Szükség van egy kis csodára

Szükség van egy kis csodára

Sok esetben a szülőknek nehézséget okoz, hogy vajon mikor és hogyan közöljék gyermekükkel a különféle mesebeli varázslatos lények nem léteznek. Ezek a csodák csak kitalációk, így például nem a Mikulás hozza az ajándékokat, és a húsvéti nyuszi sem tojik csoki tojást, a fogtündér pedig biztos nem hagy pénzt vagy csokit a párnánk alatt. Minden ilyen a teljesség igénye nélkül felsorolt szereplő az életünkben fontos szerepet tölt be és fontos időszakot jelent a gyermekek számára. Számos vita van afelől, hogy világosítsuk e fel a gyermekeket, illetve, hogy nem hazugság e számukra ha szülőként nem mondjuk el nekik a valós dolgokat. Mindezek nagyon bonyolult kérdéseknek hangozhatnak, de valójában
a gyermekek gondolkodása és sajátos látásmódja ettől egyszerűbb. A fejlődésük és annak különböző szakaszai egyszerű válaszokat nyújtanak számunkra.

Fantázia vagy valóság?
Biztos, hogy választani kell?

„Hiszem ha látom, vagy látom ha hiszem?” hangzik el a jól ismert mondat a karácsonyi vígjátékban, és nagyon is igaz felvetést ad nekünk gyermekeinkről. A korai időszakban a gyermekek gondolkodásában a fantáziavilág nagyon fontos szerepet tölt be. Számukra még minden létező, és mindennek akár lelke vagy személyisége is lehet. Nevet adnak egy kedvenc plüss mackónak, vagy akár külön világokat teremtenek pusztán legókból. Számukra ez természetes, melyet már mi felnőttként nehezebben tudunk elképzelni. Nekik a Mikulás személye valóság, és valóban tudnak hinni abban, hogy megkapják tőle a kért ajándékokat, amit persze rénszarvas húzta szánnal hoz el. Bölcsődében és óvodában a gyermekeket még mágikus gondolkodás jellemzi. Számukra a valós világban megélt tapasztalatok tökéletesen megférnek az általuk kitalált és elképzelt dolgokkal együtt. Ez a gondolkodás segíti őket egy misztikumba való megmaradásba. A gyermekek számára tehát ha szülőként nem mondjuk el, hogy a Mikulás nem is létezik, nem jelent majd eget rengető hazugságot, és nem fog csalódásként tekinteni a világra. Ők csak annyira gondolnak bele a dolgokba, amennyire még számukra ez elviselhető. Ez a mágikus gondolkodás az iskolás korszakban kezd el majd eltünedezni. A varázslatos világ falai megrepedeznek, és egyre több kérdés jelenik meg bennük. Ez az időszak már a műveleti szakaszokat hozza magával, és a racionalitás, a logikus ok-okozati viszonyok kezdenek el uralkodni a gondolkodásban. Ekkor már megkérdőjelezik a csodaszerű eseményeket, és lassacskán lehull a lepel a varázslatokról.

Mit mondjunk ha kérdez?

Kisgyermekként könnyen elhiszik majd hogy a piros ruhás bácsi ajándékokat rak a csizmájukba, és hogy Karácsonykor a Jézuskának kell levelet írni. Később már a kortársaknak köszönhetően és a gondolkodás fejlődésével egyre több kérdés merül majd fel. Ezeket nem szükséges drasztikusan megválaszolni. Elkezdhetjük átterelni őket a valóság irányába, pontosan úgy és olyan tempóban, ahogyan a fejlődésük diktálja. Apró füllentésekkel megoldhatjuk az ellentmondásos kérdéseket. Például: „A Mikulásnak sok dolga van, ezért gyorsan odaadta anyának az ajándékot.”, „Apád szembe találta magát a Mikulással és rábízta, hogy ízibe gyorsan vigye ám be a sok-sok édességet neked.” Ezeket felválthatja idővel
a történetek mesélése. Elmondhatjuk, hogy Szent Miklós valójában létezett, aki szerette a gyerekeket és ajándékokat vitt nekik. Szépen átvezethetjük a gyermeket a mágikus világból a racionális világba, de nem szükséges megtörnünk a képzelet, a fantázia erejét. Hagyjuk minél tovább, hogy tudjon hinni a csodákban.

