A trauma feldolgozása napjainkban egyre több figyelmet kap mind a szakemberek, mind a kliensek körében. Az idegrendszer működésének mélyebb megértésével párhuzamosan olyan terápiás megközelítések kerültek előtérbe, amelyek közvetlenül az agy érzelmi és emlékezeti rendszereire hatnak. Két ilyen innovatív módszer az EMDR (Eye Movement Desensitization and Reprocessing) és a BSP (Brainspotting) terápia, melyekről most résztelesebben lesz

 Sárkány Anita szexuál szakpszichológus, valamint szociál- és szervezetpszichológusunk mai videójában a modern párkapcsolati kihívásokról tudhat meg többet. A mai párkapcsolatok egészen más terepen mozognak, mint húsz évvel ezelőtt. A klasszikus érzelmi dinamika, mint a kötődés, bizalom, intimitás természetesen még mindig ott vannak a háttérben, de teljesen új jelenségek elvárások és társadalmi hatások írták át azt,

A mai videóban Lengyel Katalin egészségfejlesztő sportpszichológusunk az egyenragú kapcsolatok kiépítésének egy módjáról, az implicit szerződéskötésről beszél. De hogy mit is jelent mindez a gyakorlatban? Maradjon velünk, nézze meg rövid videónkat, és tudjon meg többet a témáról! A megtekintéshez kattintson ide: Az egyenrangú kapcsolatok kiépítésekor az egyik legfontosabb terület az úgynevezett implicit szerződéskötés. A szabályok betartásában

Milyen fejlődési szakaszokon megy végig egy párkapcsolat? A párkapcsolatoknak van egy természetes fejlődési íve, csak erről keveset beszélünk. Sokan azt gondolják hogy ha valami nehézé válik akkor az már rossz, pedig a nehézségek részei a fejlődésnek. Mai videónkban Sárkány Anita szexuálpszichológiai szakpszichológusunk végig megy azokon a szakaszokon, amin egy kapcsolat áthaladhat, ha van erre tér

 Mi történik akkor, hogyha mindent megengedünk a gyermeknek? Sárkány Anita pszichológusunk ebben a videóban egy gyakran félreértett, de nagyon fontos gyermeknevelési kérdésről beszél, a túlzott engedékenységről. Tekintse meg videónkat az alábbi linkre kattintva! Mit engedjünk meg a gyermeknek? Mi történik akkor, hogyha gyermeknek szinte mindent megengedünk? A szülői engedékenység mögött általában persze jó szándék a

Négyrészes videósorozatunk befejező epizódjához érkeztünk. Az előző részben képzeletben megnéztünk egy reggeli szituációt, egy teásbögre történetét Alfa és Béta konyhájában. Láthattuk, hogy mennyire félrecsúszik a kommunikáció, az egész történés belső megélése. Hogyan lehetséges ez? Hol megy félre a kommunikáció? Hol és hogyan lehet szerepe Alfának és Bétának a folyamat alakulásában? Miben és hogyan lehetne ezen

A következő 10 perc most Önért van. Azért, hogy a nyugalmát és biztonságérzetét erősítse ezzel a vezetett légzőgyakorlattal. Engedje meg magának ezt a néhány percet a megérkezésre, a megpihenésre és a feltöltődésre! Az alábbi gyakorlat abban támogatja Önt, hogy erősödjön a belső biztonságérzete, mégpedig a légzés tudatosításán keresztül, Szabó Rita pszichológusunk segítségével. Kérem, keressen egy

 Ma egy olyan témát hoztam, amiről méltatlanul keveset beszélünk, pedig a rendelőkben egyre gyakrabban jelenik meg, ez pedig a szülői elidegenítés. A témában készült írásomat ide kattintva olvashatja el. Ez az a jelenség, amikor a gyermek gyakran észrevétlenül az egyik szülő oldalára sodródik, a másikat pedig elutasítja, Elfelejti, megtagadja. Nem azért, mert bántották, hanem mert

Négyrészes videósorozatunk új epizódjában folytatjuk Alfa (a támadó személy) és Béta (a leforrázott személy) kapcsolatának vizsgálatát, amely az alaptalan vádak mögötti dinamikát hívatott bemutatni. A harmadik rész megtekintéséhez kattintson ide: Egy szituáció, több megélés, értelmezés Először is nézzünk három fiktív esetet, ami mentén tudunk végig haladni a folyamaton. Alfa és Béta reggelihez készülődnek. Béta az

A mai alkalommal egy hindu mesét hallgathat meg Maróti Eszter pszichológusunk előadásában. A videóhoz kattintson a lenti linkre, vagy tekintse meg olvasható verzióban lejjebb görgetve. Mese a gyászról Ez a hindu mese a gyászról szól, illetve a gyászhoz kapcsolódó érzésekről, amely segíthet gyerekeknek, de akár felnőtteknek is feldolgozni a gyásszal járó nehéz érzéseket, élményeket. A

„Miért nem tudok koncentrálni? Miért halogatok mindent? Miért érzem magam szétszórtnak, miközben próbálok helytállni?” Sokan ezekkel a kérdésekkel küzdenek nap mint nap anélkül, hogy tudnák: a háttérben akár a felnőttkori ADHD (figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar) is állhat. Bár az ADHD-t gyakran gyerekekhez kötjük, valójában sokaknál gyermekkorban nem ismerik fel, így a zavar tünetei felnőttkorban is megmaradnak –

Ez a négy részes videósorozat olyan helyzetek mögötti dinamikát próbál feltárni, bemutatni, amikor az egyik személy úgy érzi, hogy a másik alaptalanul vádolja meg olyan tettel vagy szándékkal, ami eszébe sem jutott vagy éppen érthetetlen módon támad rá és megalázó módon negatívan minősíti. A támadó személyt nevezzük el Alfának, a másik személyt (aki értetlenül, leforrázottan