Az elvesztett valóság: mi az a pszichózis?

A pszichózis, vagy pszichotikus állapot egy tünet együttest: viselkedés formát és gondolkodási módot jelölő elnevezés. Lényege, hogy az adekvát kapcsolat a valósággal csökken, vagy teljesen megszűnik. A személy nem képes észlelni a realitást, és ez viselkedésére, gondolkodására és érzelmi világára is kihat. Bár a pszichotikus tünetek meghatározottak és nozológiai szempontok alapján csoportosíthatók, mégis kijelenthetjük, hogy igen sokszínű tünetcsoportot képeznek.

Milyen esetekben fordulhat elő pszichotikus állapot?

Diagnosztika alapján számos mentális betegség kimenetele és velejárója lehet a pszichotikus állapot. Legtöbb esetben a skizofrénia és az ahhoz kapcsolódó zavarok között fordul elő , azonban a hangulatzavarok (depresszió, mánia) is lehetnek súlyos esetben pszichotikusak. A mentális élet zavarain túl organikus háttere is ismert. Előfordulhat organikus, legfőképp a központi idegrendszert érintő betegségek velejárójaként is. Továbbá súlyos fertőzések, mérgezések hatására kialakult organikus változások is okozhatnak pszichotikus tüneteket. A diagnózis tekintetében pedig nem szabad kihagyni a különféle pszichoaktív szerek használata során kialakult károsodásokat és mellékhatásokat sem. A legtöbb kábítószer és az alkohol rendszeres vagy túlzott használata is okozhat pszichózist, akár hosszabb távon is.

Mint azt láthatjuk egy összetett jelenségről beszélünk, melynek, mint látni fogjuk, számos területen tapasztalhatóak tünetei. A vizsgálatok és diagnózis alkotás során a szakemberek ezeket a tünetcsoportokat figyelik meg, és a kizáró tényezők számba vételét követően állapítható meg a pszichózis megléte. Ennek mentén határozható meg az azt kiváltó ok.

Milyen tünetei lehetnek a pszichotikus álllapotnak?

A tünetek több szempont alapján csoportosíthatóak. Elsőként említhetőek a pozitív tünetek, melyek megjelennek pszichózis esetén. Ezek közé tartoznak a téveszmék, hallucinációk és katatón állapotok. Egy másik kategória a negatív tünetek, melyek a pszichotikus állapot során negatív irányú változásokat, késztetés hiányokat jelentenek. Ilyen például az érzelmi életben megjelenő apátia, vagy az indítékszegénység, súlyosabb esetben a szociális izoláció.

A pszichózisnak továbbá kognitív tünetei is vannak: csökken a figyelem felkelthetősége, fenntarthatósága és tartóssága. Az emlékezet és a koncentráció készsége is sérülhet. Az életvezetés súlyosan leromlik, a családi illetve a tágabb környezetre is kihatnak a tünetek.

A gondolkodás megváltozik…

A gondolkodás alaki zavara is megfigyelhető, tehát hogy miként gondolkozik a páciens. A pszichózis esetén láthatóak felgyorsult inkoherens gondolatok, vagy akár meglassultság, elakadás, gyakran a logikai kapcsolatok nem figyelhetőek meg. A személy asszociációi fellazultak, nincs kapcsolat a mondatai között. Előfordulhat, hogy számunkra értelmetlen vagy ismeretlen jelentésű szavakat alkot, és használ.

Gyakran előfordulnak különféle illúziók, amikor valódi inger van, de annak torzult az észlelése. Illetve hallucinációkat, mikor inger nélküli érzet alakul ki. Itt a leggyakoribb az akusztikus hallucináció, ilyenkor hangokat hall a személy. Akár csak egy zörejt, de lehet emberi hangokat, akik beszélhetnek is hozzá. Előfordulhat még szaglási, tapintási, ízlelési hallucináció is.

A katatón tünetek között láthatóak mozgásban megfagyások, mutizmus, ellenállás a mozgással szemben, vagy éppen viaszhajlékonyságú végtag mozgások. Ugyanakkor észlelhetőek grimaszok, vagy echopraxia (akaratlanul ismétlődő mozgások) is.

Mik azok az ún. pozitív tünetek?

A pszichotikus gondolkodásban két kategóriát különítünk el a tünetek között. A gondolkodásnak lehetnek tartalmi zavarai, azaz hogy a beteg mit gondol. Ide tartozhatnak kóros jelentőségadások és vonatkoztatások. A beteg úgy véli bármi ami történik körülötte, az minden az ő életéhez személyéhez kapcsolódik. Például csak azért röhögnek a szomszéd szobában, mert ő reggel készülődéskor leejtette a kulcsát. Az emberek folyton őt nézik, és mindenki róla suttog. A tartalmi zavarok közé tartoznak a már korábban említett téveszmék is. Ezek lényegében berögzült hibás hiedelmek, amelyek a realitással való szembesülés során is ugyanolyan erővel fennállnak a gondolkodásban. Több típusát különböztethetjük meg, amelyek a teljesség igénye nélkül lehetnek: féltékenységi, üldöztetéses, megfigyeltetéses, mérgeztetéses, erotomán. Ilyen esetben a beteg meggyőződésesen hisz valamiben és ettől a téves gondolattól akkor sem tér el, ha esetleg erre egy teljesen ellentétes tapasztalattal szembesül. Mivel feltétele hogy nem racionális gondolatokról beszélünk, egy külső szemlélő számára ezek a gondolatok gyakran bizarrnak hatnak, logikátlannak, a valóságtól elszakadtnak, azonban a pszichotikus személy ezeket teljes mértékben elhiszi. Például egy féltékenységi téveszme alapján a beteg úgy véli hogy párja megcsalja őt, és erre abból következtet, hogy mindig köhög a templomban az imádság közben. Egy másik példa alapján pedig a személy hiheti úgy, hogy a szomszéd épületben dolgozó nő szerelmes belé, hiszen mindig pont rá néz mikor kilép az épületből.

Pár szó az ún. negatív tünetekről

A legészrevehetőbb az érzelmi élet elsivárosodása, ellaposodása. A válaszkészség csökken, és indítékszegénység jelenik meg. Az inaktivitáson túl a szociális élettől való teljes visszahúzódás is megjelenhet. A gondolatok elszegényednek, és az absztrakt gondolkodás sérül.

A pszichózis kezelése

A pszichotikus állapot többféle mentális betegség következménye, velejárója lehet. Különféle személyiségzavarokban, hangulatzavarokban gyakran előfordul. Az organikus (koponya) sérülések és a pszichoaktív szerhasználat is nagy kockázati tényezőt jelent. Továbbá kockázatot jelent a trauma elszenvedése, így akár egy akkut stressz zavar.

Következmények tekintetében a pszichózisok lehetnek átmenetiek, azaz rövid idejűek, amely esetben a személy teljes körűen visszanyerheti funkcionalitásait, azonban előfordulhat hosszabb tartamú eset is, mikor folyamatos kezelés szükséges. Fontos tudni, hogy már egy rövid pszichotikus állapot okozhat tartós agyi szövetkárosodást, ezért minden esetet komolyan kell venni.

A tüneti kezelés azonnal szükséges és a súlyosabb következmények csökkentésére szolgál. Más esetekben (pl. személyiségzavaroknál) azonban hosszabb farmakoterápia és pszichoterápia együttes alkalmazása szükséges. A gyógyszeres kezelés esetén úgynevezett antipszichotikumot kap a személy, a terápia módszerét tekintve pedig  több lehetőség áll rendelkezésre.

Fontos, hogy ha a fenti tünetek tapasztalhatóak egy személyen, akkor a személy és környezete biztonsága az elsődleges, hiszen pszichotikus állapot során történhet önsebzés vagy akár öngyilkossági kísérlet, illetve másokkal szembeni erőszakos megnyilvánulás is. Azonban a pszichózis meglétét csak és kizárólag arra megfelelően képzett szakember állapíthatja meg, és annak kezelését is a szakember rendelheti el. Amennyiben öngyilkosság veszély áll fenn, vagy szerettünk ezzel fenyegetőzik, azonnal mentőt kell hívni.

Felhasznált irodalom:

Füredi János (szerk.), Németh Attila (szerk.)(2015): A pszichiátria magyar
kézikönyve, Medicina

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Balogh Ádám pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.