A nárcisztikus személyiségzavarról… a pszichológus válaszol

A nárcisztikus személyiségzavar diagnózisának felállítására pszichiáter szakorvos jogosult. Bizonytalansága esetén ő küldi el a beteget ún. pszichodiangosztikai vizsgálatra, ahol klinikai szakpszichológus véleménye (ezt első interjúra és különféle tesztvizsgálatokra alapozza) alapján kerül megállapításra a betegség.

Mik a nárcisztikus személyiségzavar tünetei?

A nárcisztikus személyiségzavar vezető tünete a kliens önzése (empátia hiánya), felfokozott elismerés és különleges bánásmód iránti vágya, ami megakadályozza abban, hogy a másik személy helyébe képzelje magát, sok személyközi konfliktus forrása. Ezek a beteget kevéssé zavarják, inkább a környezet, család szenved miattuk.  Nárcisztikus vonások egészséges személynél is megjelenhetnek, a fejlődés szolgálatában is állhatnak. Például a saját sorsunk irányíthatóságába vetett hit révén. A zavar súlyossága függ attól mennyire érett vagy éretlen a személyiség. Azaz vannak, akiknél csak nehezen viselhető, megterhelő életesemények hatására jelentkeznek és vannak, akiknél a tünetek szinte folyamatosan fennállnak. Ún. nárcisztikus sérülés bárkit érhet, pl. egy betegség kapcsán valamely testi funkció megváltozása (pl járásképtelenség), elvesztése révén. Egy gyászfolyamat során ezt fel tudjuk dolgozni, ez esetben nem beszélhetünk nárcisztikus zavarról.

Mi áll mögötte? Hogyan alakul ki?

A közhiedelemmel ellentétben a nárcisztikus zavarban szenvedő személy valójában súlyos önértékelési problémával küzd. Önértékelése ingatag, nagyban függ környezete reakcióitól: grandiózus fantáziák (pl. hírnévről, hatalomról való fantáziálás) és kisebbrendűségi érzések váltakoznak attól függően, hogyan értékeli őket a másik. A kisebbrendűségi érzésekkel szemben úgy védekezik – tudattalanul, azaz nem szándékos döntés eredményeképpen -, hogy saját értékeit felnagyítja és elvárja, hogy mások ezért csodálják. Kapcsolatai alakításában ez alapvető fontosságú számára. Emiatt partnere érezheti, hogy kihasználja, nincs tekintettel az érzéseire. Felértékeli azokat, akik csodálják, velük próbál szoros kapcsolatot fentartani. Függ azoktól, akik elismerik értékességét, majd ha ez valami miatt nem valósul meg, leértékeli a másikat. Függőségét tagadja, mondván nincs szüksége senkire, mindent meg tud oldani egyedül. Ilyenkor ún. nárcisztikus düh, sértettség állapotában szidalmazza a másikat. Megnyilvánulhatnak ilyenkor depresszív érzések, lehangoltság is. Állandó pozitív visszajelzést igényel, ennek hiányában ürességet, unalmat él át. Gyakran érez irigységet, melynek oka, hogy a másik értékes tulajdonsága zavarja saját értékességét.

Több tényező befolyásolja a nárcisztikus zavar kialakulását, melyek közül kiemelnénk a kora gyermekkori nélkülözéseket, empátia hiányos és/vagy hideg- elutasító szülői viselkedést. Azaz, ha a gyermek igényei, képességei, értékessége nincs elismerve, nem alakul ki egészséges, reális önértékelés, védekeznie kell az elhagyatottság, kiszolgáltatottság élményével szemben azáltal, hogy felnagyítja értékeit.

Milyen típusai vannak?

A nárcisztikus zavar két fő típusát lehet elkülöníteni:
Az ún. figyelmetlen típus szeret szerepelni, a figyelem központjában lenni, törtetőnek, határozottnak tűnik, érezteti magasabbrendűségét. Nem másokhoz, inkább mások jelenlétében beszél, közönségként és nem partnerként kezeli a környezetében lévőket. Mások szükségleteit teljesen figyelmen kívül hagyja, a kapcsolatban elvárja, hogy az ő igényei érvényesüljenek. Arrogáns, gátlástalan ember benyomását kelti.

Ezzel szemben az ún. túlérzékeny típus nem szeret a figyelem középpontjában lenni, könnyen megsértődik, fél a megszégyenüléstől, gyakran él át megalázottság érzést, ennél fogva nagyon érzékenyen reagál mások reakcióira. Intenzíven figyeli a másik embert, melyben kritikától való félelme vezérli.

A nárcisztikus ember párválasztása

A párválasztás esetén szintén két fő típust különítünk el: van, aki olyan partnert választ, mint amilyen ő maga (esetleg amilyen fiatalabb korában volt), vagy amilyenné szeretne válni. A másik esetben a partner jellemzői a meghatározóak a választásban: pl. a partnert jellemzik olyan tulajdonságok, amelyek belőle hiányoznak vagy gondoskodó, biztonságot nyújtó szerepében használja.

Hogyan gyógyítható?

Talán érzékelhető a leírásból, hogy kapcsolati problémáról van szó, mely csak kapcsolatban gyógyítható. A nárcisztikus személyiségzavar ún. hosszú (akár évek) pszichodinamikus pszichoterápiával kezelhető, amennyiben személyiségváltozást szeretnénk elérni. Rövidebb terápia is lehet sikeres krízis, veszteség feldolgozás segítése esetén, de ettől még a személyiségzavar érintetlen marad. Az egyéni pszichoterápia mellett – de nem helyette – csoport pszichoterápia segítheti a személyt annak felismerésében, hogy másoknak is vannak igényei, melyekre tekintettel kell lennie neki is illetve annak elviselésében, hogy nem mindig lehet a figyelem középpontjában.

Gyógyszeres kezelés elsősorban akkor jön szóba, ha egyéb betegséggel társul a személyiségzavar – ezek leggyakrabban hangulati zavarok, szenvedélybetegségek. Ezeket pszichiáter szakorvos rendelheti.

Kérdése merült fel ezzel, vagy bármi mással kapcsolatban? Pszichológusaink megválaszolják!

Felhasznált irodalom:

Bokor László (2017. 03. 24.) előadása a TEPKI (Tündérhegyi Pszichoterapeuta Képzés) keretein belül: ‘A nárcizmus fogalma, a nárcisztikus zavar komplex megközelítése, pszichodinamikája és pszichoterápiája’ címmel.

Gabbard. G.O. (2016) A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve. Oriold és Társai, Bp.

Tringer.L.(1999) A pszichiátria tankönyve. Semmelweis Kiadó, Bp.

További olvasnivalók a témában:

Bánki, Gy. (2016) A legnagyszerűbb könyv a nárcizmusról. Ab Ovo, Bp.

A blogcikket munkacsoportunk korábbi tagja, Pergel-Száraz Cintia pszichológus írta. Amennyiben úgy érzi, segítségre van szüksége lelki problémái leküzdésében, forduljon bizalommal szakembereinkhez.