Mi van a sok Mikulással a bevásárlóközpontokban?

A gyermekek ismerik a „mintha” játékokat. Eltudják játszani, hogy ők most kalózok egy hajón, vagy érdekes űrsétát tesznek egy idegen bolygón, persze mindezt az udvar közepén furán járkálva. Könnyedén eltudják fogadni azt, hogy vannak emberek akik beöltöznek és csak úgy tesznek mintha ők lennének az adott illető, hogy így csaljanak mosolyt az emberek arcára. Akár csak úgy mint farsangkor vagy Halloween-kor.
Az átvezetés egy eszköze is lehet akár, hisz mondhatjuk szülőként, hogy a sok Mikulás segít a valódinak, hiszen nehéz neki mindenhol időben ott lennie. Így magyarázatot adhatunk és segítjük a változást a gondolkodásban. Ahogyan írtuk a gyerekek egyszerűen megoldják ezeket a kérdéseket.

Családi idő és kulturális tér

A Mikulás, a húsvéti nyuszi is mind-mind olyanok mint a tündérmesék. Lényeges szerepük van a gyermek életében. Nem csupán a képzelő erőt fejlesztik, illetve segítik őket a fejlődési szakaszokban, de számtalan erkölcsi vagy értékbeli tanításokat is átvehetnek eközben. A jó szándékú nagy szakállú, vagy a játékos nyuszika lényeges szereplők a gyermek életében. Az ajándékozás öröme és a család egysége, mind pozitív energiával tölti el őket. Bármilyen nehéz helyzet alakul is ki, ezek biztos pontok az életében, amelyekben hinni tud. Tud hinni egy-egy csodában.
Az idősebb gyereket akár már bevonhatjuk a kistesók ajándékának elkészítésébe, vagy elrejtésébe is. Megtanulnak átadni és megőrizni egy kis gyermeki varázslatosságot életük során. Ha jobban belegondolunk a család tekintetében nem csupán a gyermekeink számára fontosak ezek a pillanatok. Szülőként ugyanúgy örömmel tölt el minket a várakozás, a varázslat megteremtése. Ezek felnőttként is pozitív érzelmeket váltanak ki, és feltöltő ereje van, ha látjuk gyerekeinken a boldogságot és a kíváncsiságot. Továbbá ezek az ünnepek nem csak a család egységét, de társadalmi szinten egy közös kultúrát is erősítenek, hiszen minden nemzetnek megvan a maga kis apró szokása, melyet hagyományként tovább adhat a következő generációnak. Ezek értékes dolgok, melyeket nem szabad elhagyni, csupán azért mert mi felnőtt fejjel úgy véljük rosszat teszünk egy kis hazugsággal. Ezekből a misztikumokból a gyermekek reményt és szeretetet tanulnak. Ráadásul ha belegondolunk a felnőtt gondolkodástól sem áll messze a fantázia, és a varázs világ. Mi ugyanúgy tudunk hinni egy-egy történetben, akárcsak a mesében. Ezek a történetek ugyanúgy lenyűgöznek minket és rajongással tudjuk hallgatni, figyelni őket. Példának hozható a Star Wars, a Harry Potter történet, de akár a hobitok legendája is.

Forrás és ajánlott irodalom:

Bruno Bettelheim: Az elég jó szülő – Könyv a gyermeknevelésről

Wieber Orsolya – Karácsonyi nagy Mikulás könyv

Balogh Ádám pszichológus

 A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Balogh Ádám pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.