Segítség, függő van a családomban!

Magyarországon az alkoholizmus népbetegségnek számít, hiszen a népesség mintegy 20%-a veszélyeztetett a problémás ivás szempontjából. Szinte minden családban van valamiféle érintettség, ezért nagyon fontos hogy azt is megvizsgáljuk a függőség maga hogyan hat a család rendszerére.  Korábbi blogbejegyzésünkből kiderült, hogy nem csak az számít alkoholistának, aki minden nap részegre issza magát. Már az is árulkodó jel a függőség kialakulásáról, valaki rendszeresen használ tudatmódosító szereket, vagy nem érzi hol a határ és másnaposan ébred. Esetleg a szesz, vagy más drogok segítségével tudja magát egy kellemes, ellazult állapotba juttatni.  Az alkoholfüggőség felismerését nehezíti, hogy kultúránkban a szeszfogyasztásnak komoly hagyománya van. Egy laikus számára azt eldönteni, szerette függő vagy sem, szinte lehetetlen feladat. Ráadásul az alkoholista maga sem tartja magát betegnek,  számára a saját szubjektív megítélése szerint nem okoz problémát az alkohol használata. Rendszerint az egyre súlyosbodó párkapcsolati és munkahelyi problémák hívják fel a figyelmet arra hogy a helyzet súlyosabb, mint gondoltuk. Az alkoholfüggőségnek már komoly testi tünetei is vannak, mint például az alvászavar, a féltékenység, a szexuális díszfunkció, de a probléma súlyosbodásával megfigyelhetőek a májkárosodásra utaló jelek, mint például a kézremegés, hányinger, izzadás, vagy a szívdobogás-érzés.

Mitől függ hogy valakiből függő lesz vagy sem?

Nagyon sok minden befolyásolja hogy mennyire könnyen szokik rá valaki az élvezeti cikkek használatára.   Létezik egyfajta biológiai érzékenység erre,  de szerepet játszanak a családban látott minták és a környezet illetve a tágabb kultúra hatásai is. Nagyon gyakori hogy már a korábbi generációban is megfigyelhető volt az alkohol fogyasztásának rendszeressége, az ebbe való menekülés a problémák elől. Azoknál a gyermekeknél, akiknek a szülei alkoholisták voltak, még az eredeti családjuktól távol élve is nagyobb az esélyük a felnőttkori alkoholizmusra, ami a genetikai tényezők szerepét húzza alá. Az alkohol függők vizsgálata megállapította hogy rossz önbizalom, elégtelen konfliktuskezelési stratégiák és nem eléggé egyértelmű kommunikáció,  a saját igények felismerésének és megfogalmazásának képtelensége, valamint gyenge szociális készségek állak  összefüggésben függő személyiséggel. A felnőttkori alkoholizmus legjobb előrejelzője pedig a gyermekkori antiszociális viselkedés volt.
Általánosságban elmondható hogy a nők szervezetére tudatmódosító szerek intenzívebben hatnak, ők azonban jobban is szégyellik, titkolják ezek használatát mint a férfiak. Ennek magyarázatát szintén a kultúrában találhatjuk. Mindkét nemben közös jellemző hogy a nők és a férfiak is gyakran a problémák elől menekülnek az alkoholba vagy más tudatmódosító szerekbe. Az alkoholfüggés jelentősen növeli az öngyilkosságra való hajlamot.

Milyenek az függők családjai?

Jellegzetes családszerkezetbeli eltérés, hogy az egyik családtagra jelentősen több hárul, mint a másikra.  Több a felelősséget, terhet cipel a vállán. Dominanciáját a másik fél rosszul éli meg, de képtelenek erről hatékonyan kommunikálni.  Az ebből fakadó feszültségek elviselésére szolgál a szer, ami azonban még tovább mélyíti ezt az ellentéteket. Például egy alkohol gondokkal küzdő férfira a nő nem bízza rá a gyermekek felügyeletét amit az fájlalhat,  rossz érzéseid pedig további a fogyasztásba fojthatja. Így lassacskán a függő az életének minden területéről kiszorulva érezheti magát mindamellett, hogy a párkapcsolatában is meg nem értettséget tapasztal. Az anya és a gyermek gyakran koalíciót alkot  az alkoholista férfival szemben, tovább mélyítve a függő problémáját. Éppen ezért lényeges hogy a függőség addiktológiai kezelése mellett a család rendszerét is megvizsgáljuk, ezzel is elősegítve új konfliktusmegoldási és kommunikációs stratégiák kiépülését és az absztinencia megszilárdulását. Gyakran előfordul ugyanis, hogy sikeres addiktológiai kezelés után a családba való visszatéréskor állapotrosszabbodás következik be, mivel az immár tiszta, függősége felett kontrollt gyakorló személy nem találja helyét a korábbi közegében. Nem talál számára is kellemes és értelmes feladatokat a meglévő családi rendszerben.  A függővel együtt élő társ negatívan élheti meg a változást, hiszen ezáltal ő kevesebb figyelmet és elismerést kap (a jelentősebb megterhelés ellenére), mint a függőségtől frissen megszabaduló párja. A gyógyuló félben levő függők élettársa számára szintén kellemetlen lehet, hogy ezután még több konfliktushelyzet adódik, olyan dolgok is kimondódnak, melyek korábban nem. A szerfüggő személy változása tehát az egész család családi rendszert fejlődésre, a szerepek újragondolására készteti. Hosszú távon azonban mindenki profitálhat abból, hogy a saját szükségleteit nyíltabban kifejezi.  Az absztinencia megtartásában  sokat segít , ha nem csak a függő jár el speciális csoportokba (például anonim alkoholisták közé), hanem a hozzátartozók is (számunkra hozzátartozói csoportokat szoktak indítani). Ha ilyen nincs elérhető közelségben, a családterápia is hatékony megoldás lehet.

