Segítség, anyagilag lehúz a családom!

Mai blogbejegyzésünkben olyan kényes témát érintünk, amely a családon belüli anyagi kihasználásról szól. A következő kérdésekre keressük közösen a válaszokat: Milyen is egy ilyen szituáció?  Milyen lépésekkel éri el a családtag, hogy segítsünk neki? Vajon érzelmi zsaroló-e? Mit tehetünk ez ellen?

Mikortól számít anyagi kihasználásnak egy helyzet?

Példaként közlünk az egyik hozzánk érkező levélből egy részletet az anyagi kihasználási helyzetre:
„Van egy barátom, aki mindig a családi problémájáról akar velem beszélni és tanácsot kérni. Az a problémája, hogy elvált szülei közt ingázik fiatalon, mert a szülők ellehetetlenítik számára az önálló életkezdést. A barátom dolgozik, egész jó fizetése van, de nem tud félretenni, mert szülei folyton pénzt kérnek tőle olyan indokokkal, hogy hétvégente ott alszik (enni nem eszik a szüleinél, mert azt is magának kell beszereznie), az anyja botoxoltatni akar, vagy csak azért mert ott van náluk. Pofátlanul magas összegeket kérnek el tőle, hiába mondta, hogy spórolni akar egy lakásra, nem mondhat nemet egyik szülőnek sem, mert akkor ‘kirakják’ otthonról és nem tud hova menni. Mindemellett mindkét szülő szereti a barátomat verbálisan bántani és érzelmi szemetesnek használni. Nem kezelik őt a fiúkként csak kihasználják. Szeretnék neki segíteni, de nem tudom, hogyan tudnék akár csak tanácsot adni, hogy kikeveredjen ebből a helyzetből.’

Az életben előfordulhat természetesen olyan családi állapot, amikor rossz helyzetbe kerül az egyik családtag, s akár a felkínált anyagi, vagy érzelmi támogatás nagyon sokat segíthet a számára, hogy újra talpra tudjon állni. Az egyik legnehezebb etikai és érzelmi probléma az, hogy el lehessen dönteni, hogy hol húzódik a határ a valóban szenvedő családtag, s a kihasználás között. Azonban vannak olyan családtagok, akik újra, s újra elvárják, hogy megmentse őket egy, vagy több családtagjuk anyagi szempontból kockázatos, vagy felelőtlen viselkedésük következményeitől. Amennyiben ez a szülő, s a felnőtt gyermeke között történik, elkerülhetetlenné válik a szerepcsere, miközben a szülő sutba dobja a felnőtt léttel járó felelősségtudatot, s megpróbálja elérni a gyermekénél, hogy a megmentőjévé váljon.

Ezáltal elindul egy olyan folyamat, ahol a rossz viselkedésminta megerősítésre kerül, ezért megismétlődik. Itt a rendszeres, visszatérő alkalmakra kell gondolni, ami bizonyos időközönként felbukkan, s olyan helyzetekre, ahol nem hagynak mást választást ezek a családtagok, minthogy kisegítsék őket. A kapott anyagi segítséget általában nem adják vissza, vagy bár megígérik, valójában mégsem próbálkoznak, hogy visszatörlesszék. Nem fordulnak pénzügyi tanácsadóhoz, vagy nem akarnak olyan foglalkozásokon részt venni, mint az anonim adósok 12 lépéses programja.

Milyen okok állhatnak az érzelmi zsarolások mögött?

Általában az őket megmentő személyekkel beszélve kiderül, hogy nagyon nehéz a kihasznált fél számára a „nem” szó kimondása. Az emögött meghúzódó bűntudat, a félelem (a kihasználó családtag haragjától)  érzése az, ami miatt nem mondanak ellent egy ilyen konflitkushelyzetben. A szoros kapcsolatban lévő embereknél a pénz sosem csupán a pénz, ez a szeretet, kompetencia, vagy például a bizalom szimbóluma lehet. Olyan rokonok, akik nagyon különbözően teljesítenek az életben, vagy nagyon különbözően keresnek, gyakran vad irigységet táplálnak egymás iránt, ami nagyban mérgezi a kapcsolatot, s ez a jobban kereső fél kihasználására ad motivációt. Az is nagyon gyakori, hogy bebetonozott szerepkörök kialakulnak a pénz körül a családban: a megmentő, a családi hős, illetve a felelőtlen, meggondolatlan gyerek. Aki beadja a derekát a folytonos kölcsönkérésnek, olyasvalamit szeretne megvásárolni, ami valójában nem a pénzen múlik (pl. törődés, szeretet).

Honnantól válik érzelmi zsarolássá egy ilyen helyzet? Hogyan ismerhető fel ez?

