Miért kritizálunk másokat?

A kritikával foglalkozó cikksorozatunk első részében arról olvashat, hogy mit is jelent a kritika, miért miért reagálunk néha erősebben a kritikára, mint amit a helyzet indokolna. Mai cikkünkben arról lesz szó, hogy milyen funkciót tölt be a kritika, miért kritizálunk másokat.

Amit a kritika a kapcsolatokról elárul

Amikor kritikát kapunk, könnyen úgy érezzük, hogy a másik ember kizárólag rólunk beszél. Mintha a kritika a mi hibáink vagy hiányosságaink pontos leírása lenne. Ha viszont közelebbről megnézzük a hétköznapi helyzeteket, gyakran kiderül, hogy a kritika nem csak arról szól, akire irányul. Legalább annyira szól arról is, aki kimondja. Ez nem azt jelenti, hogy a kritika „nem valós”, vagy hogy ne lenne hatása. Inkább azt, hogy több rétege van, mint amit elsőre látunk.

A legtöbb emberi viselkedés nem önmagában, hanem egy kapcsolati térben nyeri el az értelmét. Ugyanaz a mondat más funkciót tölthet be attól függően, hogy milyen helyzetben, milyen viszonyban és milyen belső állapotból hangzik el.

A kritika is gyakran ilyen többfunkciós jelenség. Nem mindig tudatos döntés, hogy valaki kritizál. Sokszor inkább egyfajta gyors szabályozási kísérlet: feszültség csökkentése, bizonytalanság kezelése, kapcsolat megtartása vagy saját belső egyensúly visszaállítása.

A bizonytalanság kezelése

Egy apa minden este ellenőrzi fia tanulását.

• “Biztos, hogy ezt jól értetted?”
• “Nem kellene még egyszer átnézned?”
• “Ezzel az eredménnyel nehéz lesz bekerülni.”

A fiú ezt könnyen élheti meg úgy, hogy az apja soha nem elégedett vele, és állandóan kétségbe vonja a teljesítményét.

Az apa belső logikája azonban más is lehet. A mondatok mögött gyakran nem a gyerek teljesítményének elutasítása, hanem szorongás áll: félelem attól, hogy a gyerek nem fog boldogulni, és a jövő kiszámíthatatlan lesz.

A kritika ilyenkor nem feltétlenül „ítélet”, hanem egyfajta próbálkozás arra, hogy a bizonytalanság kezelhetőbbé váljon.

A kapcsolódás paradox formái

Egy anya rendszeresen kommentálja felnőtt lánya életét.

• “Nem öltözteted túl vékonyan a gyereket?”
• “Én ezt másképp csinálnám.”
• “Nem lenne jobb, ha korábban fektetnéd?”

A lány ezt könnyen kontrollként, beleszólásként élheti meg, ami feszültséget vagy távolságot hoz a kapcsolatba.

Ugyanakkor az anya szempontjából ezek a mondatok sokszor nem a kontrollról, hanem a kapcsolódás fenntartásáról szólnak. Egy szerep nem tud egyszerűen eltűnni attól, hogy az élethelyzet megváltozik. A gondoskodó, tanácsadó pozíció sokszor tovább él, még akkor is, ha a másik már felnőtt.

A kritika ilyenkor egy ügyetlen, de valós kapcsolódási kísérlet is lehet.

Amikor a kritika a saját nézőpont stabilizálására szolgál

Egy munkatárs rendszeresen kritizálja kollégája munkáját.

• “Én ezt biztosan nem így csinálnám.”
• “Ez túl kockázatos.”
• “Nem értem, miért ezt az utat választottad.”

Első ránézésre ez a másik munkájáról szól. De előfordulhat, hogy a háttérben az a feszültség áll, hogy a másik ember más módszerrel is sikeres lehet. Ez könnyen megingathatja a saját szakmai önképet. A kritika ilyenkor nemcsak a másik felé irányul, hanem visszafelé is hat: segít megtartani a saját belső bizonyosságot.

Ez nem teszi automatikusan jogosulttá vagy hasznossá a kritikát. Inkább csak láthatóvá, hogy több szintje van, mint a felszíni tartalom.

A kritika ritkán tisztán „rólad szól”. Inkább egy olyan pont, ahol találkozik:

• a másik ember belső állapota
• a kapcsolat története
• és az adott helyzet feszültsége

Ezért van az, hogy ugyanaz a mondat egyszer gondoskodásnak, máskor támadásnak, megint máskor egyszerű véleménynek tűnik.

Felhasznált szakirodalom

• Bíró Sándor – Komlósi Piroska (szerk.) (2001): Családterápiás olvasókönyv. Budapest: Animula Kiadó.
• Watzlawick, P. – Beavin Bavelas, J. – Jackson, D. D. (1967): Pragmatics of Human Communication. New York: W. W. Norton.
• Bowen, M. (1978): Family Therapy in Clinical Practice. New York: Jason Aronson.

A blogcikket Balassai Krisztina pszichológus írta. A cikksorozat harmadik részében arról olvashat, hogy hogyan válik a kritika rombolóvá. Amennyiben magára ismert írásunkban, forduljon lelki segítségére szakemberünkhöz ide kattintva online pszichoterápiás konzultációra!