Érdekli, hogyan alakul ki a szorongás?
Mint előző bejegyzéseinkben részletesebben is szóltunk róla a stressz természetes része életünknek. Probléma akkor van vele, ha a minket érő kihívásokra túlzottan hevesen reagálunk, vagy azt érezzük, képtelenek vagyunk megbirkózni az előttünk álló szükségszerű változással. Például ha az indokoltnál jobban félünk egy vizsgahelyzetben. Az egészséges reakciót meghaladja az is, ha különféle testi tünetekkel reagálunk a minket érő változásokra, fenyegetőnek megélt eseményekre.
A szorongás olyan érzés, amely azonosítható külső ok nélkül jön létre. Kognitív, testi, érzelmi és viselkedési komponensekből áll össze. Ezek a nyugtalanság, félelem, tehetetlenség. A szorongás tipikus testi velejárói a szívdobogás-érzés, mellkasi fájdalom, fejfájás, izomfeszültség, szédülés, fáradtság és a különféle gyomorpanaszok. Gyakran kísérik alvászavarok. A szorongó személyek gyakorta visszavonulnak a társas élettől, ami tovább fokozhatja kínzó érzéseiket. Iskolai és munkahelyi teljesítményzavarok, koncentrációs problémák formájában is megnyilvánulhat a belső szenvedés. A fokozott szorongás gyakran vezet önpusztító viselkedésformákhoz, mint például túlzott alkohol- vagy drogfogyasztáshoz, önkárosító viselkedéshez, (például kamaszoknál önvagdosáshoz) sőt öngyilkossághoz is.
A szorongás tehát nem más, mint vészjelzés, ami egy kezelhetetlen belső konfliktusra utal. Ez nagyon sokszor egy vagy több tudatos félelemhez kötődik, melynek egy mélyebb, kevésbé elfogadható (nem tudatosítható) aggodalom az alapja. Például nem ritka, hogy a szorongás a kapcsolat elvesztésétől való félelemből fakad. Ezen okok felfejtése és kezelése szükségeltetik a kínzó érzések tartós feloldásához. Érdemes tudni, hogy vannak úgynevezett alapszorongások, melyek a gyermeki fejlődés maradványai, megterhelő helyzetekben automatikusan aktiválódhatnak bennünk (Pl. az egészségünk elvesztésétől való félelem).
Mitől függ, hogy mennyire szorongok?
A szorongásra való hajlam genetikailag meghatározott, de vannak bizonyítékok arra is, hogy a korai anya gyermek-kapcsolat biztonságossága, bensőségessége is jelentősen meghatározza, felnőve mennyire leszünk képesek a stresszkeltő életeseményekkel való megküzdésre. A szorongás a megterhelő voltán felül előre is vezethet, hiszen arra késztet minket, hogy elgondolkodjunk helyzetünkön, módosítsunk viselkedésünkön, vagy jövőképünkön. A kutatások szerint pszichoterápia hatására a kliensek szorongástűrő képessége jelentősen nőtt. Ez segítette őket abban, hogy a megterhelő helyzetekkel könnyebben birkózzanak meg, hatékonyabb megoldási stratégiákat találjanak a problémahelyzetekre.
Ahogy utaltunk már rá, a tartós stresszválasz eredménye a szervezet kimerülése, melyre lelki tünetekkel (erről részletesebben lásd következő, szorongásos betegségekről szóló bejegyzésünket) és ha ezekre sincs hatékony reakció, testi betegségekkel válaszolunk. Utóbbiakat pszichoszomatikus megbetegedéseknek nevezzük, kivel kialakulásukban és fennmaradásukban a lelki tényezők kiemelt szerepet játszanak. A magyar származású Franz Alexander, a pszichoszomatikus orvoslás megalapítója 1930 és 1950 között a következő hét betegséget határozta meg pszichoszomatikus betegségként (a lista azóta bővült). Magas vérnyomás, IBS (irritábilis bél szindróma), fekélyes bélgyulladás, asztma, gyomorfekély, a sokízületi gyulladás, bőrgyulladás és a pajzsmirigy túlműködés. A szorongás testünkre gyakorolt káros hatásaira később még részletesen kitérünk.
Mit tehetek ellene?
A szorongásos zavarok a leggyakoribb és legtöbb szenvedést okozó mentális zavarok, melyek igen gyakran társulnak más pszichiátriai kórképekkel.
Megfelelő (egyénre szabott) kezeléssel azonban ezek leküzdhetőek, a korábbi életminőség visszaállítható, sőt, akár javítható. A tünetek csökkenthetőek különféle relaxációs gyakorlatokkal, rendszeres testmozgással, a támogató emberi kapcsolataink igénybe vételével (például baráti beszélgetésekkel). Az oki terápia része a szorongás forrásának megkeresése, kontextusba helyezése, feloldása. Ezek pszichoterápiás megközelítést igényelnek. A tünetek kordában tartásához farmakológiai (gyógyszeres) kezelés is szóba jöhet, amennyiben ezek életminőségünket jelentősen rontják, illetve megakadályozzák a hétköznapokban való helytállást. Ezeket pszichiáter szakorvos írhatja elő és állíthatja be (javaslat alapján házorvos is rendelheti).
Arról, hogy mik a leggyakoribb szorongásos zavarok, jövő kedden megjelenő posztunkban olvashat részletesebben. Addig is maradjunk kapcsolatban! (Ha szeretne további érdekességeket megtudni lelki egészségünkkel kapcsolatban, kövessen minket Facebookon (ide kattintva), vagy iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kíváncsi rá, hogy Önben van-e szorongás? Töltse ki tesztünket!
További olvasnivalók a témában
Davey, G., Cavanagh, K., Jones, F., Turner, L., Whittington, A. (2015) Szorongás helyett. Panem Kiadó
Dr Máté G. (2016) A test lázadása : ismerd meg a stresszbetegségeket. Libri: Budapest
Huebner, D. (2016) Mit csináljak, ha túl sok a para? Útmutató a szorongás leküzdéséhez Könyvmolyképző kiadó: Szeged
Williams M., Zindel, S. (2016) Tudatos jelenlét a gyakorlatban: 8 hetes program a mindennapok örömtelibb megéléséért, valamint a depresszió és a szorongás kezelésére. Kulcslyuk kiadó
A blogbejegyzést írta, az onlinepszichologus.net csapata képviseletében oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda
