Bántalmazó párkapcsolat, depresszió? – A tanult tehetetlenségről

Vajon mi a közös a passzív viselkedésben, a döntésképtelenségben, a bántalmazó párkapcsolati dinamikában, a halogatásban, a próbálkozások gyors feladásában, vagy épp a depresszióban? Nos, ez a tanult tehetetlenség.

Kattintson ide és tekintse meg Györe Rita tanácsadó szakpszichológusunk videóját a tanult tehetetlenségről!

A tanult tehetetlenség az a lélektani jelenség, ami leírja azt, hogy mi történik akkor, amikor úgy érezzük, nincs ráhatásunk arra, hogy mi történik velünk, és elkezdünk úgy gondolkodni, elkezdjük úgy érezni magunkat, és elkezdünk úgy cselekedni, mintha tehetetlenek lennénk, és feladjuk a helyzet megváltoztatására tett kísérleteinket, próbálkozásainkat.

A tanult tehetetlenség egy olyan akaratlan és tudattalan gondolkodási hiba, ami arról szól, annak az észlelése, annak a megélése, hogy nincs ráhatásunk a dolgok következményeire.

Seligman az 1960-as években kutyákkal végzett kísérleteket, amelyekben kondicionálta őket arra, hogy áramütést próbáljanak elkerülni. Ezekben a kísérletekben azt találta, hogy azok a kutyák, akik azt tapasztalják, hogy egyáltalán semmit nem tudnak tenni annak érdekében, hogy elkerüljék az áramütést, egy idő után feladják a próbálkozást, és nem is tesznek semmit az áramütés elkerülése érdekében.

Még akkor sem, amikor nyilvánvalóan meg tudnák ezt tenni, és el tudnák kerülni a fájdalmas áramütést.

A tanult tehetetlenség jelensége embereknél is megfigyelhető, különösen abban a helyzetben, hogyha a kudarc mögött belső és tartósan fennálló okokat vél igaznak az illető.

Tehát például mondjuk egy iskolás, hogyha egyest kap, akkor nem él át tanult tehetetlenséget, hogyha úgy látja, hogy azért kapott rossz jegyet, mert nem készült eleget. Viszont, hogyha arra a következtetésre jut, hogy azért kapott egyest, mert mert buta, akkor tanult tehetetlenségről beszélünk.

Tanult tehetetlenség a viselkedésben

A tanult tehetetlenség a viselkedésben 3 fő tünet formájában jelenik meg legkézzelfoghatóbban.

• 1: motiváció hiány. Tehát azt lehet látni, hogy új erőfeszítést, új erőfeszítést igénylő helyzetekben bátortalan az ember, vagy neki sem megy, meg sem próbálkozik ezekkel a helyzetekkel.
• 2: A következő tipikus jel, hogy nem tanul a sikereiből, nem éli meg a sikereit. Hogyha valamit sikerül megtennie, abból nem azt a következtetést vonja le, hogy valamit jól csinált, és ez máskor is sikerülni fog neki, hanem mondjuk azt, hogy hát ez most csak azért sikerült, mert szerencséje volt.
• 3: fő tünet az úgynevezett érzelmi dermedtség, érzéketlenség, amikor úgy tűnik, hogy ha valakinek valamit sikerül megtennie, vagy éppen valamit nem sikerül megtennie, az érzelmileg mintha nem hatna rá. Kívülről kicsit érzéketlennek tűnik az ember, holott kimutatható, hogy például egy kudarcot igenis fontosnak él meg, a kortizol szint ilyenkor megemelkedik, tehát az a vérből kimutatható, de kívülről nézve semmilyen reakció nem látszik az emberen.

Iskolai teljesítmény és a tanult tehetetlenség

A tanult tehetetlenség mint magyarázó elv számos hétköznapi jelenség hátterében ott áll, és fontos, hogy ezekről tudjunk.

Például az iskolai előmenetel, amit már fentebb említettem. Amikor valaki folyamatosan iskolai kudarcot él át, tehát azzal szembesül, hogy nem tud jól teljesíteni, a jegyei azt tükrözik, hogy rosszul teljesít, annak a motivációja egy idő után lecsökken. Egyre kevesebb időt fog tanulással tölteni, ami ugye még további teljesítményromláshoz vezethet.

Hogyha az illető levonja azt a következtetést, hogy a képességei nem megfelelőek, akkor egyre kevésbé lesz motivált. Egyre kevesebb időt fog tanulással tölteni, és minél kevesebb időt tölt tanulással, annál rosszabb a teljesítménye, és ezzel be is zárul a kör.

