Segítség, drogozik a gyerekem!
Előző heti blogbejegyzésünkben az alkoholisták családjainak jellegzetességeiről írtunk, most pedig néhány drogozással kapcsolatos tudnivalókról ejtünk szót. Napjainkban ugyanis igen könnyen elérhetőek a legkülönfélébb drogok. Egy egyszerű internetes kereséssel és online fizetéssel szinte bármi beszerezhető. Ennek veszélye hogy az újabbnál újabb szerek hatása teljesen ismeretlen, hiszen képtelenség a folyton változó szerek használatának jeleit számon tartani.
Manapság a fiatalok számára természetes az alkohol és a különféle drogok kipróbálása, ezek a szerek legtöbb kamasz és fiatal felnőtt társaságban előfordulnak. Ez félelmet kelthet a szülőkben, hiszen aggódhatnak, a droghasználat veszélyei (pl túladagolás, a szer szennyezettségével kapcsolatos problémák) és persze a függőség kialakulása miatt is. Vajon mitől függ az hogy gyermekünk rászokik a tudatmódosító szerekre, vagy képes lesz ezektől távol tartani magát?
Mit tehetünk, hogy a gyermekünket felkészítsük a droghasználat veszélyeire?
A szülők joggal aggódnak, ha bulizni engedik gyermeküket, hiszen pontosan senki sem tudhatja előre, mire is kell felkészíteni őt, milyen tünetek jelzik a dizájnerdrogok használatát. Ezek ugyanis az adott szer típusától függően jelentősen eltérnek. Körültekintéssel kivédhető, hogy a fiatal italába ismeretlenek drogot csempésszenek. A kíváncsiság azonban a legtöbb fiatalban benne van, aminek csillapítására érdemes szülőként előre gondolnunk, egyúttal a droghasználat veszélyeire figyelmeztetnünk csemeténket.
Mindenképpen szükséges tehát beszélnünk gyermekünkkel szerhasználat hátulütőiről és hangulatra, vagy teljesítményre gyakorolt pozitív hatásairól(!) is, valamint a tudatmódosító szerek társaságban betöltött szerepéről (mit szólnak a barátaim, ha visszautasítom a kipróbálását?). Ha őszintén beszélünk a drogokról, egyébként is bizalmi a kapcsolatunk, joggal bízhatunk benne, hogy ennek segítségével képes lesz majd elkerülni gyermekünk a rá leselkedő veszélyeket, a kíváncsiságának kielégítése után képes lesz leállni a tudatmódosító szerek használatával.
Mik a ‘drogfüggő személyiség’ jellegzetességei?
A drogfüggő személy gyakran nem tud önmagával kellőképpen törődni, megvédeni saját magát. Képtelen felmérni a droghasználattal járó kockázatokat, veszélyeket is. Gyakran megfigyelhető, hogy a szerhasználók nem bírják elviselni a szeretteik közelségét, tudat alatt tehetetlennek érzik magukat az érzelmi kötődés hatására. Igen gyakori a düh, a depresszió, önkritikára való hajlam, és az anyával való szimbiózis utáni vágyakozás érzése. A droghasználatot gyakran bűntudat és szégyen kíséri. A szer utáni sóvárgás azonban felülírja ezeket a negatív érzéseket és hatalmába keríti a személyt. A különféle szerek egyik legveszélyesebb hatása, hogy kiszorítják a használója életéből az egyéb örömforrásokat pl. sport, kapcsolatok, vagy a szexuális érdeklődés A droghasználók körében még nagyobb különféle lelki betegségek (pl. különféle személyiségzavarok) előfordulásának aránya, mint az alkoholizmus esetén.
Milyen családokban alakul ki leggyakrabban a függőség?
