Látássérültek kötődése

Látássérültek kötődése

Előző blogbejegyzéseinkben volt szó róla, hogy mit él meg az a szülő, akinek fogyatékosan születik a gyermeke. Hogyan reagál a tágabb család a veszteségre illetve, hogy a testvérkapcsolatok miként alakulnak, ha sérült gyermek van a családban. Jelen blogcikkben arról írunk részletesebben, hogy a vakon született gyermekek és szüleik kötődése miként alakul.

Az esetek legtöbbjében azt a személyt nevezzük látássérültnek, akinek látás maradványa nem éri el a 10%-ot. Látássérültnek számít az a személy is, aki efölött áll, viszont fontos hangsúlyozni hogy látássérülése, vagy látásának romlása akadályoztatja a mindennapi életben, és ezek a nehézségek leküzdéséhez szükséges számára több idő, energia, vagy pedig sajátos segédeszköz.

Mi az a kötődés?

A kötődés egy ösztön alapú viselkedéses mintázat, melynek a funkciója a védelem biztosítása. Bowlby elképzelése alapján a csecsemő egy bioszociális ösztönnel születik, mely arra készteti, hogy szoros kapcsolatot alakítson ki a körülötte lévő személyekkel, legtöbbször az édesanyjával. A csecsemő számára ez a kötődési személy fogja biztosítani az érzelmi biztonságot a fenyegetések ellen. Ezáltal a közelség elengedhetetlen. Ez az ún. kötődési rendszer dinamikusan működik. Amikor a csecsemő felfedezi a körülötte lévő világot, a rendszer inaktívvá válik, viszont amint elér egy kritikus távolságot, aktiválódik és újra közeledés történik.

Az anya és gyermeke közti kapcsolat

Az anya alapvetően várja, szereti gyermekét, ám míg az ép gyermek születése öröm, vidámság a családnak és az anyának, addig a sérült gyermek születése szomorúság és fájdalom. Míg gyermekében anyja normális esetben jövőjét látja, vak gyermek születése esetén anyja kétségbeesik, gyermekében csak a szenvedést, a kínt látja. Nem nyújt örömet gyermekének látványa, s csak a megbélyegezettségre, a kitaszítottságra tud gondolni. A fogyatékos gyermek jelenléte hatalmas terhet jelent az anyának és egyben az egész családnak. Ez a teher szinte alig, vagy néha nem is elviselhető. Hogy hogyan dolgozható fel a veszteség, arról korábbi blogcikkünkben szólunk. Itt most a vakok családjaira jellemző kötődési mintázatokra koncentrálunk.

Hogyan nyilvánulnak meg a különféle kötődési stílusok?

Ennek a kötődési rendszernek a vizsgálatára Ainsworth létrehozott egy vizsgálati módszert. Ez az idegen helyzet vizsgálat. Ennek segítségével a másfél éves korú gyermekek kötődését lehetett vizsgálni. A teljesség igénye nélkül a vizsgálat a következőképpen nézett ki. Az anya gyermekével bement a kísérleti szobába, ahol játékok találhatók. Itt közös játék zajlik. Ezután belép a vizsgálat vezetője és becsatlakozik a játékba. Ezt követően az anya kimegy a szobából, így a gyermek egyedül marad az idegen felnőttel. Itt történik az első szeparáció. Idővel az idegen is kimegy a helységből, ez a második szeparáció. Majd az anya visszatér a szobába. A kísérlet során figyelték a gyermek viselkedéses reakcióit és mintázatait a szeparációs helyzetekben és az újra találkozás során is. A megfigyelések alapján három különböző viselkedéses mintázatot írtak le.

B csoport: Biztonságosan kötődő . A gyermek biztonságos bázisként tekint édesanyjára és azonnal explorálni kezd. Szétválasztás esetén hiányolja édesanyját, de megnyugtatásra pozitívan reagál. Az újra egyesülés során örömmel fogadja anyját, majd a teljes megnyugvás után ismét explorációba fog.

A csoport: Az elkerülő mintázatú kötődés. Többet explorál, anyjára kevesebb figyelmet szentel. Szétválasztás esetén enyhe distressz vehető észre. Újraegyesülés során belemélyül az explorációba, nem vesz tudomást anyja megérkezéséről. Amint édesanyja közeledni kezd, gyenge ellenállás észlelhető, olykor merevség is. Fontosabb az exploráció, mint a kötődés.

C csoport: Ambivalens csoport. A kezdetektől kezdve nehezen mozdul el anyja közeléből, olykor az exploráció nem is igazán érdekli. Szétválasztás esetén megnyugtathatatlan. Újra egyesülés során ellenáll anyja vigasztalási szándékának és gyakran düh roham is jellemzi, vagy éppen ennek ellentéte, túlzott izgalom tör rá. Ebben az esetben nem talál megnyugvást anyjánál. Fontosabb a kötődés mint az exploráció.

