a Xanaxot többször. Volt, hogy egész nap egyet sem, de volt, hogy kettőt is. Ez segített, de félek, hogy függő leszek. Problémáim különösen nincsenek, annyi, hogy 2 hónapja kivették mindkét pajzsmirigyemet, daganatgyanús göbök miatt. Szedek gyógyszert, a korábbi mennyiség 3X-osát, csökken is a TSH értékem, de még mindig jóval a normális felett van (10). Igazából a szorongástól szorongok, azaz azzal idegesítem fel magam, hogy mi lesz, ha megint szorongásos rohamaim lesznek.
A kérdésem az lenne, hogy megoldást jelenthet-e átmenetileg a nyugtató, mennyi ideig szedhetem, hogy ne legyek függő, illetve, hogy összefüggésbe hozhatóak-e a szorongásos rohamok a pajzsmirigy problémával.
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy a szorongásos tünetei összefüggésben lehetnek a pajzsmirigy problémáival is. Érdemes lenne a pajzsmirigy kezelőorvosának jeleznie a tüneteit, hogy minél előbb megtalálhassák a megfelelő kiszerelésű gyógyszert, hogy a normál tartományba essen a pajzsmirigy értéke. Amennyiben nem változnak a tünetei javasolt lenne a területileg illetékes pszichiátriai gondozót is felkeresnie, ahol gyógyszeres és pszichoterápiás kezelésekkel is tudnának segíteni Önnek a tünetein, az átélt betegségével kapcsolatos félelmei átbeszélésével.
Üdvözlettel:
Szabó LiliÜdvözlöm!
Olyan probléma miatt írom a levelemet hogy az anyukámmal való viszonyomon javítani szeretnék. Sajnos a Szüleim elváltak kilencéves koromba és mostanában az anyukám olyan velem hogy mindenben beleköt ami velem kapcsolatos folyamatosan bántó szavakat mond nekem, teljesen úgy viselkedik velem hogy folyamatosan megbánt szurkálódik és ebben kérném a segítségét. Mert én úgy gondolom hogy ennek valami oka van hogy ő ilyen velem és én arra gondolok hogy vagy gyerekkoromból vagy esetleg úgy nevelték ahogy nevelték de ebben kérném a segítségét hogy Mit tehetnék annak érdekében hogy anyukámmal jobb legyen a viszonyom és hogy úgy álljon hozzám hogy tényleg normálisan. Van két gyermekem egy férjem ugye Anyukámnak Így van Hát összesen három unokája úgy a testvéremnek is van egy gyermekkel és az unokák nagyon szeretik anyukámat vagyis gyerekeim az anyukám is szereti a gyermekeimet viszont nem szeretne rájuk nagyon sokat vigyázni ha megkérem mondjuk egy hónapban kétszer háromszor
Kedves Ágnes!
Megértem, hogy bántja Önt, hogy nehézkes, feszültségekkel teli az édesanyjával való kapcsolata.
Próbálja visszajelezni az édesanyjának, hogy Ön látja, hogy ő feszült, problémái vannak. Kérdezzen rá, hogy tud-e neki valamiben, valahogyan segíteni. Könnyen elképzelhető, hogy azok a dolgok, amik miatt az édesanyja feszült, türelmetlen, régi sérelmekre és okokra vezethetők vissza, nem pedig aktuális nehézségekre, de egy ilyen kérdés segíthet abban, hogy vagy megosszon Önnel valamit a problémáiból, vagy meglássa azt, hogy az ő viselkedése, hozzáállása hatással van Önre.
Gyakran előfordul, hogy az embert régi sérelmek befolyásolják kapcsolataiban, mint ahogy az is lehetséges, hogy az édesanyja neveltetése, azok a minták, amiket ő hozott, gördítenek Önök elé nehézségeket. Elképzelhető, hogy Ön az okokra sosem fog pontos választ kapni. Érdemes inkább a jelenlegi helyzettel dolgozni, megpróbálni azon javítani, változtatni. Ebben segíthet az indulatoktól mentes, érzések és nehézségek kimondásán alapuló kommunikáció.
Emellett érdemes azon gondolkodnia, hogy vajon Ön hol tart az édesanyjáról való leválásban. Sok felnőtt a saját szülőjével való kapcsolatában hordoz magában olyan meg nem oldott nehézségeket, amelyek nagy terhet jelentenek a mindennapokban. Például a szülőnek való megfelelés terhét. Sokan még felnőttként is a szüleik elismerésére vágynak, bizonyos tetteikkel nekik akarnak megfelelni, és kudarcként élik meg, ha nem kapnak tőlük visszajelzést, vagy nem azt kapják, amire vágynak.
Sok erőt Önnek a helyzet tisztázásához, remélhetőleg sikerül kimozdítani az édesanyjával való kapcsolatát a jelenlegi pontról.
Üdvözlettel;
Most mikor ki választottam az önbizalomhiányt, azt azért választottam, mert elkezdtem olvasni önismerettel foglalkozni és rájöttem nem szeretem magamat és mindig bántom ostorozom magamat és nagy elvárasokat állítok fel magamnak és nem is dicsérem magamat ha valamit jó csinálok de ha valamit rosszul akkor nagyon tudom magamat szidni.Mellette felismertem milyen gyermekorom volt és mindig kacagtak szégyen érzetem volt több okból is, egyre tudatosabban kezdek élni és akarok változtatni az élethelyzetemen és azért is írok mert nem vagyok tisztába avval hogy egyedül sikerül ennyi kihívásai szembe nézek.Azt szeretném megtudni hogy depressziós vagyok-e mert mostanábba nem nagyon vagyok a top formámba és elég nehézkesen élem a napjaimat mindig szorongok nem élek teljes életet, amilyent szeretnék.
Köszönöm szépen előre is a választ!
Kedves Tihamér!
Köszönjük a levelét!
Az önismeret minden esetben egy nagyon nehéz út, hiszen megtudhatunk magunkról új dolgokat, folyamatosan megkérdőjelezzük magunkat és formálódhat is az önmagunkról alkotott kép. Ez az elvárásokkal szemben nem feltétlenül pozitív érzés, sőt sokszor először egy negatív irányú eltolódással indul. Emiatt érezhet a folyamat elején Ön is fáradtságot, szorongást, lehangoltságot. Ez alapján eldönteni, hogy Ön depressziós-e, nem lehet, ehhez szakemberrel folytatott diagnosztikus folyamat szükséges. Emiatt mindenképp ajánlom Önnek pszichológus és esetleg pszichiáter felkérését, mely abban is segíthet Önnek, ha úgy érzi, hogy elakadt az önismereti folyamatban.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Doktornő/Doktor Úr!
Pár hónap múlva 22 éves leszek, de egyszerűen egyáltalán nem érzem magam annyi idősnek, amennyi vagyok. Szinte semmi olyasmit nem csinálok, amit a korombeliek általában. Az egyik legnagyobb faktor szerintem, hogy még soha nem volt párkapcsolatom, se futó kalandom, ezért teljesen tapasztalatlannak és éretlennek érzem magam a barátaimhoz képest. Persze valójában tudom, hogy nem ettől lesz felnőtt az ember, de a társadalmi nyomás hatására egyre jobban erősödnek bennem a kételyek önmagammal kapcsolatban. Elég megfontolt embernek tartom magam, de néha én is nagyon szeretnék olyan meggondolatlanul és szabadon viselkedni, ahogy az a kortársaimra jellemző, azonban tudom, hogy egy ilyesmi cselekedet után hatalmas csalódottságot éreznék önmagam iránt. Nem tudom, mi lehet ennek az ellentmondásosságnak az oka. Örülnék, ha tudna segíteni!
Előre is köszönöm a választ!
Kedves Amália!
Megértem az ön dilemmáját, és megnyugtatásaként írom, hogy nincs egyedül ezzel a “problémával”! A fiatal, Y, Z és Alfa generáció számos képviselője küzd ezzel az elakadással, azaz túlságosan érettnek/vagy kevésbé érettnek érzi magát. Nehézségekkel találkozik a szociális kapcsolatok működtetése terén. A tartós, érzelmileg mélyebb párkapcsolat kialakítása sem lehet könnyű a mai világban: ahogy ön is írta , a túlzó vagy fals társadalmi elvárások (médiatartalmak) még bizonytalanabbá teszik ezt a fiatalok számára. Ha túlságosan nehezítettnek érzi a kapcsolat kialakítást, esetleg önismeretben fejlesztésre lenne szüksége, bizalommal keressen fel a honlapunkon feltűntetett szakemberink közül bárkit, szívesen segítünk.
