A nárcisztikus kapcsolat dinamikája 2. – A nárcisztikus kapcsolat hatása az áldozatra

A nárcisztikus kapcsolat dinamikája cikksorozatom első részében arról olvashatott, hogy hogyan ismerhető fel a nárcisztikus személy, mit is jelent pszichológiai értelemben a nárcizmus, és milyen tipikus viselkedési minták figyelhetők meg ezekben a párkapcsolatokban. A mai részben az áldozat szemszögéből nézzük meg a párkapcsolati dinamikát.

A nárcisztikus kapcsolat – legyen szó párkapcsolatról, családi viszonyról vagy akár munkahelyi kötődésről – hosszú távon mély pszichés nyomokat hagy maga után. Ami kívülről gyakran csak “problémás kapcsolatnak” tűnik, belülről egy folyamatos, alattomos pszichológiai nyomás, amely fokozatosan bontja le az érintett személy énképét, önbizalmát és kapcsolódási képességét.

Sokan csak jóval később – akár a kapcsolatból való kilépés után – kezdik megérteni, hogy mi is történt velük. A bántalmazás ugyanis nem nyílt, hanem rejtett, érzelmi síkon zajlik. Az áldozat sokáig próbál alkalmazkodni, értelmezni a történteket, igazodni az elvárásokhoz – közben pedig egyre inkább eltávolodik önmagától.

A következőkben áttekintjük azokat a leggyakoribb pszichés és érzelmi hatásokat, amelyek a nárcisztikus kapcsolatban élők életét meghatározhatják – akár évekkel a kapcsolat vége után is:

Önbizalomvesztés és önértékelési zavarok

A nárcisztikus kapcsolat egyik legelső és legmélyebb hatása az önkép megingása. A nárcisztikus partner vagy családtag ismétlődően leértékel, kritizál, elbagatellizálja a másik érzéseit és eredményeit. Ez fokozatosan ahhoz vezet, hogy az áldozat kételkedni kezd saját képességeiben, döntéseiben és értékességében.

A korábban magabiztos ember elbizonytalanodik: „Talán én látom rosszul.” „Túlérzékeny vagyok?” „Nem vagyok elég jó.” Ezek a gondolatok lassan belső narratívává válnak, amelyek újra és újra megerősítik az áldozat alacsony önértékelését.

Állandó bűntudat és szégyenérzet

A nárcisztikus személy gyakran mesterien hárítja a felelősséget és képes elérni, hogy minden konfliktus után a másik fél érezze magát hibásnak. Ez a bűntudatkeltés gyakran finom formákban történik: sértődöttség, passzív-agresszív megjegyzések, érzelmi visszavonulás – amelyek mind azt sugallják, hogy az áldozat „tette tönkre” a kapcsolat harmóniáját.

Idővel a szégyen és bűntudat állandósul. Az érintett elkezdi magát problémásnak, túl érzékenynek, „nehéz embernek” látni – ami tovább erősíti az önértékelési zavarokat.

Szorongás, depresszió, testi tünetek

Az állandó bizonytalanság, a szeretet megvonása és a pszichológiai manipuláció szorongáshoz is vezethet. Sok érintett számol be krónikus fáradtságról, alvászavarokról, pánikrohamokról vagy depresszív epizódokról. Az idegrendszer folyamatos készenléti állapotba kerül – ez pedig kimerítő mind lelkileg, mind fizikailag.

A pszichoszomatikus tünetek – mint a fejfájás, gyomorpanaszok, izomfeszültség – gyakoriak és ezekben az esetekben az orvosi kivizsgálások általában nem vezetnek eredményre, mivel a probléma lelki eredetű.

A valóságérzékelés torzulása (gaslighting következményei)

A nárcisztikus fél egyik legárulkodóbb eszköze a gaslighting, amely során tudatosan vagy öntudatlanul elferdíti a valóságot. Az áldozatot megkérdőjelezi: „Ezt csak te képzeled bele.” „Nem is úgy volt.” „Túlreagálod.” – ezek a mondatok lassan megingatják az érintett saját érzékelését, emlékeit, sőt: önazonosságát is.

Az áldozat gyakran zavarodottá válik, képtelen kiállni a saját igazsága mellett és egyre inkább az elkövető értelmezéseire hagyatkozik. Ez identitáskrízishez és mély belső bizonytalansághoz vezethet.

Társas izoláció és a kapcsolati háló beszűkülése

A nárcisztikus kapcsolatok gyakran elszigetelnek. A bántalmazó fél – akár nyíltan, akár burkoltan – távol tartja az áldozatot barátaitól, családjától, vagy olyan légkört teremt, amelyben az áldozat maga zárkózik el a külvilágtól. Ez a kontroll egyik formája: ha nincs külső megerősítés, az érintett könnyebben befolyásolható és manipulálható.

