Egy hozzánk érkezett olvasói levélből idézünk: ‘Hiába koncentrálok arra, hogy ki ne hagyjak valamit. Úgy érzem megcsináltam mindent jól, majd később eszembe jut, hogy ezt meg ezt is csinálnom kellett volna. Ez lelkileg nagyon megvisel. Sokszor, ha mondják mit, hogy csináljak, pár perc és elfelejtem. Jelenleg új munkahelyem van és sok dolgot nem tudok, segítséget maximum telefonon tudok kérni, mert egyedül dolgozom.’

Bár a szétszórtság lehet valamilyen lelki megterhelés (például munkahelyváltásra adott érzelmi reakció) tünete, vagy előfordulhat fáradtság miatt, ha hosszabban fennáll a feledékenység, vagy a nehezített koncentrációs készség, érdemes felkeresnünk háziorvosunkat. Hiszen mindezek akár az Alzheimer kór tüneteiről is árulkodhatnak.

Mi érdemes tudni az Alzheimer kórról?

Bár a demenica minden életkorban előfordulhat, 65 éves kor felett már 10% a gyakorisága. Ez ötévente megkétszereződik. Érdemes hát tudni, mivel is állunk szemben, hiszen ha észrevesszük az időskori elbutulás, vagyis az Alzheimer kór tüneteit, szakszerű kezelés segítségével a progresszió (a betegség előrehaladása, a tünetek súlyosbodása) lelassítható.

Az Alzheimer kór szellemi hanyatlással járó betegség, melyet az agysejtek fokozatos elhalása okoz. A Alzheimer kórban szenvedő beteg egészségi állapotától függően ez akár 8-20 évig is elhúzódhat.

A demenciák valószínűségét jelentősen növeli a depressziós kórkép előfordulása (ráadásul minél korábbi életkorban kezdődik, annál inkább jellemző ez), érdemes tehát ennek tüneteire is odafigyelnünk. Az Alzheimer kór előfordulását befolyásolják bizonyos életmódbeli tényezők (például szív- és érrendszeri betegségek, cukorbetegség, magas vérnyomás, alkoholfogyasztás), ezért a megelőzés szempontjából érdemes testi egészségünket is a lehető legjobb szinten tartanunk.

Hogyan zajlik az Alzheimer kór?

A betegséget a szakemberek 3 fő szakaszra osztják:

1. A korai, enyhe stádiumban (átlag 3-5 év) az agy memóriáért felelős idegsejtjei pusztulnak el elsősorban. Ekkor még a gondolkodás, ítélet alkotás, szociális készségek működnek. Ekkor még általában a memória problémák sem tűnnek fel, ha a beteg jól tud kompenzálni.
2. A középsúlyos stádiumban (újabb 3-5 év múlva) az idegsejtek elhalása már az egész agyra kiterjed. Problémát okozhat például az öltözködés, tájékozódás (a beteg eltéved) és a tárgyhasználat (nem tudja hogyan kell használni adott tárgyat, mire való). Ekkor már az autóvezetés is problematikus, mert nem képes bonyolult mozgások összerendezésére, összetett ingerek kezelésére (pl. egyszerre kormányozni és a pedálokat kezelni, hang és vizuális információk együttese megzavarhatja). Általában ekkor derül ki a betegség. 
3. Súlyos stádiumban (további 3-5 év) a betegség előrehaladtával az  ítélőképesség, szociális készségek, gondolkodási képesség súlyosan sérül, a hozzátartozó egyre nehezebben vagy már nem tudja otthon ápolni a gyakran agresszívvé váló beteget. Ebben a stádiumban a túlélés egyik fontos szempontja a minőségi ápolás.

Az Alzheimer kór előrehaladásával a memória romlása általában egy jellegzetes mintázatot mutat. A korai szakaszban a közelmúlt eseményeire még emlékszik a beteg, sőt a távoli múlt eseményeire akár még a súlyos stádiumig is emlékezhet. Középsúlyos stádiumig még képes  a beteg élvezni a családi összejöveteleket, beszélgetéseket tud folytatni. Gyakran tud autót vezetni, olvasni rejtvényt fejteni.

Egészen a súlyos stádium kezdetéig képes segítséggel döntéseket hozni. Főzni, mosni, kertészkedni, ok-okozati összefüggéseket átlátni, begyakorolt tevékenységeket végezni (pl. hangszeren játszani). A betegség progressziója következtében azonban  a beteg egyre inkább már csak egyesével tud kapcsolatokat teremteni. Egészen a súlyos szakaszig elfogadhatja az érzékelést stimuláló dolgokat, mint pl. zene, séta, stb.).

Hogyan kezelhető az Alzheimer-féle demencia?

Fontos, hogy a beteg a tünetek észlelése után mielőbb orvoshoz kerüljön, mert bár a betegség nem gyógyítható, de a leépülés folyamata lassítható.

Hogyan segíthetünk a demens hozzátartozónknak?

A gondozás szempontjából fontos, hogy kezdetben a hozzátartozó a beteget csak figyelje: mi az, amit önállóan meg tud tenni, és ekkor csak a biztonságos hátteret nyújtsa. Majd ha az adott tevékenység már veszélyforrást jelent a beteg számára, annyit avatkozzon be, amennyit a beteg állapota feltétlenül igényel.

Ezzel csökkenthető a beteg frusztrációja és valamelyest a képességek leépülése is. Tudományos kutatások támasztják alá, hogy bizonyos feladatok elvégzése, a rendszeres olvasás, rejtvényfejtés, a memória edzése, a fizikai aktivitás nagyban segítheti a kognitív funkciók hanyatlásának lassulását.

Mit él meg a demens beteg családja?

A krónikus beteg ápolása érzelmileg igen megterhelő feladat. Ezért fontos, hogy a hozzátartozó is tudjon segítséget kapni, szánjon a saját feltöltődésére időt, találkozzon barátaival, legyenek saját programjai és szükség esetén érzelmi támogatást is kapjon szakembertől (pl. pszichológus). 

Felhasznált irodalom:

Korai, enyhe és középsúlyos Alzheimer-kór. Hasznos tanácsok betegeknek és gondozóiknak. Zafír Press, 2011.

Ajánlott irodalom:

Connie Kudlacek, Patricia Callone: Alzheimer a családban. Segítség a mindennapi nehézségek megoldásához családtagoknak, barátoknak, gondozóknak. Zafír Press, 2014.

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.