Miért nem segít senki a bajomon? – A hipochondria betegségről

Mindannyian tapasztaltuk már, hogy egy tünet, például feljájás, fülzúgás vissza-visszatér. Minél többször fordul elő, annál jobban komolyan vesszük, annál jobban aggódunk miatta.

Gyakran előfordul, hogy kivizsgáltatjuk magunkat, de a szakemberek értetlenül állnak a tünet mögött, vagy szkeptikusak a szenvedésünk mértékével kapcsolatban. Ha nem találnak szervi okot, vagy nem segít az előírt kezelés, megijedünk.

Mi történik akkor, ha folyamatosan valamilyen súlyos betegségtől szorogunk, szüntelenül keressük magunkon a tüneteket? Nem hiszünk egyetlen szakorvosnak, vagy mérőeszköznek sem? Hol húzódik a határ az önmagunkról való egészséges gondoskodás és a túlzott betegség-félelem között? Mai cikkünkben erre keressük a választ.

Mi az a hipochondria?

A hipochondriázis (ismertebb nevén hipochondria) egy olyan mentális betegség, melynek fő tünete egy vagy több betegség fennállásától való szüntelen aggódás. A betegek állandóan, vagy időről időre felbukkanó panaszai általában egy vagy két szervre összpontosulnak.

Az aggodalmak alapja, hogy a páciens az önmagán észlelt fizikai jelenségeket –  melyek hétköznapiak, nem jelentenek semmilyen szervi eltérést vagy bántalmat – félreértelmezi és súlyos betegség jeleinek tekinti. Ezek az aggodalmak az orvosi kivizsgálások eredményeképp létrejött negatív leletek és orvosi megnyugtatás ellenére fennállnak, a személy úgy véli, tévedett az orvos, vagy nem volt alapos a vizsgálat, biztosan van valamilyen szervi betegsége, csak még nem derült ki. Saját egészségével kapcsolatos szorongását nem tudja kordában tartani.

A hipochondria lefolyása

A betegség nehezen befolyásolható, krónikus, hullámzó lefolyást mutat, ahol az erős szorongással kísért időszakokat tünetmentes időszakok válthatják fel. Általában fiatal korban kezdődik, és gyakran együtt jár más mentális betegségekkel, mint pl. depresszió, generalizált szorongás.

Miért alakul ki a hipochondria?

A különböző pszichológiai irányzatok különbözőképpen magyarázzák a kórképet:

A kognitív modell információfeldolgozási zavart feltételez, melynek lényege, hogy a személy az őt ért ingereket félreértelmezi és negatív jelentéssel ruházza fel, majd fokozottan figyel az elképzelését alátámasztó érzékletekre és figyelmen kívül hagyja az annak ellentmondókat. Mindezek szorongását fokozzák, mely kiváltja az orvoshoz fordulást, ugyanakkor az érzékletek átélésének intenzitását is növelik (pl. még jobban fáj, még jobban viszket, stb).

A pszichodinamikus nézőpont szerint a személy tudattalan, szorongást keltő élmény tartalmait testi betegségként éli át. Így aktívan fel tudja venni a harcot a – vélt- testi betegséggel, ettől remélve szorongása csökkenését, így elkerülhetővé válik a belső, lelki konfliktussal való szembesülés.

Ún. rendszerszemléleti megközelítésben egy betegség tünet megjelenése a családi egyensúly megbomlását jelezheti. A tünet, mint kommunikációs üzenet jelenik meg a családtagok felé, ugyanakkor a család ezáltal mentesülhet más, fontos családi konfliktusokkal való szembesüléstől. A tünetet tehát családi összefüggéseiben kell értelmezni és hatékonyan kezelni.

Hogyan kezelhető a hipochondria?

A kutatások szerint hipochondriázisban az elsődlegesen ajánlható pszichoterápiás módszer a kognitív viselkedésterápia, ugyanakkor az nem kizárható, hogy más terápiás módszerek is hatékonyak. A kognitív viselkedésterápiában cél egyrészt a viselkedés megváltoztatása (pl. orvoshoz fordulás gyakorisága), a tünetekre vonatkozó egyéni jelentésmintázat megismerése, és új, kevésbé szorongáskeltő magyarázatok, alternatívák kialakítása. A kognitív irányzaton belül az ún. tudatos jelenléten alapuló mindfulness terápia a tünetekkel való szüntelen foglalkozás, visszatérő aggodalmak (rumináció) kezelésében hatékony.

Felhasznált irodalom:

BNO- 10 zsebkönyv DSM- IV-TR meghatározásokkal. Animula Kiadó, 2004.
Perczel Forintos, D; Mórotz, K.(szerk) (2010) Kognitív viselkedésterápia. Medicina Kiadó, Bp.
Gabbard, G.O. (2016)  A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve.Oriold Kiadó, Bp.
Szőnyi,G; Füredi, J. (szerk)(2000) A pszichoterápia tankönyve. Medicina Kiadó, Bp.

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.