Miért nem ugyanazt halljuk, amikor kritikát kapunk? A kritika a legtöbb ember számára nem semleges szó. Van, akinek a fejlődés lehetősége jut róla eszébe, másnak a bírálat, a hibakeresés vagy a szégyen érzése. Már ez is jelzi, hogy a kritikáról nem lehet úgy beszélni, mintha mindenki ugyanazt értené alatta. Amikor kritikát kapunk vagy fogalmazunk meg,

Ezt a cikket két-három ezelőtt kezdtem el írni azzal az ötlettel, hogy nem csak összeszedem, hogy mitől lesz “jó” egy reggel, hanem ki is próbálom, beépítem a saját reggelembe, hogy beszámolhassak arról is, hogy mi és hogyan sikerül. Előrebocsátom, hogy nem úgy sikerült, ahogy terveztem, de jöjjenek a személyes megéléseim és a tudományosan alátámasztott stratégiák,

A pszichológiában először a trauma negatív következményeivel foglalkoztak, azonban a pozitív pszichológiai mozgalom hatására fókuszba került az emberi lét pozitív oldala, valamint a pozitív és negatív oldalainak kölcsönhatása, mely a traumakutatást is befolyásolta. Ennek köszönhetően kezdtek el foglalkozni a trauma pozitív hatásaival is. Poszttraumás reakciók A szakemberek a traumára adott reakciók teljes megértése érdekében megpróbálták

Nem minden konfliktus zajos. Sőt, vannak helyzetek, amikor épp a csend fáj a legjobban. Amikor nincs veszekedés, nincsenek durva szavak vagy ajtócsapkodások – csak a másik fél hirtelen elérhetetlenné válik. Nem válaszol, nem reagál, nem néz rád ugyanúgy. Mintha egyik pillanatról a másikra kihúznák alólad a kapcsolat biztonságát. A büntető hallgatás sokszor alattomosabb, mint egy

Ha a szégyenre gondolunk, máris összeugrik a gyomrunk, kisebbre próbáljuk húzni magunkat, vagy éppen bevillannak hiányosságaink, gyengeségeink, vagy egy-egy kellemetlen emlék, történet képe kúszik be az agyunkba. Tapasztalatom szerint a szégyen az egyik legnehezebben elviselhető emberi érzés. Annak ellenére, hogy mindenki megtapasztalja élete során, mégis ritkán beszélünk róla nyíltan. Inkább elrejtjük, letagadjuk, vagy más érzések

Diagnózistól a krízisig – mit él át a család? Mikor egy hosszadalmas kivizsgálás végére ér az ember, egy bizonytalan szakasz lezárul, és jöhet a megnyugvás. Ha azonban a diagnózis egy gyógyíthatatlan, vagy nehezen kezelhető betegséget takar, megnyugvás helyett a beteg és hozzátartozói krízist élnek át. A legtöbb gyógyíthatatlan betegséget kezeléssel szinten lehet tartani. Számos betegség

Sokan tapasztalhatják, hogy bizonyos helyzetekben különösen nagy nyomást éreznek arra, hogy jól teljesítsenek, hogy megfeleljenek valahol. Ez megjelenhet a munkában, a tanulásban, a sportban vagy akár a párkapcsolatokban is. Amikor azonban a teljesítmény iránti igény túlzott elvárássá válik, és folyamatos belső nyomást okoz, gyakran teljesítménykényszerről beszélünk. A pszichológiai kutatások szerint a teljesítménykényszer nem csupán motiváció

A borderline személyiségzavar sokak számára ijesztően hangzó diagnózis, pedig valójában egy olyan pszichés állapotról van szó, amely különböző súlyosságú formákban jelenhet meg, és megfelelő támogatással jól kezelhető. A köznyelvben gyakran „enyhe borderline”-ról is beszélnek, bár ez nem hivatalos diagnosztikai kategória, inkább a tünetek intenzitására utaló kifejezés. Olyankor haszánljuk, amikor a tünetek kevésbé intenzívek, vagy az

Miből tudhatja, hogy segít a terápia? Sokan teszik fel a kérdést: vajon működik-e számomra a pszichológiai tanácsadás vagy terápia? Mikor mondható sikeresnek egy folyamat, és milyen jelekből érdemes következtetni arra, hogy jó irányba halad? Legújabb podcast epizódunkban munkacsoportunk tagjaival ezt a kérdést boncolgattuk. Összefoglaltuk a legfontosabb szempontokat, amelyek segíthetnek eligazodni ebben. Kattintson, hallgassa meg a

A „ventiláció” szóról legtöbbünknek a nyári forróságban, egy kis frissítő légmozgást, felszabadítást adó lapátokat forgató ventilátorok jutnak eszünkbe. Pedig ez a szó bizony igazán sokrétű és testünk-lelkünk szintjén is értelmezhető fogalom.   Az orvosi értelemben vett ventiláció a tüdő szellőztetését jelenti, a levegő be- és kiáramlását, amely lehetővé teszi az oxigénfelvételt és a szén-dioxid távozását.

A legtöbb ember tapasztalta már azt az érzést, amikor egy helyzet vagy döntés újra és újra visszatér a gondolataiba. Talán egy beszélgetést elemzünk utólag, vagy azon töprengünk, vajon jól döntöttünk-e egy adott helyzetben. Előjönnek a „mi lett volna, ha…?” kérdések és nem hagynak minket nyugodni. Amikor azonban a gondolkodás ismétlődővé, nehezen kontrollálhatóvá és kimerítővé válik,

Amikor valaki rászánja magát, hogy terápiába kezdjen, a döntést általában erős belső feszültség (szenvedésnyomás) előzi meg. A segítségkérés sosem egyszerű. Sokan addig próbálkozunk a saját megküzdési stratégiáinkkal, amíg azok hosszabb távon sem segítenek a változás elérésében. A pszichológusi praxisban nap mint nap tapasztaljuk: amikor a kliens megérkezik hozzánk gyors megkönnyebbülést, azonnali válaszokat és egy szépen