A 21. század egyik legnépszerűbb kifejezése a kiégés, vagy idegen szóval a “burnout‘. Ha körbe nézünk baráti, családi kapcsolatainkban, kevés olyan emberrel találkozunk, aki ne mondta volna már, hogy: „Teljesen kiégtem.” Bekerült a hétköznapi szótárunkba, szinte természetessé vált, hogy idővel mindenki kiég, nem vesszük olyan komolyan. Azonban hiába szól számos cikk arról, hogy mit is

Sokan szorongani kezdenek, vagy lefagynak és tehetetlennek érzik magukat, ha szerettük, barátjuk, vagy családtagjuk, esetleg egy munkatárs a jelenlétükben pánikrohamot kap. Bár nincs olyan konkrét forgatókönyv, amely minden egyes pánikrohamot átélő személyen segíteni tudna – mindenki más és más dolgokra reagál- ez a cikk számos hasznos tippet tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan segíthet a környezetében pánikrohamban

Korábbi blogcikkemben a kötődési mechanizmusokról írtam, amikor is a biztonságosan, amibivalens és szorongó, elkerülő gyermeki mintázatokról esett szó. Ha egy kissé más aspektusból is górcső alá veszem a témát,- a szülői irányból megközelítve, hiszen a szülő-gyerek kapcsolatban a szülő részről is felléphetnek nehézségek. Milyen csoportba sorolhatjuk a szülőket? Viselkedésük, nevelési stílusuk alapján a következő csoportokba

Ha azt a szót hallja, hogy digitális nomád, Önnek mi jut eszébe? A világ egy távoli pontján, egy nagyváros kávézójában ülő ember, aki a laptopba mélyedve dolgozik? Vagy egy tengerparton koktélt szürcsölő, és a napernyő árnyékában excel-táblazatot bújó valaki? Ezek a képek akár valósak is lehetnek. Cikksorozatunkban azt járjuk körbe, kik a digitális nomádok, milyen

Boldog gyermekkor. Ez minden szülő vágya. De mégis hogyan neveljünk boldog gyermeket, majd később felnőttet csemeténkből? Mit gondol, lehetséges könyvből, a szakirodalmon keresztül gyermeket nevelni, vagy elegendő az ösztöneinkre hagyatkozni? Mi a titka a boldog gyermek nevelésének, és mikor kell egyszerűsítenünk a gyermeknevelésben? Mit jelent a lelki láz, és hogyan birkózhatunk meg vele szülőként és

Hazánkban gyakran népbetegségként hivatkoznak az alkoholizmusra, emlegetik Magyarországot az „egymillió alkoholista országaként” is. Tény, hogy kultúránknak szerves részét képezi az alkoholfogyasztás. Gondoljunk csak a disznóvágásokra, szüretekre, vagy akár családi, baráti összejövetelekre. Hányszor hangzik el a mondat, hogy „Na ki vezet?”, hiszen mindenki másnak illik legalább egyet koccintania, hogy ne sértse meg a házigazdát. Alkoholfogyasztás Magyarországon

Cikksorozatunk korábbi részeiben volt szó róla, hogyan alakul ki a fogantatástól kezdve a gyermek stressztűrő képessége. Jelen írásunkban – mely a sorozat befejező része -, arra térünk ki, hogyan ismétlődnek stresszhelyzetben (mint amilyen a serdülőkor is) a korábbi kötődési minták és a stressz-viselkedések. Milyen lehetőségek vannak a korrekcióra kötődési sérülések esetén. A korai kötődés hatása

„Az önkéntes engedelmesség mindig jobb, mint a kényszer engedelmesség”(Xenophon, i.e.354). Írja a görögországi katona, zsoldos mondaír-és történetíró. Ezt a mondatot szem előtt tartva és lélektani oldalról megközelítve, mai témaként a pszichológiai reaktanciát választottam. Bizonyára már önnel is előfordult, hogy ez az érzés a hatalmába kerítette, csak esetleg nem tudott róla. Olvasson tovább és tudjon meg

Alzheimer-kór, a csendes ellenség Az Alzheimer-kór egy degeneratív, visszafordíthatatlan, fokozatosan súlyosbodó agyi megbetegedés, amely során a beteg memóriája és gondolkodási képessége egészen addig romlik, míg a mindennapi élet egyszerű feladatait sem tudja elvégezni. Az Alzheimer-kór a demencia leggyakoribb oka. A betegség jellemzően 65 éves kor körül kezdődik, és kialakulásának kockázata az életkorral nő. Fiatalabb életkorban

A legújabb kutatások a technika csodái által bebizonyították, hogy a magzat intelligens, affektív és kognitív dimenziókkal rendelkező személyiség, akinek az anyaméhben érdeklődése, preferenciái, tanulása, emlékezete van, sőt fájdalmat, dühöt, haragot él át, agresszíven tud viselkedni, mosolyog, és bizonyos körülmények között még sír is. Ezzel az új „babaképpel” nehezebb saját védelmünkre és a felelősség alóli felmentésünkre

Korábbi blogcikkeinkben volt szó róla, hogyan növelhetjük az érzelmi intelligenciánkat, mit tegyünk, hogy gyermekünk is jól tudja kezelni az emócióit. Társas helyzetekben is önálló, de mégis alkalmazkodásra képes lénnyé váljon. Jelen blogbejegyzésünkben arra térünk ki, miért fontos, hogy a munkánkban, a munkahelyi közösségben is jól tudjunk működni. Miért szükséges az érzelmi intelligencia (EQ) a munkahelyen?

“A nő, aki a boldogságot hordozza magában” így nevezték a várandós anyákat. / Ősi kínai közmondás / Hosszú és nehéz út mindannyiunk számára, mire eljutunk a felnőtté válásig, és ebben kezdettől fogva társakra van szükségünk. Létünk forrása, feltétele, szükséglete és katalizátora a társkapcsolat. Hatásai az emberi személyiség biológiai, pszichés és szociális szintjeinek a kialakulásában, egységgé integrálódásában