“A nő, aki a boldogságot hordozza magában” így nevezték a várandós anyákat. / Ősi kínai közmondás / Hosszú és nehéz út mindannyiunk számára, mire eljutunk a felnőtté válásig, és ebben kezdettől fogva társakra van szükségünk. Létünk forrása, feltétele, szükséglete és katalizátora a társkapcsolat. Hatásai az emberi személyiség biológiai, pszichés és szociális szintjeinek a kialakulásában, egységgé integrálódásában

Podcast-sorozatunk első részében bemutattam, hogy mit jelent a Szenzoros Integrációs Zavar, milyen tünetek utalhatnak a szenzorosságra, valamint azt is megtudhatta, hogy milyen lelki gondokat okozhat a Szenzoros Integrációs Zavar nem megfelelő diagnosztizálása. A mai részben arra térek ki, hogy milyen kezelési és fejlesztési lehetőségek állnak rendelkezésünkre a Szenzoros Integrációs Zavar leküzdésében. A videóban részletesen bemutatom

Blogunkon számos cikkben foglalkoztunk már a nárcizmussal és a nárcisztikus személyiségzavarral. Olyan kérdéseket néztünk meg, minthogy hol a határ az egészséges önszeretet és a nárcizmus között? Arrogancia vagy bizonytalanság? Hogyan viselkedik egy nárcisztikus a párkapcsolatában? Mai írásomban arra szeretnék bővebben kitérni, hogy hogyan alakul ki a nárcisztikus személyiségzavar. Mint oly sok más betegség kialakulását, ezt

Március 21-e a Down-szindróma világnapja. Mai blogcikkünk ebből kifolyólag született meg azzal a céllal, hogy a Down szindrómával élő gyermekeket nevelő szülőkhöz szóljon. De mit is jelent a Down-szindróma, és honnan ismerhetőek fel a betegség tünetei? Mit élnek át a szülők a Down-szindróma diagnosztizálásakor? Hogyan segíthet a család, és milyen szerepe van a társas kapcsolatoknak?

Fokozottan érzékeny, vagy túlérzékeny gyerekek? Napjainkban egyre többször halljuk ezeket a kifejezéseket. Mai videónk témája a szenzoros integrációs zavar, amely ennek a tünetnek a hátterében állhat. Videósorozatunk első részében most dr. Szabó Zsuzsanna pszichoterapeuta szakorvosunk elmondja, hogy mit érdemes tudni a szenzoros integrációs zavarról. Tartson velünk, hiszen lehet, hogy akár Ön vagy gyermeke, hozzátartozója is

Már közel egy éve tart az orosz-ukrán háború a szomszédunkban. A napi szintű híradások a televízió előtt ülve, az autóban utazva, vagy akár az iskolában hallva elkerülhetetlen, hogy gyermekünk tudomást szerezzen erről a konfliktusról. Kell-e beszélünk gyermekünkkel a háborúról, annak következményeiről? Ha igen, akkor szülőként hogyan érdemes mindezt megtennünk? Mai videónkban Györe Rita tanácsadó szakpszichológusunk

Hogyan legyen békés, meghitt az ünnepi készülődés? Hogyan teremtsük meg a karácsonyi hangulatot a gyermekeinkkel? Ma egy extra videóval jelentkezünk a témában! A felvételt Antali Zita pszichológus, klinikai és mentálhigiéniai gyermek-és ifjúsági szakpszichológus jelölt munkatársunk készítette, aki nemrég csatlakozott munkacsoportunkhoz. 🔔További videós tartalmakért iratkozzon fel a YouTube-csatornánkra! ⬇️Napi pszichológiai tartalmakért és lelki feltöltődésért kövessen minket

A karácsony már az ajtón kopogtat, már túl is vagyunk az első adventi hétvégén. Éppen ezért egy igazán aktuális témával jelentkezünk ma – nem csak azoknak a szülőknek, akik kisgyermeket nevelnek. Mai videónkban Móra Katalin gyermek-és ifjúsági pszichológusunk arról beszél, hogy milyen jelentősége van az ünnepi várakozásnak a gyermekek fejlődésében, mire tanítja őket az ajándékozás,

Bár az tűnik természetesnek, hogy a felnőttek érettebbek, mint gyerekeik, sajnos ez nem minden esetben van így. Ugyanis vannak esetek, amikor egy gyerek pár év alatt érzelmi érettségben lekörözi a szüleit. Mai cikkemben az érzelmileg éretlen szülőkről, és azok gyermekeiről olvashat. Tartson velem! Milyen az érzelmileg éretlen szülő? Sok esetben megtévesztő lehet az érzelmileg éretlen

A koronavírus és az orosz-ukrán háború kirobbanása után egy újabb gazdasági válsággal kell szembenéznünk. Napi szinten találkozunk az inflációt érintő baljós hírekkel, több fronton zúdul ránk az árak emelkedése, melyet mindenki a saját bőrén tapasztal. Elkerülhetetlen, hogy a gyerekek ne találkozzanak ezekkel a hírekkel akár az iskolában vagy az otthonukban. Éppen ezért fontos, hogy szülőként

A serdülőkor az identitáskeresés időszaka. Ilyenkor azonban nem ritka, hogy a külső megjelenésüket családtagok, ismerősök vagy akár tanárok is negatív kritikával illetnek, melyek aztán évekig sebet ejtenek a serdülő lelkében. Hogyan reagálhatnak a serdülők és fiatal felnőttek a külsejüket ért kritikákra? Vajon mi lehet a kritikát megalkotó fél fejében, amikor megfogalmazza a negatív minősítő véleményét?