A depresszió tünetei

Szerző: Habis Melinda | Sze 12,2017 | Blog | depresszió tünetei, gyász, hangulatjavító, rosszkedv

A depresszió igen gyakori betegség, a nők 6-12%-át, a férfiak 3-6%-át érinti élete során legalább egyszer. A nemi különbség hormonális hatásokkal magyarázható.

Megterhelő életesemények utáni fél évben a depresszió előfordulásának valószínűsége hatszoros. Korábbi írásunkban szóltunk már arról, hogy mi a különbség a depressziós kórkép és a negatív hangulat között, most a depresszió konkrét tüneteiről ejtünk szót. Jelen írásunkban is hangsúlyozzuk, hogy a lehangoltság egy természetes érzés, ha el tudjuk oszlatni azzal, hogy megszüntetjük az okát, nem tart túl soká és nem kísérik öngyilkossági fantáziák, nincs vele teendőnk. Teljesen normális az is, hogy valamely számunkra fontos személy elvesztése (vagy akár kedvelt munkahely, lakhely stb. megváltozása) szomorúságot okoz a számunkra. Ilyenkor egy speciális gyászfolyamat indul be, melyre egy későbbi írásunkban térünk majd ki részletesebben.

Mik a depresszió tünetei?

Ahogy mi emberek sem vagyunk egyformák, a depressziónak igen sok típusa és rengetegféle tünete lehet, ezért ezeket most a teljesség igénye nélkül közöljük.

Levert hangulat a nap legnagyobb részében (A depressziós személy gyakran szomorú, könnyen sírva fakadhat).
Az érdeklődés és vagy örömképesség elvesztése. Céltalanság, motiválatlanság.
Jelentős testsúly változás (hízás vagy fogyás is lehet). Havonta a testsúly 5%-a.
Alvászavar. Vagy egész nap fekszik, aludni próbál, vagy épp fordítva, képtelen elaludni, sokszor felébred.
Meglassultság vagy nyugtalanság a beteg mozgásában.
Merev testtartás.
Fáradtság.
Bűntudat vagy érzéketlenség érzés.
Öreges megjelenés.
Koncentrációra való képtelenség.
Halál gondolatával való foglalkozás.

A depresszió diagnózisához kell, hogy fenti tünetekből több, legalább 2 hétig fennálljon ez észrevehető szenvedést vagy magánéleti, munkahelyi, párkapcsolati zavarokat okozzon. Létezik olyan alfaja is a depressziónak, mely rendszerint rövid (akár csak 2 napig tart), vagy kifejezettem a menstruációhoz, illetve gyermekszületéshez köthető, ezért ha valamilyen aggasztó tünetet észlelünk, érdemes vele szakemberhez fordulni. Hangulatzavarnak számít az úgynevezett bipoláris depresszió is, mely egy viszonylag nehezen diagnosztizálható lelki probléma.

Ahogy írásunkból is jól látszik, a depresszió egy igen sokszínű kórkép, véletlenül se próbáljuk meg a fenti (vagy bármely másik leírás) alapján diagnosztizálni. Már csak azért sem, mert senki sem képes önmagát kívülről, objektív módon látni. Ez mindenképpen klinikai szakpszichológus vagy pszichiáter feladata. (Ha érdekli a diagnosztika menete, következő írásunkban olvashat róla.)

Az alább olvasható hétköznapi praktikák sokat segíthetnek az átmeneti rosszkedv enyhítésében.

Mivel javítható a hangulatunk természetes módon?

A legjobb természetben megtalálható hangulatjavító a napfény. (Gondoljunk csak a szezonális depresszióra, aminek fellángolásában szerepe van a kevesebb napfénynek, a hosszú sötét nappaloknak az ősztől tavaszig terjedő időszakban.)
A friss levegőn végzett mozgás testünkre és lelkünkre is igencsak kedvezően hat. Mobilizálja a szervezetünket.
Újabban az egészséges táplálkozás (bőséges zöldség-gyümölcsfogyasztás, alacsonyabb cukorbevitel) hangulatra gyakorolt kedvező hatását is vizsgálják.
A folyamatos stressz hatására kialakuló rossz közérzet, hangulatzavarok ellen kiváló eszköz a pihenés.
Rendszeresen végezzünk olyan tevékenységet, ami örömmel tölt el minket.
A tárasas kapcsolatok, a barátok támogatása, együtt töltött idő, kellemes beszélgetések felvidítanak.
A testkontaktus olyan hormonokat termel, amelyek jó hatással vannak a kedélyállapotunkra is. Öleljük meg bátran a nekünk kedves embereket!

Mit tegyünk, ha kipróbáltuk ezeket és nem érzünk jelentős változást?

Ha a fenti praktikák nem okoznak jelentős változást, az azt jelzi, hogy nem csak átmeneti rosszkedvről van szó, hanem olyan problémáról, melynek megoldásához szakemberre van szükség. Ne halogassuk hát pszichológus vagy pszichiáter felkeresését! Míg a kezdődő depresszió általában jól reagál a pszichoterápiára, középsúlyos és súlyos esetben hangulatjavító gyógyszerek szedése szükséges a mélypontról való kimozduláshoz. Az érzelmi munka azonban emellett is nélkülözhetetlen, ha a betegség kiújulását szeretnénk elkerülni.

Érdekli, hogy pszichológiai tesztünk szerint vannak-e depressziós tünetei? Töltse ki ide kattintva!

Felhasznált irodalom:

Gabbard, G. O. (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold

Németh A., Tariska P. (szerk) (2015) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina

Nussbaum, A.M. (2013) A DSM-5 diagnosztikai vizsgálat zsebkönyve. Oriold és Társai Kft. Budapest.

További olvasnivalók a témában:

Atkinson, S. (2014) Kiút a depresszióból. Harmat

Belső N. (2013) Depresszió : betegség vagy úri huncutság? Jaffa

Teasdale, J. Williams, M., Segal, Z. (2016) Tudatos jelenlét a gyakorlatban : 8 hetes program a mindennapok örömtelibb megéléséért, valamint a depresszió és a szorongás kezelésére. Kulcslyuk

Servan-Schreiber, D. (2015) Szíveddel figyelj : a stressz, a szorongás és a depresszió gyógyításának új módjai. Park Kiadó