Mit élnek meg az alkoholisták gyermekei?

Általánosságban elmondható, hogy a gyermekek szégyellik a szüleik függőségét. Gyakran önbizalom-hiányossá válnak, szüleik gondjai miatt önmagukat hibáztatják. A gyerekek négyféle stratégiával reagálhatnak erre a helyzetre. Vagy „láthatatlanná válnak”, csendesen elülnek egy sarokban  és szorongók lesznek, vagy ellenkezőleg,  fekete bárányként magukra vonják a szülők figyelmét: rosszaságukkal vívják ki a törődést. Következő hatás, hogy izolálódnak, hiszen másnak érzik magukat mint a kortársaik, ezért nem találják meg velük a közös hangot. A negyedik stratégia pedig az, hogy jól tanulnak, sportolnak mindenből ők lesznek a legjobbak. Mintha tagadnák az otthon megélt fájdalmakat. Mindegyik típusban közös, hogy az elhanyagolás hatására a gyermekek sérülnek lelkileg, hiszen a figyelem a szülő problémájának megoldására irányul, nincs meg az a nyugodt, stabil és biztonságos közeg, amelyben a gyermek önmaga lehetne.

Mi a leghatékonyabb kiút a függőségekből?

Az anonim alkoholisták modellje a legtöbb esetben igen jó hatásfokú, mert figyelembe veszi az alkoholfüggő lelki szükségleteit, és tárasas támogatást is nyújt a számukra. Gyakori azonban, hogy az alkoholfüggő vonakodik ettől, kellemetlennek éli meg a csoportos formát. Ebben az esetben, illetve ha más lelki probléma (pl. depresszió) is van, a pszichoterápia hatékonyabb megoldást jelent. A két kezelési forma kombinációja felgyorsíthatja a gyógyulást. A fentebb bemutatott családterápiás szemlélet alkalmazása is jó eredményt ígér. Minden pszichoterápiás kezelés alapja az érzelmi szükségletekkel kapcsolatos kommunikáció javítása, ami jelentős változást okoz a társas kapcsolatokban is. Fontos a kezelés során meghatározni hogy mi történik a visszaesés után, felismerni mik a veszélyeztető tényezők. Az absztinenciára való törekvés minden kezelés alapköve kell legyen.

Kíváncsi rá, hogy az alkohol megvonása okozna-e testi tünetet Önnek? Ha igen, töltse ki kérdőívünket!

Felhasznált irodalmak

Barát Katalin: Családterápiás alapképzés. 2017.05.26.

Füredi J., Németh A. (szerk) (2015) A pszichiátria magyar kézikönyve. Medicina

Gabbard, G.O.  (2008) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold és Társai Kft

Winfried, H. (1993) Fordulópont a szenvedélybetegek kezelésében, Forrás Egyesület

További olvasnivalók a témában

Kelemen G. (1990) A kontrollvesztő alkoholizmus : kettős leírás OAI, Rákos Mezeje Print Kft.

Környez E. (1989) Alkohollal társuló neuropszichiátriai betegségek. Orsz. Alkohológiai Int

Rohr, R. (2016) Lélegezni a víz alatt : a 12 lépéses felépülési programok spiritualitása. Ursus Libris

Steiner, C. (1990) Alkoholisták játszmái : A sorskönyvek elemzése. (Alkohológiai füzetek) Országos Alkohológiai Intézet

A blogbejegyzést az onlinepszichologus.net csapata képviseletében, oldalunk alapítója és szakmai koordinátora, Habis Melinda írta..