Havi baj, nagy baj?!

A havivérzés előtti napok sok nő életét keseríthetik meg, hiszen a rendkívül változatos testi és lelki tünetek átmenetileg negatívan befolyásolhatják az életminőséget, korlátozhatják a szokásos mindennapi tevékenységet, és a környezet is megszenvedheti ezeknek a kihatását. Sokan „női hiszti”-ként bélyegzik ezeket a nehéz napokat, holott orvosilag elismerten létező tünetegyüttesről is lehet szó. Mai blogbejegyzésünkben azt részletezzük, hogy mi okozhat erőteljes hangulatingadozást a nőknél a menstruáció előtti napokban, mire kell figyelni, s mit lehet ez ellen tenni.

Mi is a premenstruális szindróma?

A premenstruális szindróma (PMS) diagnosztikai kritériumait csak 2000-ben írták le, a menstruációt megelőző 5 napban s a három legutóbbi ciklus mindegyike során fellelhetőek az alábbi tünetek többsége: lehangoltság, dühkitörések, irritabilitás, szorongás, zavartság, társas visszahúzódás, mellfeszülés, hasi puffadás, fejfájás, ödémák, fokozott bélgázosság, szédülés, izgatottság, fáradtság.  További feltétel, hogy a tünetek a menstruáció kezdete után négy napon belül enyhüljenek, és ne jelenjenek meg ismét a ciklus 13. napja előtt, valamint, hogy a tünetek két további cikluson keresztül előreláthatóan ismétlődőek legyenek. A premenstruális szindróma egyezményes kritériumainak megjelenése lehetővé teszi, hogy az enyhébb tüneteket tapasztaló nők esetében is felismerhető legyen a probléma, és megfelelő ellátásban részesüljenek.

Bár a női nemi ciklussal összefüggő változásokra és tünetekre, valamint a premenstruális szindrómára számos kutatás irányul, még mindig keveset tudunk arról, hogy a jelenségek hátterében milyen folyamatok játszanak szerepet, és ezek hogyan függenek össze a testi és lelki tünetekkel. A tünetek hátterében pszichoszomatikus és endokrin okokat egyaránt feltételeznek. Valószínűsíthető, hogy a petefészekhormonok (ösztrogén, progeszteron) változást okoznak a központi neurotranszmitterekben (pl. szerotonin). A szerotonerg rendszer szerepe alapvetőnek látszik, hatékony terápiás lehetőségeket is kínál, ennek ellenére még számos vizsgálat szükséges a premenstruális szindróma hátterében álló testi és lelki tényezők megértéséhez.

Mit érdemes tudni a premenstruális diszfóriás zavarról (PMDD)?

A premestruális szindrómától a premenstruális diszfóriás zavart a tünetek intenzitása, szélsőséges megnyilvánulása, és a szociális, társadalmi szerepek betöltésének nagymértékű változása különbözteti meg. Az utóbbi során súlyos tünetek is jelentkezhet, amelyek akár gyógyszeres kezelést is igényelnek. Mondhatjuk úgy is, hogy a PMDD a PMS nagyon súlyos formája. A PMDD diagnózis DSM-IV-be való felvétele azt jelzi, hogy végre elfogadottá vált, hogy ez a rendellenesség hátrányosan befolyásolja a nők életét és teljesítőképességét.

A DSM -5 szerint a premenstruális diszfóriás zavar diagnózis feltétele a tünetek legalább két cikluson át való követése. A menstruációt megelőző egy hétben kezdődnek a tünetek, s a menstruáció kezdetét követő néhány nap során enyhülnek, vagy elmúlnak.

 A legutolsó két ciklus során fellelhetőnek kell lennie legalább egynek a négy központi tünet közül:

• kifejezett érzelmi labilitás (szomorúság, hirtelen sírva fakadás, fokozott érzékenység a visszautasítással szemben)
• kifejezett feszültség vagy szorongás érzése
• kifejezett depressziós hangulat, reménytelenség érzés, önbecsmérlő gondolatok
• kifejezett irritabilitás, düh, személyközi konfliktusok

Illetve az alábbi tünetek közül még olyan számúnak meg kell jelennie, hogy legalább 5 tünet észlelhető legyen a központi tünet/tünetekkel együtt:

