Napjainkban fiatalnak lenni: a kapunyitási pánikról

A felnőttkor kapujába érve a fiatalok hirtelen sok változással és kihívással találhatják magukat szemben. Ebben az időszakban szinte egy időben jelenik meg a szülőkről való leválás, a karrierválasztás és a párválasztás problémája. Ebből adódóan a lehetőségek száma szinte végtelen, s megnő az egyén bizonytalansága. Hiszen nem előre látható döntéseink kimenetele…

Mikor jellemző a kapunyitási pánik?

A tízes éveik végétől a húszas évek közepéig (18-25 év) tartó időszakot a kutatók “emerging adulthood”-nak nevezték el, mely egy kezdődő vagy készülődő felnőttkort jelent, s rávilágít az ebben a korosztályban lévő fiatalok legnagyobb problémájára. Már elhagyták a serdülőkort megoldva az ott jelentkező életkori sajátosságoknak megfelelő problémákat és normatív kríziseket, azonban ezzel nem léptek egyből a felnőttkorba, s egy köztes állapotban ragadtak. A köztes állapotban való ragadás megfogalmazására jött létre a “quarterlife crisis” fogalma, mely magyarra fordítva kapunyitási pánikként jelenik meg a szakirodalomban.

Milyen tünetei vannak a kapunyitási pániknak?

Arnett 2004-ben megfogalmazott definíciója alapján ezt az időszakot 5 fő ismertetőjegy alapján definiálhatjuk:

1. Identitáskeresés.
2. Instabilitás időszaka.
3. Egy olyan életkori intervallum, ahol a szelf leginkább a fókuszba kerül.
4. Megjelenik a köztes érzés jelensége: a személyek nem érzik magukat sem serdülőnek, sem felnőttnek.
5. Ez az időszak sok és szerteágazó lehetőséget ajánl fel a fiatalnak, ami döntéshelyzetbe kényszeríti őt.

Arnett továbbá azt is vitatja, hogy az Erikson által leírt identitáskeresés és szerepkonfúzió konfliktusa lezárulna a serdülőkorban. Véleménye szerint ez egészen eltolódhat 25 éves korig, ahol a fiatal felnőtt gyakran felteheti még magának azokat a kérdéseket, hogy “Ki vagyok én?”, “Milyen munkában vagyok jó?”, “Milyen partner illene hozzám?”.

Mivel jár a kapunyitási pánik?

Mindezek hatására a kapunyitási pánik sok negatív és pozitív hozadékkal járhat az egyén számára. A negatívakat tekintve biztosak lehetünk abban, hogy az identitáskeresés elhúzódásával a szülőkről való érzelmi és pénzügyi leválás, a munkahely vagy szakma mellett való elköteleződés, párválasztás, családalapítás és gyermekvállalás is későbbre tolódik. A fiatalok sokáig laknak otthon vagy kollégiumban, pénzügyileg a családjukra támaszkodnak feláldozva ezzel függetlenedésüket. Emellett a lehetőségek széles tárháza és a választási kényszer érzése miatt gyakran megjelenhetnek ebben az időszakban a jelennel és a jövővel kapcsolatos félelmek, szorongások, pánik tünetek, kilátástalanság és reménytelenség érzés, vagy depresszió.

Lehetnek pozitív hozadékai?

Pozitív hozadékok felismeréséhez érdemes gondolkodásunkat egy kissé átformálni, s feltenni magunknak azt a kérdést, hogy ez a bizonytalanság és nehézség vajon mire taníthat minket, s mit köszönhetünk majd ennek az időszaknak, ha majd visszatekintve szemléljük. A krízis nehézségeinek mentén rájövünk, hogy milyen a minket körülvevő világ valójában, s a gyermeki naivitással szemben átveheti helyét a realitás. A választási folyamatban legtöbbször nem tudunk megnyugodni addig, amíg azt nem érezzük, hogy megtaláltuk az utunkat, melytől boldogabbak leszünk, nem leszünk hajlandók megalkuvásra, s érezhetjük a döntéseink következményét, mely segíti a felelősségvállalásunk. Mindezzel együtt a döntéseinkben megtanulhatjuk kézbe venni a kontrollt, s megtapasztalni azt, hogy milyen amikor saját sorsunk kovácsai vagyunk. Ezek a képességek, a kontroll, a felelősségvállalás, a boldogságra és elégedettségre való törekvés elsajátítása jelentősen formálják személyiségünket, s segítenek nekünk abban, hogy az életünkben felmerülő többi nehézséget is pozitívabban és eredményesebben kezeljük.

Mi segíthet kapunyitási pánik esetén?

A gondolkodásunk átformálásán kívül ebben az időszakban a külső segítség igénybevétele is ajánlott lehet, hiszen oldhatja a tanácstalanság, bizonytalanság és egyedüllét érzését. Több külföldi és hazai kutatás is alátámasztotta, hogy a fiatalok észlelt társas támogatása, tehát a család, barátok, kortársak segítsége jelentős pozitív hatással lehet a fiatal hangulatára, nehézségeire és problémamegoldási képességeire. A család és a barátok oldaláról fontos, hogy ilyenkor meghallgassák a fiatalt, empatikusan és türelmesen álljanak hozzá problémáihoz, s ne támasszanak túlzott elvárásokat. próbáljanak megnyugtatni, biztatni és reményt kelteni. A társas támogatáson túl pedig az önismereti munka is hasznos lehet egy szakember segítségével, hiszen e mentén fellelhetők a fiatal rejtett erőforrásai, képességei, növelhető önbizalma, s csökkenthető a kapunyitási pánikhoz kapcsolódó félelem és szorongás.

A blogbejegyzést Gór Dóra pszichológus írta, akihez itt tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra. 

Felhasznált irodalom:

Leist Balogh Brigitta, Jámbori Szilvia (2016) A kapunyitási pánik vizsgálata a megküzdési módok és szorongás függvényében, Alkalmazott Pszichológia 2016, 16(2):69-90

Pribék Ildikó Katalin, Jámbori Szilvia (2017) A kapunyitási pánik és az észlelt társas támogatás összefüggéseinek vizsgálata szegedi egyetemisták körében, Magyar Pedagógia, 117.évf. 2. szám:139-152