Üdvözlettel:
Lengyel KatalinSzép Estét!
Kezdeném azzal, hogy nagyon szép családom van rendben van minden, de mégis azt érzem, hogy senkivel nem tudok le ülni és nyíltan beszélgetni. Ha bele akarok kezdeni nincs erőm bele kezdeni azt érzem, hogy túl fáradt vagyok a folytonos magyarázkodáshoz, így csak magamba fojtom el. Megrémít a halál gondolta, anyukám, apukám esetleg bármelyik családtagom….sokszor elborzadom és azt érzem, hogy velem nem történhet majd meg, hogy elveszítsek bárkit is. Ha a családom beszél a múltról én egyszerűen kihúzom magam belőle, nem szeretek a múltamról beszélni ami számomra gyalázatos, dühítő ki akarom törölni az egészet, szégyenkezem ha a családom el kezd a múltról beszélni. Haragszom magamra, mert nem vagyok, okos, ügyes sosem voltam egyik sem, úgy mond háttérbe szorult selejt a két testvéremmel szemben. Nem tudom el viselni ha valaki le hülyéz, minősít, de ugyan azt gondolom magamról is és ez lelkileg megterhelő!
Köszönöm szíves válaszát!
Kedves Kérdező,
Köszönjük levelét!
Levele alapján úgy gondolom, hogy sok frusztrációs, szorongás van Önben, amiért nem tudhat nyíltan, őszintén beszélni a családjával a problémáiról. Érdemes lenne szakemberrel megpróbálnia beszélgetnie a nehézségeiről első lépésként. Ha ez sikerül, akkor valószínűleg könnyebben fog megnyílni a családja felé is.
Üdvözlettel:
Szabó LiliTiszteletem!
Az elmúlt hèten törtènt velem ez az eset ès azóta se hagy nyugodni.
Egy munkahelyi buliban voltam, ahol persze mindenki fogyasztott alkoholt.
Az egyik kollégámmal töltöttem az est több mint felèt es èszre is vettem, hogy közeledni próbál. Azonban, ahogy telik az idő ès egyre többet ivott, egyre agresszívabb is lett. A helyzet úgy hozzta, hogy egyedül maradtunk egy helysègben, amikor is elkezdtünk csókolózni…amiben semmi nem is volt, viszont megragadta a torkomat ès kèt “gyengèbb” pofont le is kevert, majd folytni akarta a csókolózást tovább. Ez engem nagyon meglepett. Kèsőbb beszèltem a barátnőmmel erről ès elmesèlte, hogy a buli alkalmával neki is megragadta a torkát valami miatt. Illetve mesèlte, hogy egy kirándulas alkalmával olyat mondott, hogy “ha itt mindenkit megőlnèk, eltudnálak titeket rejteni”. Kellene aggódnunk miatta? Valamilyen személyiség zavarban szenvedhet? A pszichológiai oldalról engem nagy èrdekelne mi lehet a háttèrben. Köszönöm
Kedves Anna!
Köszönöm levelét!
Sajnálom a történteket, szörnyű lehetett ezeket megélni, megértem, hogy ijesztő ennek a férfinak a viselkedése. Leírás alapján nehéz lenne megállapítani, hogy milyen zavarban szenvedhet a kolléga. A pontos diagnózist személyes konzultáció során pszichiáter vagy klinikai szakpszichológus állítja fel . Azt azonban fontosnak találom, hogy hasonló verbális vagy fizikai bántalmazás esetén rögtön jelentsék az ügyet (a feletteseknek vagy rendőrségnek), könnyen történhet tragédia.
Üdvözlettel,
Kedves Zsuzsanna.
Segítségét szeretném kérni kommunikációs problémákkal kapcsolatban.
Tudna szánni rám időt?
Segítségre lenne szükségem.
Családi problémák és párkapcsolati tanácsokra is szükségem lenne.
Előre is köszönöm válaszát. Üdv. Boglárka
Kedves Boglárka!
