Az alváselégtelenség típusai és okai

Korábbi cikkünkben kifejtettük, hogy a helytelen képernyőhasználat is hozzájárulhat az alvászavar kialakulásához, s milyen lépéseket érdemes tenni a megelőzésben. Mai blogbejegyzésünkben az inszomniáról írunk, mivel több kérdés is érkezett a pszichológus válaszol rovatunkba ezzel kapcsolatosan.

Mi az inszomnia?

Inszomnia (alváselégtelenség) alatt a túl kevés, vagy egyéb ok miatt nem kielégítő alvást értünk. Általában nem önálló betegség, hanem valamilyen orvosi-pszichiátriai kórkép tünete, stresszreakció része, kedvezőtlen fiziológiai folyamatok következménye, vagy farmakológiai hatás viselkedéses megfelelője.
A népesség 15-30 százaléka szenved a visszatérő vagy rendszeres alváselégtelenségben. Tartalma szerint megkülönböztetünk átmeneti (alkalmanként jelentkező), rövid távú (néhány hétig tartó) és krónikus (3 hónapja legalább fennálló) inszomniákat. Az első kettőben gyógyszeres kezelést szoktak javasolni, hogy ne váljon idültté a probléma, míg a krónikus inszomniában a háttértényezők felderítése a fontos (pl. lelki vagy testi betegség), s azoknak a kezelése.

Milyen tünetei vannak?

A panaszok általában háromfajta tünet, illetve azok kombinációját ölti: elalvási zavar, átalvási zavar, korai ébredés. Továbbá nappali álmosság, fáradékonyság, fejfájás, ingerlékenység, nyugtalanság, aggódás az alvás minőségét illetően, koncentrációs problémák, tanulási vagy munkahelyi teljesítményromlás, rossz közérzet is jelentkezhet.

Milyen okokra vezethető vissza?

Több oka is lehet:

• fizikai (pl, fájdalommal járó betegség, gyakori vizelési inger, oxigénhiányos kórállapotok stb.),
• fiziológiai (pl.jet-lag, több műszakos munka, zajos környezet stb.),
• pszichológiai (pl. stressz, jelentős életesemény, túlterheltség, szorongást okozó gondolatok stb.),
• pszichiátriai (pl depresszió, pánikbetegség, skizofrénia, szenvedélybetegség stb.),
• farmakológiai (koffein, béta blokkolók, rákellenes szerek, szteroidok, központi idegrendszeri stimulánsok stb.).
  Rejtett szorongás jelenlétére utalhat, ha az inszomnia a munka- vagy iskolahét végén megszűnik, illetve szabadság vagy szünidő alatt oldódik. Jelen esetben a koronavírus járvány is előidézheti ezeket a tüneteket. Erre példaként közlünk a hozzánk beérkező levélből egy részletet:
  „Alvászavar problémával fordulnék önhöz. A probléma négy napja gyötör, hajnal 3 előtt nem tudok elaludni, pedig mindent megteszek azért, hogy ez sikerüljön: egyre korábban fekvés (tegnap éjfélkor), nem nézek izgalmas filmet, olvasok, keresztrejtvényezek, minden nap sportolok és minimum másfél órát sétálok a szabadban. A délutáni szundival nincs baj, könnyen elalszom és nagyon jól esik. Amikor este próbálok elaludni, folyamatosan a múlt problémai jönnek elő: a családom, a szakításom életem szerelmével, a hibáim, stb.. Általában annyira felhúzom magam, hogy egy rövidet sírok, aztán abbamarad, de tudom, hogy ezek a negatív gondolatok a fáradtság miatt vannak, de akkor miért nem tudok aludni? A karantén miatt kitolódott éjjel fél 2-2-re az elalvásom, de nem volt vele probléma. A vizsgaidőszakban is átéltem egy ilyet, és magától elmúlt, de akkor az a két hét borzasztó volt, és nem tudnám megint átélni.”

Milyen típusai vannak?

