A személyiségzavarokat alapvetően három fő kategóriába sorolhatjuk. Az első csoport az A-csoport, melyet a „különc” személyiségzavarok csoportjaként is szokás emlegetni. A B-csoportba tartozó személyiségzavarok az ún. „teátrális” személyiségzavarok, míg a C-csoportba a „szorongásos” személyiségzavarok sorolhatóak. Jelen cikkünknek nem célja a részletes diagnosztikai ismertetés, így a diagnózis felállításához szükséges pontos kritériumok felsorolása sem, továbbá az egyes

A személyiségzavar fogalma az utóbbi években egyre inkább bekerül a köztudatba, egyre több fórumon találkozhatunk a kifejezéssel. Blogcikkünk célja egyrészt annak tisztázása, hogy mit is értünk pontosan e kifejezés alatt, másrészt pedig a különböző személyiségzavar kategóriák, illetve-típusok bemutatása. Olyan jellegű bizonytalanságokat, homályos pontokat is szeretnénk tisztázni, miszerint a személyiségzavarra tekinthetünk-e vajon úgy, mint egy pszichés

Mik a borderline személyiség jellemzői? Miért fontos, hogy diagnosztizáltassuk a betegséget? Mi a szakszerű kezelés borderline zavar esetén? Milyen tényezők állnak a betegség mögött? Milyen agyi elváltozásokkal jár együtt a határeseti személyiségzavar? Milyen tényezőkön alapul a borderline személyiségzavarzavar pszichoterápiája? További olvasnivalók a témában:

A nárcizmus korunk népbetegsége. Bizonyos mértékben szükségünk van az önérvényesítésre. Mikortól jelentenek gondot a nárcisztikus vonások? Mik a nárcisztikus személyiségzavar tünetei? Milyen formái vannak? Mi áll mögötte? Hogyan kezelhető? Miért fontos ez? További olvasnivalók a témában:

Milyen szempontok alapján dől el, hogy valaki személyiségzavaros, vagy nem? Hogyan zajlik a diagnosztika? Miben látja máshogyan a világot egy személyiségzavarban szenvedő ember? Milyen tünetei vannak a paranoid személyiségzavarnak? Hogyan kezelhető hatékonyan? További olvasnivalók a témában:

“A nárcisztikus kulcsszavai: én, engem, nekem, rólam, értem. A másik ember elsősorban arra kell, hogy kielégítse a soha ki nem elégíthető szükségleteket.” Orvos-Tóth Noémi: ‘Egy nárcisztikus hálójában’ című könyvéből A manapság oly gyakran használatos „nárcisztikus személy” kifejezésről az emberek többségének az arrogáns, csekély empátiás készséggel rendelkező, fennhéjázó magatartású és magának állandó figyelmet, illetve csodálatot követelő

Ismerős az a helyzet, amikor az elkezdett feladatainkat félbehagyjuk, sőt sokszor el sem kezdjük!? Meg szeretnénk felelni önmagunknak és másoknak, ezért hajlamosak vagyunk túlvállalni magunkat, utána pedig idegeskedünk, mert nem készülünk el időben… Volt már olyan az életükben, hogy egy nem működő, vagy bántalmazó kapcsolatban maradtunk, mert nem volt erőnk változtatni, inkább halogattuk a döntést?

Korábbi blogcikkeinkben röviden áttekintettük a borderline (határeseti vagy érzelmileg labilis) személyiség előfordulásának gyakoriságát és legfőbb tüneteit. Ezután az érzelmileg labilis személyiségzavar különféle megközelítéseit vettük sorra, hogy jobban érthető legyen milyen tényezők játszanak közre a betegség kialakulásában és fennmaradásában. Jelen írásunk a borderline személyiségzavar pszichoanalitikus elméleteivel és dinamikus szempontú pszichoterápiájával foglalkozik. Mi a pszichoanalitikus szemlélet kiindulópontja?

Milyen tényezők állnak a borderline személyiségzavar mögött a családterápiás elmélet szerint? Hogyan kezelhető hatékonyan az érzelmileg labilis személyiségzavar?

Mi van az érzelmileg labilis személyiségzavarban szenvedő személy viselkedése mögött a kognitív elmélet szerint? Milyen gondolkodási hibák figyelhetőek meg? Ezek hogyan kezelhetők?