Megoldások a halogatásra

Mint az látható volt az eddigi blogbejegyzéseinkből, a halogatás nem egy egyszerű jelenség, hanem nagyon komplex  magatartás. Ezáltal egyetlen, mindig működő receptet nem lehet adni arra, hogy miképp szabaduljunk meg tőle. Érdemes azonban átgomdolni az alábbiakat a változtatáshoz.

A halogatás okainak ismerete segít a megoldás megtalálásában

Láthattuk, hogy számtalan oka, és magyarázata lehet annak, vajon miért halogatunk. Lehet az az oka, hogy nem képes a személy a határidők betartására, és ezzel párhuzamosan folyton utolsó pillanatokra hagy mindent. Fél a kudarcoktól és a kényelmetlen stresszes helyzetektől. Rosszul méri fel képességeit, vagy egyáltalán nem is bízik bennük. Talán a rossz strukturálás és időbeosztás az oka. Nem képes felmérni mi mennyi ideig tart, mennyi idő szükséges a feladat elvégzéséhez. Akár oka lehet a halogatásnak, hogy az egyén nem képes prioritásokat felállítani, nem képes fontossági sorrendet felállítani és azt betartani. Okozhatja a halasztást a rossz energia befektetés, a motiváltság hiánya, vagy egyszerűen nem érezzük az izgalmi szintünkhöz megfelelőnek a feladatot. Sok-sok okot sorolhatnánk még fel ismét, kezdve az önkontroll problémáktól a perfekcionizmusig. Sajnos jól bevált egyszeri praktika nem létezik, bár az interneten sorra találhatunk különféle tanácsadó pontokat. Ezek az oldalak, leegyszerűsítve pár pontban bemutatják mit is lehet tenni a halogatás ellen. Azonban nem biztos, hogy ez ennyire egyszerű munka, hisz a halogatás ha szokássá válik akkor nehéz változtatni rajta.

Hogyan lehet változtatni a halogatáson?

Azonban most nézzünk pár iránymutatást az előzők alapján, hogy miket tehet meg egy halogató annak érdekében, hogy csökkenteni tudja halogatási viselkedését. Elsőnek és persze ez talán a legfontosabb minden tanács előtt: fel kell ismerni, hogy halogat az illető. A felismerés nélkül nem tud ellene tenni. Fontos tehát hogy felismerjük, de elismerni is szükséges. Amint felismerte a halogatási magatartását nem szabad tagadnia azt, vagy valami magyarázatot kitalálni, hogy most épp ez vagy az miatt nem csinálta meg a feladatát. Az önbevallás, fontos lépése a halogatás folyamatának megszakításának.

Ezt követően, ha a kudarctól fél, akkor tudatosítania kell magában, hogy a kudarcot csak abban az esetben kerülheti el, ha időben neki kezd a feladatoknak. Ebben az esetben ugyanis bőven lesz ideje megoldani a feladatot, és az utólagos önellenőrzésre is nyílik lehetőség, ami által kijavíthatja a hibákat. Ide kapcsolódóan a fenyegetés érzésével is szükséges dolgozni. Ezt az érzést általában az elkezdésre, vagy magára a feladatra irányítja a személy. Viszont ezt a fenyegetés érzést át kell irányítani arra, hogy ha nem kezdi el azonnal, akkor az nagyobb fenyegetéssel jár számára hosszabb távon. Mivel a halasztásnak későbbiekben nagyobb kára lesz.

Mint láthattuk, a figyelmi problémák nem ritkák a halogatók esetében, így fontos arra is nagy hangsúlyt fektetni. A halogatónak ki kell dolgoznia olyan stratégiákat, amelyek segítségével kordában tarthatja a figyelmét elterelő ingereket. Az, hogy ez milyen módszer, egyéntől függő. A következő rizikó tényező az idői kérdések. A szervezés gyenge pontja a halogató személyeknek, így hasznos, ha kitud alakítani olyan idő struktúrákat amik segítik a megfelelő energia beosztást. Fontos, hogy kitűzzön célokat, és a döntéseket ezekhez a célokhoz alakítsa. Tehát a döntéseit előre határozza meg, és mondja ki egyértelműen, hogy milyen döntést szeretne meghozni. Azért, hogy az időt megfelelően betudja osztani, hogy döntéseket tudjon hozni, meg kell tervezni egy prioritási listát. Ebben a listában végig kell vennie az összes elvégzendő teendőt, és megfelelő fontossági sorrendbe kell állítania.

Mivel a probléma egyedi, a megoldás is személyre szabott kell, legyen

Természetesen a sorrendet nem az határozza meg, hogy az adott cselekvés milyen azonnali jutalmakkal jár, vagy pedig mennyire kedveli azokat. Tehát nem szubjektív sorrendet kell kialakítani, hanem egy objektívet, aszerint, hogy a tanulmányaihoz, munkájához milyen tevékenységek fontosak. Persze ezek nem feltétlenül lesznek kedvelt tevékenységek, de ezzel tudja elkerülni, hogy a fenyegetőnek vélt cselekvést elhalassza. Végül, de nem utolsó sorban mindezek után a végrehajtási szándékot ki kell mondani, hiszen az előzőekben láthattuk, hogy a végrehajtási szándék negatív kapcsolatban áll a halogatással. Amennyiben ezt a szándékot kimondja és megígéri, hogy tartani fogja magát hozzá, abban az esetben nagy esélye van annak, hogy a viselkedésében meg is fog jelenni a döntése.

Mint láthatjuk ezek a tanácsok nagyon általánosak, ezért önmagukban nem biztos, hogy működőképesek. Legfőképp azért, mert ismerni kell az okát, hogy miért is halogat az adott illető. Amint az okot feltártuk és a felismerés megtörtént, utána lehet nekikezdeni, hogy a megfelelő módszerekkel megpróbáljuk a halogatást legyőzni. Azonban ehhez nagy akaraterő, önismeret és következetesség szükséges. Amennyiben úgy gondolkozik az illető, hogy ezt a feladatom elvégeztem időben, akkor megtehetem, hogy most halasszak kicsit, és más kevésbé fontos dolgokkal töltsem el az időt. Szükséges, hogy amennyiben elkezdte a halogatás leküzdését, akkor végig kell vinni a folyamatot egészen addig, míg ezt a szokást fel nem cseréli egy új szokással. Természetesen nem feltétlenül kell állandóan az azonnali jutalmakkal, pozitív élményekkel járó teendőket félre rakni, de meg kell találni az egyensúlyt. Amennyiben pedig az új szokás kialakul, onnantól már rutinként fog működni a megfelelő tervezés és időbeosztás.

“Sosincs itt a “megfelelő idő”, hogy csináljunk valamit, pedig gyakran épp emiatt halogatjuk.
Egyszerűen induljunk el onnét, ahol vagyunk, bárhol vagyunk is.”
Anna Black angol meditációs tréner

Ajánlott irodalom:

Czeizel E. (1994): Az érték – még mindig – bennünk van. Akadémiai Kiadó, Budapest.

Takács I. (2010): A halogatás jellemzői a felsőoktatásban. A halogató magatartás és a személyiség jellemzőinek vizsgálata a felsőoktatásban. Budapest.
Takács I. (2010): The reasons of overextended studies: Relationship between temperament, character and procrastination, R periodica polytech

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Balogh Ádám pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.