A pánikzavar hatékony kezelése
Mi a pánikbetegség? Milyen tünetei vannak?
A pánikzavar visszatérő pánikrohamokból, azaz szorongásos rohamokból áll. Ezek különböző helyzetekben, körülmények között jelentkezhetnek, ezáltal bejósolhatatlanok. Egy idő után már kialakul a rosszullétektől való félelem. A roham hirtelen jelentkezik, egyre fokozódó tünetek jellemzik, maximális intenzitását átlagosan 10 perc alatt éri el, majd spontán enyhül. Az alábbi tünetek közül négynek kell jelen lennie, hogy pánikrohamról beszéljünk:
Szapora szívverés, izzadás, remegés vagy reszketés, légszomj érzés, gombóc érzés a torokban, mellkasi fájdalom, hányinger vagy hasi díszkomfort érzés, szédülés vagy ájulás érzés, a valósággal való kapcsolat elvesztésének érzése vagy olyan érzés, mintha elszakadt volna a saját testétől. Megőrüléstől való félelem, halálfélelem, zsibbadás-bizsergés, hidegrázás vagy kipirulás.
Mivel az illető egy idő után magától a roham kialakulásától fél, gyakran alakul ki agorafóbia, azaz fél elhagyni a lakását, kerüli a tömegközlekedést, zsúfolt, vagy túl nagy bevásárlóközpontokat, és egyéb más olyan helyeket, amelyekről azt tartja, hogy nehéz távozni a helyszínről, illetve nincs biztonságban.
Hogyan kezelhető?
A rohamok látszólag a semmiből, váratlanul törnek rá a személyre, minden érthető ok nélkül. A betegek jelentős részénél azonban a rohamok pszichés tényezőkre vezethetők vissza, melyeknek a személy nincs feltétlen tudatában, azaz tudattalanok. Pszichológiai módszerekkel ezek felderíthetők és kezelhetők.
Bizonyos esetekben gyógyszeres terápia is szükségessé válik a kezelésben, melyet pszichiáter szakorvos tud biztosítani. Amennyiben azonban pszichés tényezők is állnak a betegség hátterében, pszichológusi segítségre is szükség van a gyógyuláshoz.
Mielőtt azonban pszichológushoz fordulna, fontos a testi betegségek kizárása, ugyanis előfordulhat, hogy a pánikrohamnak vélt tünetek hátterében testi betegség áll. Így például mellkasi panaszok, légszomj, hányinger, hasi panaszok esetén gondolhatunk kardiológiai betegségre, illetve egyéb belgyógyászati problémákra. Szédülés, zsibbadás, hányinger esetén neurológiai betegségekre, stb. Ezek kizárása után merülhet csak fel a pánikzavar diagnózisa.
Ezért a pszichológus felkeresése előtt fontos az orvosi kivizsgálás. Ennek kapcsán fontos tudni, hogy a pszichológus nem orvosi, hanem bölcsész diplomával rendelkezik. A testi betegségek gyógyításában nem jártas, viszont a pszichés zavarok kezelésében igen.
Amennyiben fény derül valamely testi elváltozásra (pl. magas vérnyomás, ritmuszavar, bélgyulladás, cukorbetegség, stb), mely hátterében azonban pszichés tényezők is szerepet játszanak, (pl. stressz, jelentős veszteség – gyász, krónikus szorongás, stb.) ez esetben a szakorvosi kezelés mellett is hasznos pszichológiai segítséget igénybe venni.
A pánikbetegség pszichoterápiája
Ahogy korábbi írásunkban már említettük, a pszichoterápiás kezelés fontos része, hogy megvizsgáljuk a pánikrohamok körülményeit, az első rosszullét kialakulásával időben összekapcsolódó történéseket, életeseményeket. Érdemes megjegyezni, hogy a veszteségélmények, a környezeti változások, fokozott elvárások gyakran provokálnak pánik tüneteket az arra érzékeny személyeknél.
Számos pszichoterápiás módszer választható a pánikbetegség kezelésében, melyek közül kettőt emelnék ki röviden:
A kognitív viselkedésterápia a negatív gondolatok, hiedelmek átstrukturálását végzi, melyeket a rohamot kiváltó tényezőkként tart számon. Emellett hangsúlyt fektet a szorongással megküzdő technikák megtanítására, mint például légzés technika, relaxáció. A kognitív viselkedésterápia viszonylag rövid, a tünetek csökkenését hamar el lehet érni vele.
A dinamikus terápiák (a pszichoanalízis modern formáinak tekinthetők) a pánik hátterében rejlő tudattalan tényezők feltárásának, majd átdolgozásának tulajdonítanak szerepet a gyógyulásban. Utóbbi módszer időigényesebb, de oki terápiának minősül, így hatása átfogóbb, a személyiség magasabb szinten való újraszerveződését segíti. Ezáltal fokozza a stressztűrő képességet, önbizalmat, stb.
További olvasnivalók a témában:
– Butullo, W. (1996) A szorongás – erő. Útmutató a szorongás legyőzéséhez. Európa Könyvkiadó
– Lückert, H. R. (1997) Félelem és pánik. Okok-tünetek-gyógymódok. Trivium Kiadó
–
– Peurifoy, R. Z. (1998) Szorongás, fóbiák, pánik. Hogyan legyünk úrrá félelmünkön. Életkontroll program lépésről lépésre. Medicina Könyvkiadó
Kíváncsi, van-e Önben szorongás? Ha kitölti tesztünket, ezt is megtudhatja!
A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.
