Toxikus pozitivitás

Toxikus pozitivitás

Mindennapi életünk során rejtett vagy éppen egészen nyílt módon gyakran találkozunk azzal az elvárással, hogy „legyen mindig minden rendben”. Vigasztalónak vagy éppen bátorítónak, támogatónak szánt mondatokat kapunk a környezetünktől és adunk mi magunk is. Emlékezzünk csak vissza egy helyzetre, amikor valaki azt mondta „nézd a jó oldalát”, „ugyan, ez nem is akkora gond”.

Jól hangzik, és sokszor valóban segít, ha az ember képes optimistán tekinteni a világra. Ugyanakkor előfordul, hogy a jó szándék mögött olyan gondolkodás húzódik meg, amely valójában árthat: ez a toxikus pozitivitás.

A toxikus pozitivitás, tehát…

…olyan viselkedési és érzelmi séma, melynek lényege, hogy mindig csak pozitív érzelmek legyenek jelen, a negatív érzések, hangulatok vagy gondok pedig semmiképp ne kerüljenek felszínre. Másként megfogalmazva, a toxikus pozitivitás hátterében az az alapgondolat húzódik, hogy a negatív érzelmek kifejezése elfogadhatatlan, ezért mindig „jól kell lenni”, még akkor is, ha valójában nem vagyunk rendben.

Mégis miért toxikus, ha pozitív?

Az optimizmusnak, a pozitív gondolkodásnak számos előnye van: jobb stresszkezelés, magasabb motiváció, jobb általános lelki állapot. Ugyanakkor, amikor az optimizmus kényszerként, minden körülményektől független elvárásként jelenik meg, akkor fordul át toxikusba.

  • A minden körülmények közötti pozitív hozzáállás, nagyon gyakran az érzelmi feldolgozás helyett, érzelmi elfojtáshoz vezet. Ha például nem megengedett a szomorúság, az aggodalom vagy éppen a harag, akkor megtanulunk átsiklani az érzéseink felett, és nem nevezzük nevén, nem azonosítjuk ezeket az érzéseket. Pedig az érzelmeknek fontos funkciójuk van: jelzik, hogy valami nincs rendben, hogy figyelemre, változásra van szükségünk egy helyzetben. Az elfojtás viszont feszültséget okoz és hosszú távon káros lehet.
  • A negatív érzések megélésének és kimutatásának tiltása, a belső feszültség növekedéséhez, alacsonyabb önelfogadáshoz, és akár depressziós tünetekhez is vezethet.
  • Érzéseinket akkor tudjuk feldolgozni, ha validáljuk őket. Ha a környezet a negatív érzéseinket bagatellizálja, vagy ignorálja („légy pozitív”, „ne erre gondolj”), akkor azt tanulhatjuk meg, hogy érzéseink nem jogosak és nem mondhatjuk ki őket. Ez csökkenti az önelfogadást és növeli a szégyen és a bűntudat érzésének megjelenését.
  • Ha csak a pozitív oldalát nézzük a dolgoknak, gyakori, hogy nem tudunk szembenézni az életünkben fennálló problémákkal. Ilyen esetekben, a problémára nem fordítunk kellő figyelmet ahhoz, hogy megoldjuk, feldolgozzuk. Ez hosszú távon sokszor nagyobb terhelést okoz, mintha az adott pillanatban szembenéznénk a nehézségekkel.
  • Kapcsolódásainkra is negatív hatással lehet, ugyanis, ha a környezetünkben, munkahelyen, családban az a norma, hogy csak a jó érzések megoszthatók, akkor valódi érzelmi őszinteségre nincs lehetőségünk, ami bizalomi nehézségekhez, elszigetelődéshez vezethet.

Mit tehetünk a toxikus pozitivitás ellen?

Érzelmek validálása – A negatív érzéseké is! Jó, ha együttérzéssel tudunk fordulni a negatív érzések felé: „nem baj, ha most szomorú vagyok/haragszom/aggódom”. Fontos látnunk, hogy minden érzés jelzés értékű. Ha kimondjuk őket („szomorú vagyok”), máris elkezdjük őket feldolgozni. Az érzések fel- és elismerése az első lépés a mentális feldolgozás felé.

Ne helyettesítsük a valódi feldolgozást a túlzott pozitivitással: az optimizmus jó, de nem helyettesíti azt, hogy átérezzük, átgondoljuk, átbeszéljük azokat a dolgokat, eseményeket, amelyek történtek velünk. Nem csak “túlélni” kell, hanem feldolgozni is a velünk történteket.

Társas támogatás, nyílt kommunikáció: fontos, hogy legyen olyan közegünk, akár családi, baráti vagy munkahelyi kapcsolatok, ahol nem csak a „minden rendben” állapotunkkal lehetünk jelen, hanem a „nem vagyok most rendben” is elfogadható.

Ezek a gyakorlatok is segíthetnek:

  • Naplóírás: „Ma azt éreztem, hogy… Azért éreztem ezt, mert…” – így az érzéseket tudatosítjuk.
  • „Minden érzésnek helye van” emlékeztetők: lehet ez háttérkép a telefonon, vagy éppen egy hűtőszekrényre kiragasztott emlékeztető. Ha felmerül negatív érzésünk, mondjuk ki: “Most félek. És ez rendben van.”
  • Érdeklődés mások iránt: A sablonos „jól vagyok” válasz után újra feltenni a kérdést a számunkra fontos embereknek: „Hogy vagy ma valójában?”  és utána valóban meghallgatni.
  • Tudatos optimizmus a toxikus pozitivitás helyett: „Minden jó lesz!” felkiáltás helyett kombináljuk a reményeinket a realitással pl.: „Most baj van, de amit tenni tudok, az az hogy…”

Ha szükséges, kérjünk szakmai segítséget!

Ha valaki tartósan elnyomja érzéseit, vagy azt érzi, hogy egyedül nem tud változtatni a negatív érzelmeit figyelmen kívül hagyó attitűdjén – akkor sem, ha erre motivált -, akkor érdemes pszichológus segítségét kérni.

Felhasznált szakirodalom

  • Kaunang, T. M., Utari, D. A., Dewi, R. D. C., Wasita, R. R. R., & Riesmiyatiningdyah, R. (2025). Analysis of Toxic Positivity Behavior and Its Impact on Individual Mental Health in the Workplace. Journal of the American Institute2(5), 705-713.
  • Wyatt, Z. (2024). The dark side of# PositiveVibes: Understanding toxic positivity in modern culture. Psychiatry.
  • Shipp, H. G., & Hall, K. C. (2024). Analyzing the concept of toxic positivity for nursing: A dimensional analysis approach. Journal of Advanced Nursing80(8), 3146-3157.
  • Feltner, M. E. (2023). Toxic positivity and perceptions of mental health.
  • Shallcross, A. J., Troy, A. S., Boland, M., & Mauss, I. B. (2010). Let it be: Accepting negative emotional experiences predicts decreased negative affect and depressive symptoms. Behaviour research and therapy48(9), 921-929.
  • Ford, B. Q., Lam, P., John, O. P., & Mauss, I. B. (2018). The psychological health benefits of accepting negative emotions and thoughts: Laboratory, diary, and longitudinal evidence. Journal of personality and social psychology115(6), 1075.

    A blogcikket Maróti Eszter klinikai szakpszichológus írta. Magára ismert a fentiekben, és úgy érzi, segítségre van szüksége az önismeret útján? Forduljon bizalommal szakemberünkhöz online pszichoterápiás konzultációra. Foglaljon időpontot ide kattintva!
Maróti Eszter OnlinePszichológus.net