Drámázás, feltűnősködés, avagy hisztrionikus személyiségzavarról

Mi az a hisztrionikus személyiségzavar és hogyan nyilvánul meg? Tényleg csak nőket érintene? És milyen korban fordul elő ez a személyiségzavar? Ebben a videóban hisztrionikus személyiségzavarról, ennek a gyakorlati megnyilvánulási módjairól, illetve a DSM 5 (Diagnostic and Statistical Manual of Mental Disorders) szerinti diagnosztikus kritériumairól is szó esik. Tartson velünk és tudjon meg többet!

Kiket érint a hisztrionikus személyiségzavar?

Maga a hisztrionikus személyiségzavar, a személyiségzavarok B csoportjába, B klaszterbe tartozik, ide soroljuk még a borderline személyiség patológiát, a nárcisztikus személyiségzavart, valamint az antiszociális személyiségzavart is. Korábban úgy gondolták, hogy a hisztrionikus személyiségzavar csak a nőket érinti – egy tipikus női betegség -, azonban kutatások alapján bebizonyosodott, hogy a férfi-női arány nagyjából azonos, és a populáció, a felnőtt népesség körülbelül 2-3 százaléka érintett lehet ebben a zavarban.

Hogyan viselkedik a hisztrionikus személyiségzavaros ember?

Általában az jellemző ezeknek a személyeknek a viselkedésére, hogy nagyon drámai, érzelmektől túlfűtött és kiszámíthatatlan, és ez nagyon sok esetben lehetetlenné teszi, vagy nagyon erőteljesen megnehezíti a stabil tartós párkapcsolatok, illetve az emberi kapcsolatok alakítását.

Nagyon sok esetben jellemző a személyiség patológiában érintettekre a hisztrionikus személyiségzavarosokra, hogy alacsony az önértékelésük.

Ha párkapcsolatban élnek, akkor ott alacsony szexuális vágy szokott előfordulni, viszont sok esetben gyakran a párkapcsolaton kívül keresnek szexuális viszonyt. Csábító magatartásukkal gyakran kezdeményeznek kapcsolatot olyan személyekkel, akik már eleve párkapcsolatban élnek.

Sok esetben jellemző rájuk, akár az emocionális, akár a fizikai flörtölés, megcsalás, csábítás. Előfordul, hogy szexuális vonzalmukat arra használják, hogy előrébb jussanak akár a munkahelyen vagy tanulmányaikban.

Hogyan állapítható meg a hisztrionikus személyiségzavar?

Nézzünk néhány kritériumot, jellemzőt, amelyet a DSM 5 határoz meg a hisztrionikus személyiségzavar megállapításával kapcsolatban.

Köztudott, hogy ez egy fiatal felnőtt kortól diagnosztizálható zavar és a személyiség egészét jellemzi, tehát az egész mintázatot áthatja. Számos különböző helyzetben, például társas helyzetben is előfordul, és a jellemzője, hogy a túlzott emocionalitás, valamint a figyelem keresés van a személyiségzavar középpontjában.

Ahhoz, hogy meg tudjuk állapítani a hisztrionikus személyiségzavart, a nyolc jellemzőből legalább ötnek igaznak kell lennie az alábbiak közül egy adott személyre:

A hisztrionikus személyiségzavar jellemzői

• a figyelem középpontjába kerülésnek a vágya: túlzottan a figyelem középpontjában szeretne lenni ez az adott személy, és akár depresszióssá vagy nagyon rossz hangulatúvá is válik, vagy akár dühössé is tud válni, hogyha nem ő van a középpontban, hogyha nem rá figyel mindenki, és sok esetben akár kaméleonként is változtatják így a saját viszonyulásunkat a közönségüktől függően ezek a személyek.
• gyorsan változó, sekélyes érzelmi megnyilvánulások: sok esetben ők se tudják pontosan nyomon követni az érzelmi hullámzásaikat, illetve nagyon sokszor önmagukkal sincsenek tisztában, hogy ők pontosan kicsodák, mit akarnak, így az identitásuk is esetenként instabil lehet.
• szexuálisan csábító és provokatív viselkedés: előszeretettel flörtölnek másokkal, csábítanak el a külső megjelenésükkel másokat.
• figyelemfelhívás a külső megjelenésükkel: a ruházkodásuk is különleges, a megjelenésük is eltér a mainstreamtől, az átlagtól, és előfordul, hogy valamilyen testi vagy lelki gyengeséget vagy gyötrelmet túlzottan előtérbe helyeznek, és ezáltal próbálnak meg érvényesülni a közegükben. Általában megszállottjai a küllemüknek, vagy annak is nagy jelentőséget tulajdonítanak, hogy más személyek hogyan látják őket, mi a véleményük róluk.
• hangulatkeltő beszédstílus: sokszor esetben ún semmitmondó fecsegéseket folytatnak a hangulat fenntartásáért. Előfordulhat, hogy a szavaik mögött nincs túl sok tartalom.
• túldramatizálás és a teátrális megnyilvánulások: apró, banális történések felnagyítása, amit drámaian, színpadiasan adnak elő. Például, hogyha valaki leönti a ruháját kávéval, vagy elkésik, vagy bármilyen kisebb, apróbb dolog történik – ami akár a hétköznapokon nagyon sokszor előfordulhat személyekkel -, hatalmas nagy dráma övezi ezt a hisztrionikus személyek előadásában.
• mások és a körülmények nagyon könnyen befolyásolják: szuggesztibilisek a környezetükre.
• kapcsolataikat a valóságnál sokkal intimebbnek tartják: bensőségesebbnek érzik az emberi kapcsolódásokat, mint amilyen mondjuk a másik személy olvasatában.

Továbbá jellemző rájuk az is, hogy váltogatják a baráti köreiket sok esetben, mert amikor már nincsenek a figyelem középpontjában, akkor szükséges számukra egy új közeg. Rendszerint az is előfordul, hogy ez a túlzott énközpontúság, túlzott egocentrikus kommunikáció, illetve a figyelem középpontjába kerülések a vágya zavarhatja a társas környezetüket.

⬇️Napi pszichológiai tartalmakért és lelki feltöltődésért kövessen minket közösségi oldalainkon:

Instagram
TikTok
Facebook oldal
Facebook csoport

A videót Móra Katalin gyermek és ifjúsági klinikai – és mentálhigiéniai szakpszichológus jelölt, szülőkonzulens készítette. Amennyiben magára ismer a hisztrionikus személyiségzavarban és úgy érzi, hogy szakszerű segítségre van szüksége, ide kattintva foglalhat időpontot szakemberünkhöz online pszichoterápiára.