Milyen betegségek állhatnak az aluszékonyság hátterében?

Az ember életében az alvás rendkívül fontos szerepet kap, hiszen életünk csaknem egyharmadát töltjük alvással. Korábbi blogbejegyzésünkben már az alvászavarok közül az inszomniát részleteztük, mai blogbejegyzésünkben a fokozott alváskésztetést tárgyaljuk, hogy milyen betegségekhez kapcsolható, s milyen tünetekben nyilvánulhat meg, hova érdemes fordulni, ha ebben szenvedünk.

Mi a hiperszomnia?

A hiperszomnia fokozott alváskésztetést, aluszékonyságot jelent, az össz-alvásidő jelentős megnövekedést jelenti. Kóros aluszékonyság alatt az alvás teljes idejének legalább 25%-os növekedését értjük, amely legalább néhány napon át tart. Az alváselégtelenséghez képest kevésbé gyakori, s nem tekinthető kórosnak amennyiben több napos alváshiány, vagy nagy fizikai megterhelés után jelentkezik a hosszabb időtartamú alvás.

Milyen fajtái vannak?

A hiperszomniák közé soroljuk a narkolepsziát, pszichogén álmosságot, rekurrens hiperszomniát és az alvási apnoét.

Narkolepszia nagyon ritka betegség (0.02-0.03 %), körülbelül 20 éves korban kezdődik, a négy fő tünete:

• a nappali aluszékonyság,
• az érzelmi hatásra jelentkező hirtelen tónusvesztések (kataplexiás attak),
•  az elalváskor vagy ébredéskor jelentkező 1-4 percig tartó mozgási képtelenség (alvási paralízis),
• illetve az elalváskor jelentkező élénk érzékcsalódások (hipnagóg hallucinációk).

Ezek az alvásrohamok monoton körülmények között például előadásokon, mozitermekben, s sajnos autóvezetés közben is felléphetnek. A kataplexia tulajdonképpen az ébrenlét állapotába betörő REM-alvást jelenti, az ember hirtelen elveszti izomtónusát, és a szó szoros értelmében lebénul. Ez az esemény nem minden esetben társul alvásrohammal, azaz tudatában lehet annak, hogy izmait nem tudja szándékosan vezérelni, s magatehetetlenül összecsuklik. Olyan eset is előfordulhat, hogy a narkolepszia nem terjed ki minden izomra. Kutatások bebizonyították, hogy az öröklésnek nagy szerepe lehet ebben a betegésgben, HLA_DR2 antigén előfordulása gyakori ezeknél a betegeknél. Kezelése jelenleg gyógyszeresen zajlik.

Pszichogén álmosság stressz által indukált álmosságot jelent. Megfigyelhető, hogy a stresszreakció ezeknél a személyeknél megnövekedett alvásigénnyel társul. A pszichogén álmosság e formáját ezért a stresszel való megküzdés kísérleteként értelmezik, mivel az alvás elősegítheti a nehezen kezelhető érzelmekkel való megbirkózást.

Rekurrens hiperszomniát Kleine-Levine szindrómának is nevezik, amelyben egyfajta epizódokban jelentkező aluszékonyság, fokozott étvágy, önkontroll és érzelmi kontroll zavara, hangulatzavar, hiperszexualitás, zavart viselkedés, antiszociális magatartás és esetenként hallucinációk is társulnak. Ennél a betegségként gyakran skizofréniát diagnosztizálnak, holott nem az, kezelése pszichostimulánsokkal történik, amelyek csökkentik az álmosságot és a fokozott étvágyat. Néhány napos vagy hetes epizódok után teljes szünet következik a tüneteket illetően (kezelés nélkül is). Az epizódok gyakorisága és hosszúsága az életkor előre haladásával egyre csökken.

Mit érdemes tudni az alvási apnoéról?

A légzéssel kapcsolatos alvászavar általában hiperszomniaként jelentkezik. Alvási apnoénál a leggyakoribb tünet a nappali aluszékonyság és az éjszakai apnoés szakaszok. Obstruktív (elzáró) és centrális (központi vezérlésű) apnoét különböztetnek meg a szakemberek. Az előbbinél a garat hátsó izmai ernyednek el, a légutak pedig beszűkülnek vagy elzáródnak a légzés során, s a légzés kimaradhat ezáltal. Az utóbbinál pedig az agy nem küld megfelelő jeleket a légzőizmok felé, csökkenhetnek a légzést fenntartó stimulusok ami miatt gyakran légszomjjal és fejfájással ébrednek a betegek. Minden ilyen epizódot néhány másodperces ébrenlét követ, mert a vér oxigéntartalma csökken, a mellkasi izmok pedig erőteljesen összehúzódnak, hogy a légzésromlást kijavítsák. Az ébredés ilyenkor elég hosszú időben ahhoz, hogy a légzéselégtelenség megszűnjön, és az alvásciklus megszakadjon, de ahhoz nem mindig elég hosszú, hogy az epizód tudatosodjon.  A beteg nappali aluszékonyságra panaszkodik, enyhébb esetben fáradt, időnként elbóbiskol. Az ilyen betegek légzése az ébrenlét során kifogástalan. Az éjszaka periodikusan jelentkező légzésszünetekről általában a hálótárs számol be. A hangos horkolás és az apnoés szak oldását követő horkantás nagyon jellemző a szindrómára. A nappali aluszékonyság mellett pedig tünetként memória- vagy figyelemzavar gyakran jár hangulatzavarral is. A szindróma gyakorisága kb. 1-4 százalék. A betegség felnőtt korban kezdődik, s az életkor előrehaladottságával gyakorisága egyre növekszik. Felső légúti elváltozások, háton fekve alvás, orrlégzés zavarai, dohányzás, alkohol, altatószerek, elhízás, férfi nem és idős kor hajlamosító tényezők.

Az obesitas (kórós elhízás) és a kóros álmosság együtt járását Pickwick-szindrómának nevezik, ami az alvási apnoé sajátos változata. Ebben az esetben a betegek akár az alvási idő felét is légzés nélkül tölthetik, ezáltal a szervezetük oxigénhiányos állapotba kerül. Az agyi oxigénhiány következtében a pulzusszám csökken, a vérnyomás pedig nő az alvás ideje alatt.

Poliszomnográfiás alvás vizsgálata során lehet megerősíteni, hogy ebben a betegségben szenved-e az illető. Pozitív eredmény esetén életmód terápia, mechanikus módszerek, gyógyszeres kezelés és műtéti beavatkozások sajátok kombinációját alkalmazzák. Az életmód-terápiák során a testsúly csökkentést, helyes alvás-testhelyzet alkalmazását, és a felső légút gyulladását kiváltó tényezők elkerülését próbálják elérni a szakemberek. A mechanikus módszerek között egy sajátos készüléket kell viselni alvás közben (pl. CPAP készülék), amely az orron át kis nyomású levegőt bocsájt a légutakba, ezzel segítve a levegő áramlását a szervezetben, még ide tartoznak a garat és szájprotézisek, valamint az orrlégzést javító eszközök használata.

Az alvási apnoe tünetei hátrányosan befolyásolják a gépjárművezetők vezetési képességeit. Jelenleg a jogosítvány megújításához szükséges egészségügyi alkalmasság feltételei, hogy azokat a gépjárművezetőket, akiknél felmerül a mérsékelt vagy súlyos obstruktív alvási apnoé gyanúja, a vezetői engedély kiadását, vagy megújítását megelőzően alvászavar szűrővizsgálatra kell beutalni. Akinél az alvási apnoe gyanúja beigazolódik, de részt vesz a megfelelő terápiában, szerezhet jogosítványt.

Mit lehet tenni hiperszomnia esetén?

Ha már több hete észleli a tüneteket, érdemes beazonosítani, hogy milyen típusú alvászavarban szenved, s mi állhat ennek a hátterében. Ebben szomnológus végzettségű orvos tud segíteni a részletes tünet- és betegségtörténet felvétele által, aki testi betegségek gyanúja során a megfelelő szakorvosokhoz (pl. fül-orr-gégész), vagy vizsgálatokra tudja küldeni a klienst (szükség esetén alváslaboratóriumi vizsgálatra). Ezen felül alváshigiéniás tanácsokat adhat, illetve szükség esetén mechanikai eszközök, gyógyszerek felírását is javasolhatja. Az alváshigiéniás edukáció az alábbi témákat érinti: alvásra vonatkozó alapvető információk, életmód-tanácsadás, megfelelő alváskörnyezet- és szokások kialakítása, az alvási helyzet kezelésére vonatkozó tanácsok (pl. mikor feküdjön le, milyen testhelyzetet vegyen fel, mikor étkezzen alvás előtt).

Pszichológus végzettségű szakember az alvászavar hátterében húzódó lelki történések, életvezetési nehézségek feltárásában, a helyes stresszkezelési folyamatok elősegítésében tud támogatást nyújtani, illetve különböző technikákkal (pl.relaxáció) a nyugodtabb alvást idézheti elő.

Felhasznált szakirodalom:

Bódizs R. (2000) Alvás, álom, bioritmusok. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

Füredi J., Németh A., Tariska P. szerk. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest.

A gépjárművezetési alkalmasság új szabályai. Magyar Alvásdiagnosztikai és Terápiás Társaság honlapja. http://www.alvastarsasag.hu/jogositvany.html

Ajánlott szakirodalom:

Caldwell P. (2003) Az alvászavarok és a nyugodt alvás kézikönyve. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretne megbízható szakemberekkel együtt dolgozni tünetei csökkentésében, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.