Ahogy elhalványulnak a karácsonyi fények, és a szilveszteri pezsgőspoharak is a mosogatógépbe kerülnek, sokan egy furcsa, nehezen megfogalmazható érzelmi űrrel találják szembe magukat. Pszichológusként fontosnak tartom tisztázni, hogy az év végi időszak két, egymástól jól elkülöníthető érzelmi jelenséget is produkálhat, amelyeket gyakran összekeverünk: a Holiday Blues-t és a Holiday Hangover-t. Míg a Holiday Blues (ünnepi

A szociális szorongás a harmadik leggyakoribb pszichiátriai megbetegedés, mely leggyakrabban gyermekkorban vagy serdülőkorban (10 és 20 év között) kezdődik, kezelés nélkül krónikussá válhat, és egy életen ét fennmaradhat. Sokszor fordul elő együtt depresszióval, generalizált szorongással, pánikzavarral vagy szerhasználati zavarokkal. A szociális szorongás tünetei A szociális szorongó személyek általában félnek a társas helyzetektől. Ez a félelem

Az önszabotázsról szóló cikksorozatunk első részében megtudhatta, hogy mit is jelent pszichológiai értelemben az önszabotáló viselkedés. Mai írásomban arról olvashat bővebben, hogy hogyan mutatkozik meg az önszabotázs a hétköznapokban, és hogy milyen eszközök állnak rendelkezésére ahhoz, hogy legyőzze ezt a jelenséget. Felmerülhet a kérdés, hogy mikor jön el az a pont, amikor érdemes pszichológus segítségét

Mindennapi életünk során rejtett vagy éppen egészen nyílt módon gyakran találkozunk azzal az elvárással, hogy „legyen mindig minden rendben”. Vigasztalónak vagy éppen bátorítónak, támogatónak szánt mondatokat kapunk a környezetünktől és adunk mi magunk is. Emlékezzünk csak vissza egy helyzetre, amikor valaki azt mondta „nézd a jó oldalát”, „ugyan, ez nem is akkora gond”. Jól hangzik,

A mindennapokban gyakran halljuk, talán mi magunk is használjuk a kifejezést: “önszabotázs”. A pszichológusi praxisban is megjelenik ez a sajátos címke. Több esetben találkozhatunk vele munkahelyi, párkapcsolati és egyéb magánéleti helyzetek értékelése során. Akár egy fontos határidő elmulasztásáról, egy fejlődésünket segítő képzés elhalasztásáról, egy ígéretes kapcsolat meghiúsulásáról vagy egy diéta feladásáról van szó, az önszabotázs

A nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról szóló cikksorozatunk első részéből megtudhatta, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi nárcizmus között, valamint azt, hogy milyen ismérvei lehetnek a nárcisztikus személyeknek. Cikksorozatunk második részében az áldozati oldalról néztük meg közelebbről a nárcisztikus kapcsolatot, a befejező harmadik részben pedig a nárcisztikus kapcsolatból való kilépésről, az ezt követő gyógyulásról

Az önszabályozás képessége az éntudat fejlődéséhez hasonlóan elsősorban a társas kapcsolatokon keresztül történik, de a mindennapi élet során szerzett tapasztalatok is hatnak rá. A szülők és más fontos személyek segítik a gyermeket abban, hogy gondolatait, érzéseit, viselkedését egyre jobban megértse és szabályozni tudja. Az önszabályozás a szociokognitív nézőpont szerint belső és külső tényezők egymásra hatásából

Milyen testi tünetekben nyilvánulhat meg a kiégés? Milyen szakaszai vannak? A kutatásokban a kiégést általában öt szakaszra bontották fel, azonban fontos hogy a kiégés fokozatosan alakul ki, a szakaszok nem különíthetőek el élesen egymástól. Idealizmus szakasza A kiégés kialakulásának első szakasza az idealizmus. Ekkor nagy a lelkesedés a hivatás iránt, a személyek próbálnak jól teljesíteni,

Mindannyiunk számára ismerős az érzés, amikor teszünk valamit, de közben belül motoszkál bennünk a gondolat: „Ez nem én vagyok.” Amikor megígérjük magunknak, hogy nem fogunk többet túlórázni, mégis késő estig dolgozunk, vagy amikor fontos számunkra a környezetvédelem, mégis az autót választjuk a tömegközlekedés helyett. Ez a belső feszültség, amit ilyenkor érzünk nem más, mint a

Jelen írásunkban a modernkori magányról tudhat meg többet. Hogyan hat a közösségi média az elmagányosodásra? Milyen mentális és fizikai következményei lehetnek annak, ha magányosak vagyunk? Cikkünk végén néhány tippet talál a magány leküzdéséhez, tartson velem! A magányról szóló cikksorozatunk első részét ide kattintva olvashatja el. Megismerve a magány evolúciós eredetét, szükségességét és két fő altípusát,

Az asszertív kommunikáció egy készség, amit mindenki fejleszthet, akárcsak egy idegen nyelvet. Ahogy egy nyelvet sem elég csupán elméletben megtanulni, úgy az asszertív kommunikációt is a gyakorlati helyzetekben lehet igazán elsajátítani. Hiába ismerjük az elméletet, valódi élethelyzetekben gyakran előfordulhat, hogy bizonytalanná válunk, nem tudjuk úgy kifejezni magunkat, ahogyan szeretnénk. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan kommunikáljunk, gyakorlásra,

Magányos vagyok. A keresési statisztikák szerint ez az egyik legkeresettebb mondat. Emberek ezrei kereshetik a választ egy olyan mély és gyakran fájdalmas érzésre, amelyet szinte mindenki megtapasztal az élete során. Azt, hogy mit is jelent valójában magányosnak lenni, sokszor az egyedülléthez is kapcsoljuk gondolatainkban, annak ellenére, hogy számos esetben a két állapot között óriási különbség