Érdemes megjegyezni hogy a drogfüggő gyermekek családjában rendszerint többféle probléma is megfigyelhető melyekről feltételezzük, hogy összefüggnek a függőség kialakulásával. Ilyen például az, hogy a gyermek elhanyagolva érzi magát, azt éli meg, hogy nem kap elég támogatást a szüleitől, vagy épp ellenkezőleg, azok ‘nem hagyják őt élni’, mindenbe beleszólnak, mindenről tudni akarnak. Gyakran megfigyelhető hogy a fiatal részéről a droghasználat rendszeressé válása egyfajta szabadulási kísérletet jelent a szigorú családi szabályok elől. Szintén sokszor látjuk azt, hogy a fiatal önállósodása, érzelmi leválása a szülőről nehezített. Például valamilyen veszteség hatására, vagy amikor a szülő egyedül neveli gyermekét. A droghasználat ilyenkor tudattalanul a felnőtté válás elkerülését szolgálja. Szintén sokszor megfigyelhető hogy a szülők kimondhatatlan, vagy megoldhatatlan konfliktusára reagál úgy a gyermek, hogy a szer használata rendszeres lesz az életében. Ezáltal magára tereli a figyelmet. A gyerek problémája miatt a szülők ismét egymásra találnak, vagy legalábbis megpróbálnak ebben az ügyben összefogni.
Mikortól számít károsnak a droghasználat?
Nagyon sok fiatal a hétvégi bulik természetes velejárójaként tekint az alkoholra és a partidrogokra. Egy idő után azonban használat rendszeressé válhat, a fiatal gondolatai fokozatosan a szerhasználat köré csoportosulhatnak, ezáltal más örömforrások háttérbe szorulhatnak. Problémás szerhasználatról akkor beszélünk ha a drog miatt kárt szenvednek a családi és baráti kapcsolatok, egyre inkább domináns élvezet forrásként szolgál.
Mit tehetünk ha gyermekünknek problémája akadt a drogokkal?
Nagyon fontos, hogy a szülők következetesen képviseljék álláspontjukat, miszerint a tudatmódosító szerek használata nem elfogadható. A fiatal ilyenkor is sokszor kijátssza az egyik szülőt a másik ellen és tovább folytatódik a szerhasználat. Érdemes tudni, hogy a függőség egyik legfontosabb ismérve hogy a szerfüggő nincsen annak tudatában hogy neki bármiféle droggal kapcsolatos problémája volna. Ez a tagadás gyakran a családtagok részéről is megfigyelhető. A probléma megoldása azonban csakis összefogással lehetséges! A gondokkal való szembesülés sokszor minden fél számára fájdalmas, melynek elviselésében sokat segíthetnek a hozzátartozói csoportok. A leghatékonyabb kezelést az addiktológiai gondozás, egyéni pszichoterápia és a családterápia kombinációja jelenti.
Gyakran megfigyelhető hogy a drogfüggő fiatalban az absztinencia (szer használatának abbahagyása) iránti elköteleződés a család problémáinak megoldása után következik be. Téves elképzelés tehát kizárólag a drogfüggő fiatalt kezelni. Ráadásul a visszaesés megelőzésében a család szerepe óriási. A családterápia során egy rugalmas, megértő családi rendszer kialakítása a cél. A pszichoterápiás kezelés alapköve pedig gyakran az érzelmi szükségletekkel kapcsolatos kommunikáció javítása, ami hosszú távon kedvező változást okoz a társas kapcsolatokban is.
Felhasznált irodalmak
Barát Katalin: Családterápiás alapképzés. 2017.05.26.
Füredi J., Németh A. (szerk) (2015) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina
Gabbard, G.O. (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold és Társai Kft
További olvasnivalók a témában
Gerevich J., Veér A. (szerk) (1992) A kábítószer kihívása. Győr: Széchenyi Nyomda
Szappanos J. (2017) Drog, család, társadalom. Szolnok: HSZK
Szummer Cs. (2016) LSD és más ‘csodaszerek’ : a pszichedelikumok tündöklése, bukása és feltámadása a nyugati kultúrában. Budapest : HVG Kiadó
A blogbejegyzést írta az onlinepszichologus.net csapata képviseletében oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda.