Milyen jelenségeket, testi érzéseket értelmezhetünk félre pánikroham során?
Korábbi blogbejegyzéseinkben írtunk részletesebben a pánikbetegség tüneteiről, okairól, hatékony kezeléséről. A mai blogbejegyzésben azt részletezzük, hogy mikor élhetünk át szorongást a pánikrohamok során, milyen ártalmatlan ingerek válthatják ki a pánikrohamot bennünk, s mit értelmezhetünk félre ezekben a helyzetekben.
Mitől függ, hogy a szorongást a pánikroham előtt vagy során éljük meg?
A pánikrohamot két típusra oszthatjuk a keletkezésének körülményei szempontjából, hogy a szorongást a roham előtt, vagy a roham közben éljük-e meg.
- Az első esetben ha a roham lehetőségének a gondolata felmerül bennünk, akkor ennek hatására szorongani kezdhetünk, s fokozottabban figyelhetünk testünk jelzéseire. Ha kellemetlen testi érzést veszünk észre (pl. izzadunk), akkor azt a roham közeledtének tekinthetjük, így a rohamot előidéző ördögi kör aktiválódhat.
- A második esetben a rohamot nem idézi elő szorongás, hanem a rohamot kiváltó kulcsinger valamilyen másfajta érzelmi állapot eredménye (pl. izgalom, düh) lesz, de lehet egy veszélytelen esemény következménye is (pl. hirtelen testhelyzet-váltás). Ha ezeket a testi jelenségeket negatív módon értelmezzük, a pánikrosszullét bekövetkezhet. Egy részletesebb megfigyelés során észlelhetők lehetnek számunkra, hogy milyen előzmények növelhetik azokat a testi érzéseket, amelyek bennünk a pánikroham megéléshez vezethetnek.
Mit gondoljunk végig egy roham bekövetkezésekor?
Az alábbi ismeretek megértése sokat segíthet nekünk, hogy a tünetek, vagy kulcsingerek észlelését ne feltétlenül tulajdonítsuk a pánikroham bekövetkeztének vagy előszelének:
- Nőknél a menstruációs időszak hormonális változásai és a pCO2 (széndioxid parciális nyomása) szint csökkenése gyakran okozhat félremagyarázható érzéseket a menstruációt megelőző héten, így a tünetek fokozódását észlelhetjük ezeken a napokon.
- A koffein hatásáról is lehet tudni, hogy szívdobogást, izzadást okozhat. Érdemes megfigyelnünk, hogy ha több kávét, fekete vagy zöld teát, kólát fogyasztunk, akkor a tünetek fokozódhatnak. Így javasolt naplót vezetnünk ezekről a szokásokról is.
- A vérnyomás emelkedése során szintén tapasztalhatunk olyan tüneteket, amelyeket tévesen a rohamnak tulajdoníthatunk. Ezek lehetnek a bizonytalan egyensúly, szapora szívverés, izzadás látászavar, fejfájás. A vérnyomásmérés is ajánlott lenne ilyen esetekben.
- A vércukor szint leesése is eredményezhet ájulásérzetet, izzadást, vagy kardiális panaszokat nekünk, ha nem megfelelően, vagy rendszeres időközönként étkezünk. Javasolt ilyen esetben a vércukor szintünket leellenőriznünk. Manapság már számos vércukormérő gép közül választhatunk, hogy melyiket vesszük meg otthoni használatra.
- A másnaposság tünetei is könnyen félreértelmezhetőek számunkra. Nagyfokú stresszel járó események előtt ezért nem javasolt alkoholt fogyasztanunk.
- Hirtelen hőmérsékletváltozás is okozhat nekünk kellemetlen tüneteket. Javasolt megfigyelnünk, hogy mi történik egy meleg épületbe való ki-be lépéskor (pl. télen amikor vásárolunk egy üzletben, vagy a klímás épületből kilépünk egy meleg nyári napon), vagy hajszárításkor.
- Testmozgás során is érzékelhetjük (például ha futunk a busz után), hogy pulzusszámunk megnő, gyorsabban vesszük a levegőt, s megizzadhatunk.
- Egy hirtelen testhelyzetváltás során is megszédülhetünk, vagy kardiális tüneteket produkálhatunk. Ez történhet, ha hirtelen felállunk ülő, vagy fekvő helyzetből.
- Amikor erős érzelmeket élünk át (pl. düh, izgalom), hasonló testi tüneteket élhetünk meg, mint rosszullét esetén.
- Előfordulhat az is, hogy a testi érzetek váratlan hiánya válthatja ki nálunk a testi tüneteket, például ellazult, relaxált állapotban. Ilyen helyzetekben beindulhatnak a negatív gondolatink, mint például a testünk nem működik, s meg fogunk halni.
- Egy stresszesebb helyzetben, amikor aggodalmaskodunk valamiért, a központi idegrendszerünk izgalmi szintje nőhet. Ez által testi érzetek keletkezhetnek bennünk, amelyeket összekeverhetünk a roham tüneteivel.
- A benzondiazepin tartalmú gyógyszerek (nyugtatók, altatók) kétféle módon válthatnak ki ingereket belőlünk:
- Ha a napi gyógyszermennyiséget csökkentjük, ennek hatására a szorongás néhány napon vagy héten belül fokozódhat, az átélt testi érzések is erősödhetnek bennünk.
- A rövid ideig ható gyógyszerek szedésénél a következő tabletta bevétele előtti időszakban a hatóanyag mennyiségének csökkenése okozhat tüneteket számunkra.
Felhasznált szakirodalom:
Kopp, M. Fóris, N. (1995) A szorongás kognitív viselkedésterápiája. Végeken Kiadó, Budapest.
Amennyiben problémájára ismer, s szeretne segítséget kérni megbízható szakemberektől, szeretettel várja az onlinepszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.