Tanult tehetetlenség és a bántalmazó párkapcsolat

Egy következő terület, ahol szintén nagy jelentőséggel bír a tanult tehetetlenség jelensége, a párkapcsolati abúzus, a bántalmazó párkapcsolati dinamika.

A bántalmazott fél egy párkapcsolatban azt éli meg, hogy bármit is tesz, nem kerülheti el a bántalmazást, a kontroll a bántalmazó kezében van. Őneki – a bántalmazottaknak, az áldozatnak – semmiféle ráhatása, semmiféle kontrollja nincs a történések felett.

Ezért van az, hogy nem is kér segítséget, beletörődik abba, akármit is tesz vele a bántalmazó, eszébe sem jut, hogy ezt ő megállíthatná, hogy ebből ki-szállhatna.

Tanult tehetetlenség és a helikopter szülőség

Egy harmadik terület, ahol a tanult tehetetlenség fogalma nagyon szépen kirajzolódik, a gyermeknevelés és a helikopter szülőség fogalma.

Van az a féle szülői hozzáállás, attitűd és viselkedés, hogy a gyerek helyett szeretnénk minden problémát megoldani. Szeretnénk mellette, sőt, akár helyette minden problémában ott lenni.

Nos, ennek a fajta hozzáállásnak van egy olyan üzenete a gyerek számára, hogy: „hát akkor én nem is tudok semmit megoldani a szülő nélkül? Arra, hogy egy probléma milyen eredménnyel zárul, arra nekem nincs semmilyen ráhatásom. Anya meg apa oldja meg helyettem, tehát akkor az, hogy én mit teszek, teszek -e valamit, az ebben a helyzetben mindegy is.”

A helikopter szülőségnek tehát lehet egy olyan negatív hatása, hogy a gyereket arra sarkallja, hogy ne is próbáljon semmit tenni a nehézség megoldása érdekében.

Hogyan győzhető le a tanult tehetetlenség?

Először is egy helyzetben érdemes arra koncentrálni, hogy mi az, amit kontrollálni, mi az, amit befolyásolni tudunk.

Befolyásolni tudjuk a hozzáállásunkat, a befektetett energia mennyiségét, és ha a helyzetet magát nem is tudjuk befolyásolni, azt minden bizonnyal tudjuk, hogy hogyan reagálunk arra az adott helyzetre.

Befolyásolni tudjuk továbbá a kapcsolatainkat, tehát ezeket helyezzük előtérbe, ahelyett, hogy azt nézzük, hogy mi az, amit nem tudunk befolyásolni.

Tanult optimizmus

Seligman a tanult tehetetlenség fogalma mellett a tanult optimizmus fogalmát is bevezette, ami arról szól, hogy a negatív gondolkodási folyamatainkat ismerjük fel, és kérdőjelezzük meg.

Ahelyett, hogy egy helyzetben azt fogalmazzuk meg, hogy: „hibáztam, mert nem vagyok elég jó”, álljunk úgy a helyzethez, hogy: „ez egy nehéz helyzet volt.” Nézzük meg, mi az, ahol elrontottuk, mi az, ahol hibáztunk, mit tudunk tanulni belőle, mit tudunk másképp csinálni!

Nem szabad elfeledkezni viszont arról, hogy ez nem fog rögtön menni. Ehhez sok idő és gyakorlás szükséges.

Tanuljunk a hibákból!

Egy kísérlet megmutatta, hogy azok a gyerekek, akik soha nem kapnak visszajelzést arra vonatkozóan, hogyha valamiben hibát vétettek, vagy soha nem is vétettek hibát egy feladat megoldása során, sokkal kevésbé voltak motiváltak a további munkára, mint azok, akik időnként hibáztak, és akiknek vissza is jelezték azt, hogy hol hibáztak egy feladat megoldása során.

Tehát ebből látható, hogy a hibák nem elrettentő erővel bírnak, hanem arra sarkallnak, hogy kijavítsuk azokat, hogy fejlesszük, hogy javítsuk a teljesítményünket.

Lelki segítségre van szüksége?

Forduljon bizalommal szakemberünkhöz, foglaljon időpontot négyszemközti online pszichoterápiára ide kattintva.

Kattintson ide és tekintse meg a többi videónkat is. Ön is szeretne kérdezni szakembereinktől? Ide kattintva megteheti! További videós tartalmakért iratkozzon fel a YouTube csatornánkra!

Ahol még megtalál minket

⬇️Napi pszichológiai tartalmakért és lelki feltöltődésért kövessen minket közösségi oldalainkon:
Instagram
Tiktok
Facebook oldal
Facebook csoport