Mai videónk témája a megbocsátás. Szinte nincs olyan ember, akivel ne fordult volna elő, hogy megbántott valakit, vagy éppen őt bántották meg. Éppen ezért fontos beszélnünk arról, hogy mi játszódik le egyes szituációkban bennünk akkor, amikor sérelem ér minket. De mit tehetünk azért, hogy megbocsássunk valakinek? És miért van minderre szükségünk? Mai rövid videónkból mindezt

Hogyan ismerjük fel, fékezzük meg és engedjük el a haragot? A harag dinamikájáról írt korábbi cikkemben világossá válhatott, hogy a harag egy nagyon erős, kifelé irányuló energia. Közvetlen és közvetett kifejezése nem szűnteti meg a frusztrációt, nem oldja fel a bennünk keletkező feszültséget és a problémát tovább súlyosbítja. Ennek ellenére ne gondoljuk, hogy a harag

Cikkünkben a harag érzését fogjuk körüljárni, valamint megismerkedünk a működésével, dinamikájával és céljával. A harag egy érzés, melynek jelző funkciója van. Ha odafigyelünk rá és megértjük mire akar minket figyelmeztetni, akkor hasznunkra válhat és jobban megérthetjük viselkedésünket, önmagunkat. Mi a harag és hogyan működik? Haragot akkor érzünk, amikor valamilyen frusztráció vagy akadály hatására nem sikerül

Elképesztő, de igaz: minden hatodik gyermek (ez egy 30 fős osztályban 4-5 tanulót jelent) szinte naponta találkozik valamilyen atrocitással, bántalmazással az iskolában. Ezért fontosnak tartjuk a kezdeményezést, hogy lépjünk fel hatékonyan az iskolai erőszak ellen. Miért óvakodjunk mégis attól, hogy túlreagáljuk ezt? Fontos tisztáznunk, hogy a nem megfelelő fellépés is ugyan olyan káros, mintha nem

Sokan azt gondolják, hogy a gyermekeknél átmeneti a lehangoltság érzése, őket nem érinti a felnőtteknél oly gyakori depresszió problémája. Ez sajnos koránt sincs így. Alább kifejtjük, amit tudni érdemes erről a mentális zavarról, mik a tipikus tünetek. Tényleg létezik gyermekkori depresszió? Igen. A gyermekkori depresszió különbözik a normál rossz kedvtől és a mindennapi érzelmektől, amelyek

Manapság a házasságok csaknem fele válással végződik. Érdemes ezért jobban megismernünk, mivel jár, ha felbontuk egy párkapcsolatot. Hogyan lehet érzelmileg feldolgozni egy ilyen veszteséget. Korábban írtunk arról is, mi segít a gyermeknek szülei válása során. Beck elmélete szerint a „saját élet”, amit a modern társadalmak emberei élnek egyfajta kísérleti élet. Egyrészt összhangban kell lennie a

Milyen tényezők állnak a borderline személyiségzavar mögött a családterápiás elmélet szerint? Hogyan kezelhető hatékonyan az érzelmileg labilis személyiségzavar?

Mi van az érzelmileg labilis személyiségzavarban szenvedő személy viselkedése mögött a kognitív elmélet szerint? Milyen gondolkodási hibák figyelhetőek meg? Ezek hogyan kezelhetők?

Mit érdemes tenni, ha dühünkben megpofoztuk, vagy durva szavakkal megaláztuk a gyermekünket? Mit tanul a gyermek a szülő keménységéből? Mit tehetünk az ellen, hogy ez ne forduljon elő?

Milyen tényezők állhatnak a megcsalás hátterében? Hogyan dönthetünk megfontoltan egy ilyen fájdalmas esemény után a kapcsolatunk jövőjéről?

Mi is az a személyiségzavar? Milyen tünetei vannak a paranoid személyiségzavarnak? Mit tegyünk, ha felmerül a lelki probléma gyanúja? Hogyan kezelhető hatékonyan a paranoid személyiségzavar?

Milyen viselkedés jellemző az érzelmileg labilis (borderline) betegre? Hogyan érzi magát és miként látja az őt körülvevő világot? Miért fontos a határeseti személyiségzavar diagnosztizálása és megfelelő terápiája?