Milyen előnyökkel jár a naplóírás?

Mai blogbejegyzésemben az írás, s ezen belül a naplóírás fontosságát tárgyalom részletesebben. Milyen szerepe van az írásnak az életünkben? Miért jó a naplóírás? Mit nem pótol? S milyen zavarokban jelentkezik az íráskényszer? Olvasson tovább, és tudjon meg többet a naplóírás hatásairól!

Miért is írunk?

Az írás ősidők óta hozzátartozik az emberi élethez, természetes emberi tevékenységként tekintünk rá: jegyzetelünk, amikor bevásárlást tervezünk, amikor előadást hallgatunk vagy amikor szakirodalmat olvasva szeretnénk megőrizni a lényeges gondolatokat. Miközben írunk, valójában gondolkodunk is: rendszerezzük az információkat, kiemeljük a lényeget, s közben gyakran új felismerésekre jutunk. Az írás nemcsak a friss információk megértését és megjegyzését segíti, hanem alkotó folyamattá válik.

 A kézírás egykor a művészi alkotás legfontosabb eszköze volt: regények, novellák, versek és értekezések születtek tollal a kézben. Számtalan költő és író versesköteteik és regényeik révén nemcsak hírnevet, hanem megélhetést is szereztek.

Régen a hivatalos levelek és beadványok is kézzel íródtak az ügyintézés elengedhetetlen részét képezve, ma pedig mindezt többnyire gépelve, nyomtatott formában végezzük a könnyebb megértést vagy olvashatóságot szolgálva.

Hogyan alakult át a naplóírás?

A naplóírás néhány évtizeddel vagy évszázaddal ezelőtt sokkal elterjedtebb volt. A napló- és levélírás akkoriban az egyik legkedveltebb szabadidős elfoglaltság volt. A művelt emberek szinte kivétel nélkül vezettek naplót, amiben lejegyezték gondolataikat, élményeiket, vágyaikat, terveiket. A naplóban fontos információkat is rögzítettek: a mindennapok történéseit, fontos történelmi eseményeket is gyakran ezekből a fennmaradt iratokból ismerhettünk meg.

Napjainkban a hagyományos, kézzel írt napló kevésbé elterjedt, mint régen. Helyette inkább a modern kor vívmányait választják az emberek. A modern technológiát és a közösségi médiát sokan használják a személyes önkifejezésre: blogokban, vlogokban és különböző posztokban írnak vagy mesélnek az életükről. A klasszikus, füzetbe vezetett napló ritkább, inkább tudatos döntés lett, amit azok gyakorolnak, akik időt szeretnének szánni önreflexióra, személyes fejlődésre.

Manapság a könyvesboltokban, webáruházakban különböző tematikus naplókat is lehet vásárolni, mint például gondolatnapló, én-tervező, utazási napló, álomnapló, hangulatnapló, pénzügyi napló, amelyek az élet 1-1 specifikus területére összpontosítanak.

Miben segít a naplóírás?

A naplóírás több szinten is támogatja az embert, a legfontosabb előnyei a következők:

1. fejleszti az önismeret: írás közben át tudja a naplóíró gondolni a reakcióit, megértheti a viselkedése mozgatórugóit.
2. emlékeket őriz meg: olyan eseményeket is vissza lehet keresni, amelyek már feledésbe merültek.
3. érzelmek feldolgozását segíti: az írásnak feszültségoldó hatása is van: egy biztonságos térben leírható minden belső folyamat, amihez mások nem férnek hozzá. Az érzelmi állapotok leírása, az érzelmek tudatosítása, megértése is növeli az önismeretet.
4. megkönnyíti a célok elérését: a naplóírás segít tisztázni a célokat, megtervezni a lépéseket a célok eléréséhez, nyomon követni a folyamatot, s fenntartani a motivációt az út során.
5. fejleszti a kreativitást: a rendszeres írás serkenti a kreatív gondolatokat, az új ötleteket, s a megoldásokat papírra lehet vetni egy gondolkodási folyamat során.
6. a mentális egészségre pozitívan hat: kutatások igazolták, hogy a naplóírás csökkenti a szorongást, s javítja a hangulatot.
7. tisztázza a gondolatokat: a naplóírás segít rendszerezni a gondolatokat, csoportosítani, rangsorolni a teendőket vagy a célokat.

Mit nem pótol a naplóírás?

Az írás nem váltja ki a személyes kapcsolatokat, a barátokat, a napló nem tud érzelmi támogatást vagy tanácsot adni.  A cselekvést sem helyettesíti, ugyanakkor az ötleteket meg lehet fogalmazni, vagy a célhoz vezető lépéseket meg lehet tervezni az írás által.

S végül nem veszi át a pszichológus, pszichiáter vagy más mentális egészségügyi szakember által nyújtott terápia, kezelés szerepét, és a gyógyszeres beavatkozást sem helyettesít, ha valaki komolyabb lelki problémákkal küzd. Az utóbbi esetben mindenképpen érdemes szakembert személyesen felkeresni.

Íráskényszer, mint betegség?

Önmagában a naplóírás nem kóros tevékenység. Az írás akkor válik kényszeressé, azaz grafomániáról akkor beszélhetünk, amikor az egyént állandó belső feszültség hajtja, hogy írjon (nem önkifejezés vagy kreatív tevékenység folyamataként). A kóros írás gyakran ciklikusságot mutat, s a nap jelentős részében leköti a grafomán személy idejét. Az internet megjelenésével ma már bárki szinte korlátlanul, költségek nélkül oszthatja meg belső gondolatait online. A személyes weboldalak, tematikus portálok és a kommentelés lehetősége tág teret ad a kényszeres írás új formákban való megjelenésére az interneten.

Az íráskényszer általában valamilyen pszichiátriai betegség tüneteként jelenik meg, mint például bipoláris depresszió, obszesszív-kompulzív zavar (OCD), a skizofrénia bizonyos eseteinél. Neurológia kórképeknél (pl. frontotemporális demencia) vagy agyi sérüléseknél (főleg frontális lebenyt ért károsodásoknál) is bekövetkezhet. Ezek a betegségek általában gyógyszeres terápiás kezelést igényelnek.

Felhasznált szakirodalom:

• American Psychiatric Association. (2015). Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve (DSM‑5) [magyar kiadás]. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
• Pennebaker, J. W. (2005). Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk: Az őszinte beszéd és írás gyógyító ereje. Budapest: Háttér Kiadó.
• Füredi, J., Németh, A., & Tariska, P. (szerk.). (2007). A pszichiátria rövidített kézikönyve. Budapest: Medicina Könyvkiadó.

A blogcikket Szabó Lili klinikai szakpszichológus írta. Szeretné jobban megismerni önmagát, esetleg lelki gondokkal küzködik? Foglaljon időpontot még ma szakemberünkhöz online pszichoterápiás konzultációra!