A későbbiek során alkottak egy újabb, D csoportot. Az úgynevezett dezorganizált kötődésű gyermekek viselkedése zavart. Gyakran egyidejűleg ellentétes viselkedések figyelhetők meg. Indirekt, sztereotip mozgások jellemzik. A gyermek viselkedése félelmet mutat a gondozótól. Előfordulhat hogy viselkedéses csend (megfagyás) lép fel.

A család szerepe az érzelmi fejlődésben

Minden gyerek fejlődése, szocializációja és személyisége kialakulása szempontjából a család a legfontosabb közeg. Amilyen környezetben és amilyen viselkedésmódok között nő fel, olyanná fog válni a gyermek. Bowlby úgy határozza meg a családot, mint a tagok egymás iránti ragaszkodása útján kialakult konstrukció. Winnicott a család alapjának az anya és az apa szövetségét tekinti, közös felelősség tárgyaként pedig az együtt létrehozott gyermeket, az új emberi lényt nevezi meg.

Minden családtag más-más reagálási móddal rendelkezik a fogyatékos családtag felé, s mindenki másféle viselkedést mutathat.

Mely kötődési stílusok gyakoribbak látássérülteknél?

Az általam idézett vizsgálat a biztonságos, az aggodalmaskodó, az elkerülő és a bizalmatlan kötődési mintázatokat kutatta. Magát a kötődési stílust tekintve a minta teljes mértékben az elkerülő mintázat felé tolódott el. A minta 66%-a ilyen kötődési stílusba sorolható be. Ambivalens mintázat mindösszesen 7%-ban volt jellemző. A biztonságosan kötődő egyének csak 27%-al képviseltették magukat. Az adatokból jól látható, hogy magas arányban szerepelnek az elkerülő kötődésűek a látássérültek körében.

A látássérült személyek inkább elkerülik, vagy nehezebben alakítják ki a személyes kapcsolataikat. Ez arra utalhat, hogy a gyermek sokszor volt magára hagyva, sokszor kellett azt megélnie hogy bizonyos számára még nehéz feladatokat, kihívásokat önállóan kellett megoldania. Nehezen engednek be bárkit személyes terükbe, és inkább az az érzés van bennük túlnyomóan, hogy függetlenül, önállóan is eltudják végezni feladataikat. Viszont ahogyan azt már írtam, nem csupán az édesanya viselkedési módja tud kihatni erre, véleményem szerint saját állapotuk elfogadása is nagymértékben befolyásoló tényező. Amennyiben elzárkózik a személy és csupán saját sorstársaival lép kapcsolatba, megjelenhet az a büszkeséghez hasonlatos érzés amely arra buzdítja, hogy ne kérjen segítséget, és hogy függetlenül másoktól, másokra hagyatkozás nélkül oldja meg életét. Egyfajta bizonyítási vágy jelentkezik, amely akár önromboló mértéket is elérhet, amikor már a személy nem képes meglátni saját korlátait, határait.

Kijelenthetjük tehát hogy a kötődési mintázat alakulása a látássérülteknél egy fontos és érdekes kérdéskör. Az eredményeket tekintve és összegezve láthattuk, hogy az elkerülés jellemzi inkább őket az adott mintában. Csupán feltételezhető, hogy az édesanya feldolgozási szinteken való elakadása, vagy pedig a látássérült saját helyzetének feldolgozási képtelensége húzódik a háttérben. A függetlenedés érzése minden egészséges személyben megjelenik, így semmiképp nem kijelenthető hogy a látássérültek ebből a szempontból rosszabbak lennének. Fontos azonban tisztázni, hogy ez az igény milyen hatással van az életükre, kapcsolat kialakítási szokásaikra, szociális interakcióikra.

Felhasznált irodalom:

Balogh Ádám (2015): „Hogy együtt tisztábban lássunk…!” Vak fiatalok és felnőttek többszempontú pszichológiai vizsgálata.  Különleges Bánásmód, I. évf. 2015/4. szám

Illyés Gy., Illyés S., Jankovich L., Lányi M. (1987): Gyógypedagógiai pszichológia. Akadémiai kiadó, Budapest

Kálmán Zs., Könczei Gy. (2002): A Taigetosztól az esélyegyenlőségig. Osiris Kiadó, Budapest, 20-121 old., 363-493 old.

Kálmán Zs. (2004): Bánatkő. Sérült gyermek a családban. Bliss alapítvány Budapest

Pálhegyi F. (1981): Fejezetek a vakok pszichológiájához. MVGyOSz., Budapest

Pálhegyi F. (1998): A gyógypedagógiai pszichológia elméleti problémái. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest

Pálhegyi F. (1999): Személyiséglélektani kalauz. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 86-93 old.

Balogh Ádám pszichológus


A blogbejegyzést Balogh Ádám írta, akihez az alábbi linken tud időpontot foglalni négyszemközti online konzultációra.