Az érzelmi zsarolás a manipuláció igen erős változata, amely során a hozzánk közel álló emberek (akár családtagok, ismerősök, barátok, vagy munkatársak) közvetve, vagy közvetlenül azzal fenyegetnek, hogy megbüntetnek minket, ha nem tesszük meg azt, amit ők szeretnének. Ez a büntetés lehet érzelmi vagy anyagi támogatás megvonása (pl. fájdalmat okoznak nekünk, boldogtalanná tesznek minket, vagy az ottlakást nem biztosítják a továbbiakban). Jól tudván, hogy szeretetükre, és az elfogadásukra áhítozunk, zsarolóink azzal fenyegetnek meg minket, hogy mindezeket időlegesen vagy akár teljesen megvonják tőlünk, esetleg meg kell dolgoznunk mindezért. Érdemes elgondolkodnunk azon, hogy a számunkra fontos emberek közül tesz-e valaki valamit az alábbiak közül:
• Fenyegetőzik-e azzal, hogy megnehezíti az életünket, ha nem engedelmeskedünk az akaratának?
• Folyton a kapcsolat befejezését emlegeti, ha nem tesszük meg, amit szeretne?
• Utal-e rá, hogy ha nem tesszük meg, amit kér, akkor elhanyagolja, vagy megsérti önmagát?
• Mindig többet akar, mint amit adunk?
• Rendszeresen figyelmen kívül hagyja, vagy lebecsüli érzéseinket, kívánságainkat?
• Fényűző ígéreteket tesz, amelyek a viselkedésünktől függenek, és amelyeket csak ritkán tart be?
• Folyamatosan önzőnek, rossznak, érdektelennek bélyegez, ha nem engedelmeskedünk az akaratának?
• A pénzt fegyverként használja céljai elérésére?

Ha akár csak egyetlen egyre is igennel felelünk, akkor érzelmi zsarolás áldozatai vagyunk. Hirtelen ráébredhetünk, hogy nem ismertük jól eléggé az adott illetőt, s ebben a helyzetben alig van hely a kompromisszumnak, a rugalmasságnak. A tisztességes partneri, családtagi kapcsolatnak, ahol semmiféle árat nem kell fizetni a megélt szeretetért. Ezek a családtagok a nyomásgyakorlás, s a bűntudatkeltés módszerével kapják meg azt, amit szeretnének, s céljuk elérése után akár az intimitás burkát vonják körénk.

A távolság mennyire segít ebben a helyzetben?

Több olyan esettel is lehet találkozni, ahol a külföldre költözés fő motivációja az, hogy az anyagi támogatásra szoruló családtagnak segítsenek. Sokszor a kiköltözött családtag nagyvonalúsága nem oldja meg a problémát, hiszen a jobb kereset nyomósabb ürügyet jelenthet arra, hogy gyakrabban vagy nagyobb pénzösszegeket adjon az itthon maradt családtagnak, aki ugyanúgy nem tudja megfelelően kezelni kiadásait. Az érzelmi zsarolás megtörténhet levél, vagy online beszélgetés, illetve a hazalátogatások alkalmával is. A kiköltözött családtag pedig szintén nem jut jobb helyzetbe a külföldi élet által, hiszen nem tud elegendő pénzt megspórolni, amivel a saját életét megkönnyíthetné (pl. akár egy nagyobb albérletbe költözés).

Mit tehetünk az érzelmi zsarolás ellen?

Először is gondoljuk végig, hogy a kérés mentes-e az érzelmi zsarolástól, meg tudjuk-e magunknak engedni ezt a kölcsönt, és a másik fél megbízható-e. Amennyiben nemmel válaszolunk, a legfontosabb az, hogy legyen elég bátorságunk, elkötelezettségünk, hogy saját viselkedésünket megértsük és a döntésünk mellett kitartsunk. Megváltoztassuk reakcióinkat a manipulátorral szemben. Ezt önismereti munka során tehetjük meg, amely történhet önsegítő könyvek, vagy akár szakemberrel való segítő beszélgetés által. Amennyiben külföldön élünk is van lehetőségünk segítséget kapnunk az anyanyelvünkön, hiszen az online tanácsadáshoz elég az internetkapcsolat, ami a kliens és a szakember között segít a távolságot áthidalni. A beszélgetések során a stresszkezelési, problémamegoldási, konfliktuskezelési, s konfrontációs képességünk fejlődni tud, s esélyünk lesz sokkal egészségesebb családi kapcsolatokat létrehozni. Felajánlhatjuk segítségünket, hogy keresünk a problémás családtag számára egy adósságrendezéssel foglalkozó szakembert, aki segít megtervezni az erőforrások helyes kezelését, s az adósságok rendezését. Sok esetben ennél a családtagnál pszichiáter szakorvosi vizsgálatra is szükséges van, mivel a túlköltekezések mögött valamilyen lelki betegség állhat (pl. mániás depresszió), aminek a kezelése elengedhetetlen a megfelelő kockázatbecslő viselkedés kialakításához és megtartásához.

Felhasznált szakirodalom:

Forward, S. (2016) Mérgező anyósok és apósok. Háttér Kiadó, Budapest.
Forward, S. (2018) Érzelmi zsarolás. Háttér Kiadó, Budapest.
Ajánlott irodalom:
Forward, S. (2000) Mérgező szülők.  Háttér Kiadó, Budapest.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti online konzultációra ide kattintva tud foglalni.