Érdemes megjegyezni, hogy testünk és lelkünk egy komplex rendszert alkot, ami együttesen határozza meg közérzetünket. Ha lelkünk sérül, az gyakran testi elváltozást is magával hoz. Ez természetesen fordítva is igaz, amikor súlyosabb testi betegséggel kell szembenéznünk, az lelkileg is megvisel bennünket. Míg a testi tünetek orvosilag jól körvonalazhatóak, kezelhetőek, lelki problémáink felderítése sokkal nehezebb feladat. Ha kíváncsi rá, hogyan hat a lelki állapotunk a testünkre, olvassa el bejegyzésünket!

Sokan úgy vélik, hogy csak az olyan személyt nevezhetjük alkoholistának, aki minden nap annyit iszik, hogy már nem tud egyenesen járni. A valóság azonban ennél összetettebb. Az alkoholizmus felé közeledő ember egyre kevesebbet ad magára, magába fordul, kommunikációja egyoldalú lesz, a társas kapcsolatokban a partnerre egyre kevésbé figyel, romlanak az emberi kapcsolatai. A másnapos alkalmak egyre sűrűbbek lesznek, ezek egyre gyakrabban járnak depresszióval.

A szorongás sokféle formában megnyilvánulhat. Most a leggyakoribb szorongás alapú pszichés kórképekről és azok leghatékonyabb kezelési lehetőségeiről szeretnénk egy rövid áttekintést adni. Érdekli milyen tünetei vannak például a pánik zavarnak, a szociális fóbiának, a kényszeres zavarnak, illetve a poszttraumás stressznek? Hogyan gyógyíthatóak? Ha elolvassa bejegyzésünket, kaphat róla egy rövid, mégis átfogó képet.

A stressz természetes része életünknek, probléma csak akkor van vele, ha a minket érő kihívásokra túlzottan hevesen reagálunk, vagy azt érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni az előttünk álló változással. Például ha az indokoltnál jobban félünk egy vizsgahelyzetben. Az egészséges reakciót meghaladja az is, ha különféle testi tünetekkel reagálunk a minket érő feszült helyzetekre.A szorongás olyan érzés, amely azonosítható külső ok nélkül jön létre. Ismerkedjünk meg vele közelebbről! Ha érdekli, Önnek vannak-e szorongásos tünetei, tesztünkből megtudhatja.

Nincs olyan ember, aki ne kerülne élete során valamikor a padlóra, hiszen mindannyiunkat érnek kudarcok, veszteségek. Mit tehetünk, hogy újra önmagunkra találjunk, a nehézségektől megerősödve folytassuk utunkat? Hogyan küzdhetjük le a mindennapi stresszt? Írásunk a főbb megküzdésmódokat szedi most csokorba. Kíváncsi rá, Ön mennyire tettre kész, milyen stratégiái vannak problémahelyzetekre? Töltse ki tesztünket és megtudhatja!

Talán meglepő felvetésnek tűnik, hogy a stressz az élet sója, pedig a neves endokrinológus, Selye János tollából származik. Ennek ellentmond az a meghatározás, hogy 'stresszornak” nevezzük a testi vagy lelki jóllétünket fenyegető eseményt, tárgyat vagy körülményt. Akkor hogy is van ez? Érdekli, Önt mennyire veszélyezteti a stressz? Töltse ki tesztünket!

A pszichoterápiás munka őszinte, aktív együttműködést igényel a kliens részéről. A terápia célja, hogy megtanuljuk felismerni belső konfliktusainkat, erősségeinket és gyengeségeinket, eligazodjunk érzelmi világunkban. Megtudjuk mire van szükségünk ahhoz, hogy jól érezzük magunkat a bőrünkben. A terápia eredményessége függ a jól megválasztott céltól, módszertől és a cél iránti elkötelezettségtől. Attól, hogy valaki mennyi időt és energiát tud szánni erre. Meg tudja-e oldani, hogy a foglalkozásokon valóban rendszeresen, teljes figyelmével jelen legyen, és attól is, hogy a foglalkozások közötti időben tovább gondolja-e a felmerült témákat.

A pszichoterapeuta egy professzionális kapcsolatot tart fent a kliensével, melynek lényeges része egy speciális távolságtartás, melyben az egymással folytatott beszélgetés teljes mértékben a kliensről szól. Ennek során a terapeuta gondolatai és érzései általában háttérben maradnak, csak annyiban számítanak, amennyiben a kliens érzelemvilágában való tájékozódást szolgálják. A terápiás munka célja a kliens érzéseinek és önálló gondolatainak előcsalogatása, problémamegoldó stratégiáinak fejlesztése a terapeuta professzionális, pszichoterápiás eszköztárának segítségével.