Köszönöm megtisztelő bizalmát. Jelenleg sajnos nincs kapacitásom új terápiára, de ha ír az info@onlinepszichologus.net email-címre, akkor kolleganőnk fel tudja tenni Önt a munkacsoportunk várólistájára.
Köszönöm a megértését, minden jót kívánok, üdv,
Tisztelt Doktornő! A párommal(25É) 3 éve vagyunk együtt, szeretjük egymást, együtt élünk. A családjától annyi szeretetet nem kap, a mamája 4éve akasztotta fel magàt. Én (24É)egy egy veszekedés alkalmával addig mondom a magamét amíg fel nem idegesítem, elég féltékeny típus vagyok, nem bírom elviselni ha elmegy a haverokkal( évi 2-3 alkalom) bulizni ( előző kapcsolatomban megcsaltak), illetve abból fakadnak a veszekedések, hogy mindig rászólok, hogy viselkedjen mit csináljon. Tudom, hogy ezen nekem is változtatni kell, eléggé szorongó típus vagyok. A problémám, hogy 3ev alatt 2 olyan veszekedés volt amikor” tört zúzott “,mind a két alkalommal megbánta és bocsánatot kért, DE hozzám egy ujjal nem tudott volna nyúlni, viszont öngyilkossággal is fenyegetőzött. Elmondta, hogy lelkileg nagyon mélyen van és én lennék a támasza ha hagynám.Nagyon szeretem, nem szeretnèk szakítani, de azt se szeretném, hogy ilyen veszekedések legyenek.Doktornő szerint ez a gond megoldódhat? Válaszát köszönöm!:)
Kedves Kérdező!
Köszönjük a levelét!
Kérdése olvasása közben végig az volt az érzésem, hogy milyen nehéz lehet Önnek és a párjának is, hogy mindketten cipelik múltbéli traumák által okozott terheket, s ezek feldolgozásának hiányában ezen folyamatosan megjelennek a mindennapjaikban. Saját problémáikat, szorongásaikat, elfojtott érzéseiket és gondolataikat, félelmeiket a másikra vetítik, amivel a másik fél nem tud mit kezdeni, hiszen nem neki van vele dolga (például a megcsalásból fakadó féltékenység, vagy a családban lévő öngyilkosságból fakadó minták). Emiatt mindenképp ajánlanám Önöknek egyéni terápia elkezdését, külön-külön, hogy saját problémáik feldolgozásával és kezelési módjaival tudjanak dolgozni, s esetleg utána a párterápia lehetőségét a kommunikációjuk javítása érdekében.
Üdvözlettel:
Gór Dóra
Tisztelt Dr nő/ dr. Úr
Olyan problémám van hogy együtt vagyok a párommal már 3 hónapja. Szexuális kapcsolatom aktív volt vele a kapcsolat kezdete óta de az utóbbi 2 hétben 4 alkalommal nála is aludtam( alkoholt is fogyasztottam, de nem nagy mennyiségben) korábban nem aludtam vele ahz együttlétek után. A Problémám a következő: éjjel kB 3 4 óra tájékán megébredek és szoszerint ömlenrk a könnyeim úgy hogy csuron vizes a párna és hajam is.Rosszat nem álmodok csak ő is szerepel benne.De ez csak akkor fordul elő ha vele alszom…Mi okozhat ezt? Nagyon aggaszt mert ilyen korábban soha nem fordult elő.
Szíves válaszukra számítok
Tisztelettel:: T.Sz.E
Kedves Szintia!
Az álmokban azok a témák jelennek meg, amelyek a mindennapokban aktuálisan foglalkoztatják az embert. Ez egy újszerű helyzet az Önök kapcsolatában, hisz írja, hogy korábban nem aludtak együtt. Ezu minden kapcsolatban egy mérföldkő; az intimitásnak egy új szintje. Elképzelhető, hogy Önt aggodalommal tölti el kissé ez az új helyzet; feszült, fontos Önnek, hogy valamiféle vélt elvárásnak megfeleljen ebben a helyzetben. Ha ez így van, akkor ezek az álmok és a belőlük való zaklatott ébredés rendeződik majd. Ha mégsem, akkor valami egyéb ok állhat a háttérben.
Üdvözlettel;