• a szokásos tevékenységek iránti érdeklődés jelentős csökkenése, mint például munka, barátok, iskola, hobbi a társas kapcsolatoktól való visszahúzódás
• a koncentráció nehézségének érzése
• fáradtság, letargia, energiahiány érzése
• kifejezett étvágyváltozás, amely túlzott mértékű evéssel, vagy egyes ételek fogyasztása iránti sóvárgással jár
• túlzott alvásigény vagy alváselégtelenség
• annak érzése, hogy a külvilág eluralkodik rajta és nem képes az események kontrollálására,
• testi tünetek: mellérzékenység vagy a mellek feszülése, fejfájás, puffadtság érzése, ízületi vagy izomfájdalmak
• esetlegesen öngyilkossági gondolatok

További kritérium, hogy a tüneteknek az elmúlt év legtöbb ciklusa során meg kellett jelenniük, valamint hogy a tünetek súlyosan zavarják a munkahelyi, iskolai szerepek betöltését (pl. csökken a hatékonyság a munkában vagy az iskolában, esetleges átmeneti munkaképtelenség is megjelenhet), vagy szokásos társas tevékenységeket, másokkal való kapcsolatokat (pl. társas tevékenységek kerülése). Feltétel a tünetek nemi ciklussal összefüggő változása, a tüneteknek a premenstruális szakaszban romlaniuk, majd a menstruáció kezdete után enyhülniük kell.

Mire kell figyelni, ha tapasztalja a tüneteket?

A premenstruális szindróma súlyosabb esetei, illetve a premenstruális diszfóriás zavarban szenvedő páciensek gyakran szorulnak gyógyszeres kezelésre. Kialakulásukban rizikófaktor a megelőző szorongásos vagy depressziós betegség, a PMS családi előfordulása. Súlyos esetekben a major depresszióhoz hasonló állapotok alakulhatnak ki, a beteg képtelen ellátni a mindennapi munkáját, a családját, síróssá, visszahúzódóvá válhat. Érdemes komolyan venni, mivel a PMS és a PMDD előre jelezheti egy későbbi primer major depresszió kialakulását.

A kutatások alapján a PMS 75 százalékban fordul elő legalább enyhe tünetekkel a nőknél, a PMDD pedig 3-8 százalékban diagnosztizálható.

Milyen lehetőségek vannak a tünetek enyhítésére?

A nem gyógyszeres (konzervatív) terápiák magukban foglalják az életmód, étkezési szokások megváltoztatását, bizonyos magatartásterápiás elemeket. Gyakran kiegészítésül vitaminok (C, D, B6, E vitamin, Cink, Magnézium), étrendkiegészítők, gyógynövények (barátcserje vagy barátbors) szedését javasolnak a szakemberek. Fontos figyelni, hogy az elegendő alvás meglegyen ezeken a napokon is, a rendszeres testmozgás és a megfelelő étrend pedig segíthet hosszútávon a stressz csökkentésében, és a kiegyensúlyozott hangulat megőrzésében.

Pszichológus bevonása középsúlyos esetekben indokolt, mivel feltehetően a sajátos társadalmi változások, a megváltozott társadalmi rendszer, a nehezedő egzisztenciális helyzet, valamint egyéb pszichés problémák szomatizációra kerülhetnek. Sokszor a tünetek és az érzelmi konfliktusok közötti összefüggések felismerése során bekövetkezhet a javulás.

Súlyos esetekben a pszichoterápia mellett pszichiáter orvos bevonása is szükséges, aki szorongáscsökkentő és hangulatjavító gyógyszerek beállításával tudja enyhíteni a tüneteket. Bizonyos esetekben nőgyógyász szakorvossal megbeszélve hormonkezelés során a peteérés gátlásával enyhítik a tüneteket (mivel a fogamzásgátló szedők körében lényegesen ritkábban fordulnak elő a tünetek).

Felhasznált szakirodalom:

• Abraham M. M.d. Nussbaum (2013) A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és Társai Kft., Budapest.
• Dr. Fodor Mónika, Dr. Olsavszky Szücs Gábor, Dr. Szabó György Premenstruális szindróma. Hippocrates 2004, VI/1.; 51-53.
• Füredi János, Németh Attila, Tariska Péter (2007) A pszichiátria rövidített kézikönyve. Medicina Könyvkiadó, Budapest.
• Gonda Xénia, Bagdy György A premenstruális szindróma és a szerotonerg funkciók összefüggései. Neuropsychopharmacologia Hungarica 2004, VI/3; 153-162.

Amennyiben problémájára ismer, s szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra. A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.