Idővel a kapcsolati háló leépül, a társas támogatás csökken – és ezzel együtt a reális visszajelzések is eltűnnek. Az áldozat egyedül marad a saját kétségeivel.

Toxikus kötődés és ambivalens érzelmek

A nárcisztikus kapcsolatban gyakran alakul ki traumakötés (trauma bonding) – egy paradox érzelmi kötődés, amely a bántalmazó és a bántalmazott között alakul ki. Ennek lényege, hogy a partner – bár bánt – időnként pozitív visszajelzést, figyelmet, akár szeretetet is ad. Ez a váltakozó megerősítés függőségi állapotot idéz elő.

A kapcsolatban így egyszerre van jelen a fájdalom és a vágy a közelségre. Ez rendkívül megnehezíti az érzelmi leválást és mély ambivalenciát szül: „Szeretem, de tudom, hogy árt nekem.”

Komplex poszttraumás stressz zavar (C-PTSD)

A hosszan fennálló érzelmi bántalmazás hosszú távú következménye lehet a komplex poszttraumás stressz zavar. Ez az állapot túlmutat az egyszeri traumák hatásán: tartós, visszatérő tünetekkel jár, mint a túlzott éberség, emlékbetörések (flashbackek), érzelmi kiüresedés, dühkitörések, koncentrációs zavarok és mély bizalmatlanság.

Sokan érzik úgy, mintha „elvesztették volna önmagukat” – nem tudják, kik is voltak a kapcsolat előtt, és hogyan kapcsolódhatnának újra saját belső világukhoz.

A nárcisztikus bántalmazás nem jár látható külsérelmi nyomokkal – belső töréseket okoz. Ezek a sérülések gyakran hosszú idő után, fokozatosan válnak felismerhetővé. Az első és legfontosabb lépés az, hogy ne bagatellizáljuk az élményt és ne hibáztassuk magunkat azért, ami történt. 

A nárcisztikus kapcsolatoknak mély és hosszú távú hatásai vannak, amelyek érzelmileg és pszichológiailag is megterhelik az érintetteket. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy a gyógyulás lehetséges. Az első lépés a felismerés, a megfelelő támogatás keresése és az önértékelés visszaállítása. Bár az út hosszú és sok erőfeszítést igényel, a belső erő és a megfelelő szakmai segítség révén a trauma feldolgozása és az önálló, egészséges kapcsolatok megteremtése elérhető cél. A gyógyulás útján minden egyes lépés közelebb visz a teljes érzelmi és pszichológiai felépüléshez. Erről a folyamatról lesz majd szó a sorozat következő, harmadik részében.

Hogyan néz ki a nárcisztikus működésmód a gyakorlatban?

Javasoljuk “Kinek az inge” videósorozatunkat a témában, amely önnek is segíthet felismerni, ha arra gyanakszik, hogy partnere nárcisztikus.

• Az alaptalan vádak mögötti dinamika – Kinek az inge 1.
• Álomszerű kapcsolatból rémálom – Kinek az inge? 2.
• Problémamegoldás helyett vádaskodás – Kinek az inge? 3.
• A változás útján – Kinek az inge? 4.

Felhasznált szakirodalom:

• Arabi, S. (2016). Becoming the narcissist’s nightmare: How to devalue and discard the narcissist while supplying yourself. CreateSpace Independent Publishing Platform.
• Brown, S. L. (2005). Women who love psychopaths: Inside the relationships of inevitable harm with psychopaths, sociopaths and narcissists. Health Communications, Inc.
• Kósa, É., & Túry, F. (2006). Személyiségzavarok. Budapest: Medicina Könyvkiadó.
• Malkin, C. (2015). Rethinking narcissism: The secret to recognizing and coping with narcissists. HarperWave.
• Pintér, M. (2020). Nárcizmus és párkapcsolat – A láthatatlan pszichés bántalmazás formái. Pszichológia és Pedagógia, (3), 24–38.
• Ranschburg, J. (2006). A meghitt kapcsolatok pszichológiája. Budapest: Saxum Kiadó.
• American Psychiatric Association (2014). Mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve DSM–5 (Bitter, I. szerk., Rihmer, Z., & Pilling, J. ford.). Budapest: Medicina Könyvkiadó.
• Belső, N. (2020). Ki viszi át a szerelmet? – Párkapcsolati útikalauz. Budapest: Kulcslyuk Kiadó.

A blokkcikket Seidel Mónika pszichológus, pár- és családterapeuta jelölt, life- és business coach írta. Amennyiben úgy érzi, hogy nárcisztikus párkapcsolat áldozata, foglaljon időpontot ide kattintva szakemberünkhöz.