Pszichofiziológiai inszomniáról akkor beszélhetünk, amikor a beteg problémája teljes mértékben az alvással kapcsolatos, a legfőbb tünetté ez válik, s nem a nappali feszültség. Itt a tünetek között az elalvási és az átalvási nehézségeket szokták felsorolni, a nappali álmosságot, az éberségi szint zavaró csökkenését. A feszültséget okozó események hatását ezek a betegek kevésbé tudják tudatosítani.

Van olyan változata is az alváselégtelenségnek, amelyben a személy helytelenül becsüli fel az alvással töltött időt, kevesebbnek gondolja, mint a ténylegesen eltöltött időt. Ez az alvásidő nem különbözik az átlagpopuláció alvásidejétől, ezt alváslaboratóriumi vizsgálatokkal igazolták. Ezt szubjektív inszomniának vagy pszeudoinszomniának nevezzük. Ezt a problémát is komolyan kell venni, hiszen ezek az emberek is altatót kaphatnak orvosi rendelésre, ami idővel károsan befolyásolja az alvási ciklusukat. A szubjektív inszomnia különös változata az, amikor az ember azt álmodja, hogy az ágyában fekszik, s ébren van, s sikertelenül próbál elaludni. Más esetekben az alvást erős mentális tevékenység kíséri, monoton és állandó fizikai aktivitásról álmodik a kliens (pl. hóban vagy ködben folyamatos gyaloglásról) , így az a téves benyomás is keletkezhet, hogy ébren volt. Ezt epikus álmodásnak nevezték el.

Altatószeraddikció- insomnia szindróma esetén a krónikus altatószer használat során csökken az altató-hatás, azaz tolerancia jelentkezik az egyénben, így állandóan növelni kell az adagot, hogy aludni tudjon. A nappali hatások (pl.álmosság, koncentrációzavar) egyre kifejezettebbé válnak, a betegek pedig meg vannak arról győződve, hogy a nappali tünetek jó része attól függ, hogy éjjel mennyit aludtak. Az orvostól-orvosig járás során többféle altatószert próbálnak ki, s sokszor az addikcióra csak akkor derül fény, amikor megvonási tünetként epilepsziás roham, vagy baleset következik be. Ennek megoldása feltétlenül gyógyszeres kezelést igényel.

Időskorban gyakran előjövő alvászavar formája a korai elálmosodás, a gyakori ébredésekkel megszakított felületes alvás, a korai ébredés, és a nappali álmosság. A zavar fő oka ezekben az esetekben a cirkadián moduláció és a melatonintermelés gyengülése lehet.

Mit lehet tenni inszomnia esetén?

Ha már több hete fennállnak a tünetek, érdemes beazonosítani, hogy mi minden állhat az alvászavar hátterében, hogy vajon testi, vagy lelki betegség, gyógyszermellékhatás, helytelen életvitel okozhatja-e ezeket. Ebben szomnológus végzettségű orvos tud segíteni a részletes kivizsgálás során, aki ezen felül alváshigiéniás tanácsokat adhat, illetve szükség esetén gyógyszert is írhat fel. Az orvos továbbküldheti a klienst pszichológushoz, pszichiáterhez, vagy más szakterületű orvoshoz a tünetek okainak a megszüntetésére.
Az alváshigiéniás edukáció az alábbi témákat érinti: alvásra vonatkozó alapvető információk, életmód-tanácsadás, megfelelő alváskörnyezet- és szokások kialakítása, az alvási helyzet kezelésére vonatkozó tanácsok (pl. mikor feküdjön le, mit tegyen, ha nem tud elaludni).
Pszichológus végzettségű szakember az alvászavar hátterében húzódó lelki történések, életvezetési nehézségek feltárásában, megértésében tud segíteni, illetve különböző technikákkal (pl.relaxáció) a nyugodtabb alvást idézheti elő.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.
A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.

Felhasznált szakirodalom:

Bódizs R. (2000) Alvás, álom, bioritmusok. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Füredi J., Németh A., Tariska P. szerk. (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
Caldwell P. (2003) Az alvászavarok és a nyugodt alvás kézikönyve. Hajja & Fiai Könyvkiadó, Debrecen.
McKenna P. (2010) Aludj jól. Hangoskönyv Kft, Budapest.