ÍRÁSAINK

Rövid terápia vagy pszichoanalízis?

Mi a különbség a pszichoanalitikus pszichoterápiák és a pszichoanalízis között? Milyen esetekben érdemes rövid, és mikor hosszú terápiába fogni? Ezeknél a módszereknél a terápia lezárása után is mutatkozik javulás. Mi az a pszichoanalitikus pszichoterápia? A pszichoanalitikus pszichoterápia pszichoanalitikus elméletekre épülő terápiás módszer, mely több ponton eltér a pszichoanalízistől. Így például a terápiás célban (azaz a
BŐVEBBEN

Mit érdemes tudni mielőtt terápiába kezdene?

Korábbi bejegyzésünkben leírtuk, hogy mi a különbség a pszichológus és a pszichiáter között. Most azt részletezzük, hogy kik nyújthatnak alap-pszichoterápiás, s kik szakpszichoterápiás ellátást, kiknek lehet pszichoterapeutai végzettsége. Milyen téves elképzelések élhetnek a terápiáról az emberekben? Mi mindenben kell tájékoztatást kérni, ha terápiát kezdenek egy szakemberrel? Miben kell megállapodni? Mi is a pszichoterápia? Kik végezhetik
BŐVEBBEN

Képzeletbeli barátok gyermekkorban

Magyarországon a szülők között talán még a mai napig van egy furcsa, kicsit aggodalommal eltöltő jelenség a gyerekekkel kapcsolatosan. Körülbelül óvodás korban a gyermek elkezd beszélni a szobában amikor egyedül van, és sokszor egyedül játszik, de mégis mintha interakcióba lenne valakivel. Bizony ezek a személyek a képzeletbeli barátok, akik sok gyermek életébe betoppannak és ugyanolyan
BŐVEBBEN

A személyiségzavarok típusai

A személyiségzavarokat alapvetően három fő kategóriába sorolhatjuk. Az első csoport az A-csoport, melyet a „különc” személyiségzavarok csoportjaként is szokás emlegetni. A B-csoportba tartozó személyiségzavarok az ún. „teátrális” személyiségzavarok, míg a C-csoportba a „szorongásos” személyiségzavarok sorolhatóak. Jelen cikkünknek nem célja a részletes diagnosztikai ismertetés, így a diagnózis felállításához szükséges pontos kritériumok felsorolása sem, továbbá az egyes
BŐVEBBEN

Kilókban mért boldogság – Az evészavarokról dióhéjban

Ha figyelsz az érkezésedre, az alapvetően egészséges dolog. Ha minden figyelmedet az étkezésed köti le, az viszont már veszélyes is lehet. Ahhoz, hogy életben maradjunk, enni kell – de van, akinek ez nem megy ilyen egyszerűen, bűntudat nélkül. Az anorexia és a bulimia csak a legismertebbek a táplálkozási zavarok közül. Az evészavarokról általában Az evészavaroknak
BŐVEBBEN

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kezelése

Előző blogcikkünkben szót ejtettünk a figyelemhiányos hiperaktivitás zavar kialakulásának gyakoriságáról, a mögöttes tényezőkről és a konkrét tünetekről is. Jelen blogcikkünkben a betegség diagnosztikájának menetével és a lehetséges kezelési lehetőségekkel foglalkozunk. Mi a teendő AdHD gyanú esetén? Alább látható egy segédanyag, mely rámutat a lehetséges intervenciókra, az ADHD-val küzdő gyermek megsegítése érdekében (Cseri & Mohács, 2018).
BŐVEBBEN

“Eszem, tehát vagyok” – A lelki tényezők szerepe a túlsúlyban

Ahogy Bud Spencer mondja, “Eszem, tehát vagyok.” Ez a mondás jól példázza, hogy az evés mindig is kiemelt szerepet játszott az emberiség életében, az életünkben. Míg régen a létfenntartás volt az evés fő funkciója és gyakorlatilag az élelem megszerzésével, gyűjtögetésével-vadászásával, a tartalékok felhalmozásával és nem utolsó sorban az elfogyasztásával teltek a mindennapok, mára szinte teljesen
BŐVEBBEN

A figyelemhiányos hiperaktivitás zavar tünetei

A figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar (Attention-Deficit Hiperactivity Disorder=ADHD) az egyik leggyakrabban diagnosztizált kórkép a gyermekek esetében. Érdemes ezért megismerni a hátterét, beszélni a diagnózis felállításának szempontjairól és a kezelési lehetőségekről. Természetesen cikkünket tájékozatásnak szánjuk, a diagnózis meghatározása gyermekpszichiáter, vagy klinikai szakpszichológus kompetenciája. Milyen tényezők vesznek részt a betegség kialakulásában? Kialakulásában olyan tényezők is szerepet játszanak, mint genetikai tényezők,
BŐVEBBEN

A coming-out (előbújás) és az erre adott reakciók pszichológiai vetülete

Az LMBTQIA közösség megismerésére szánt előző cikk folytatásaként szeretnénk beszélni azokról a pszichés nehézségekről is, melyet a közösség tagjai átélnek, míg saját magukat elfogadják, s míg a környezetük is megbarátkozik velük. A coming-out a szakirodalomban előbújást jelent, s azt a folyamatot fedi, mely során a személy a heteroszexuálistól eltérő szexuális orientációját felfedi mások előtt. Ez
BŐVEBBEN

Milyen jelenségeket, testi érzéseket értelmezhetünk félre pánikroham során?

Korábbi blogbejegyzéseinkben írtunk részletesebben a pánikbetegség tüneteiről, okairól, hatékony kezeléséről. A mai blogbejegyzésben azt részletezzük, hogy mikor élhetünk át szorongást a pánikrohamok során, milyen ártalmatlan ingerek válthatják ki a pánikrohamot bennünk, s mit értelmezhetünk félre ezekben a helyzetekben. Mitől függ, hogy a szorongást a pánikroham előtt vagy során éljük meg? A pánikrohamot két típusra oszthatjuk
BŐVEBBEN

Személyiségzavarok: betegségek vagy tartós létállapotok?

A személyiségzavar fogalma az utóbbi években egyre inkább bekerül a köztudatba, egyre több fórumon találkozhatunk a kifejezéssel. Blogcikkünk célja egyrészt annak tisztázása, hogy mit is értünk pontosan e kifejezés alatt, másrészt pedig a különböző személyiségzavar kategóriák, illetve-típusok bemutatása. Olyan jellegű bizonytalanságokat, homályos pontokat is szeretnénk tisztázni, miszerint a személyiségzavarra tekinthetünk-e vajon úgy, mint egy pszichés
BŐVEBBEN

Milyen betegségek állhatnak az aluszékonyság hátterében?

Az ember életében az alvás rendkívül fontos szerepet kap, hiszen életünk csaknem egyharmadát töltjük alvással. Korábbi blogbejegyzésünkben már az alvászavarok közül az inszomniát részleteztük, mai blogbejegyzésünkben a fokozott alváskésztetést tárgyaljuk, hogy milyen betegségekhez kapcsolható, s milyen tünetekben nyilvánulhat meg, hova érdemes fordulni, ha ebben szenvedünk. Mi a hiperszomnia? A hiperszomnia fokozott alváskésztetést, aluszékonyságot jelent, az össz-alvásidő
BŐVEBBEN

VIDEÓINK