Múlt heti blogbejegyzésünk a terhességgel, gyermekszületéssel kapcsolatos változásokról szólt, ezt szeretnénk most folytatni, részletesebben elmerülni abban a kérdésben, hogyan is hat a személyiségünkre és végül a párkapcsolatunkra ez a változás. Mielőtt édesanyává, vagy édesapává a válnánk, már rengeteg elképzelésünk van a szülői szerepről. Hogyan valósítjuk meg ezeket? Min múlik a siker? Írásunk segítségével közelebb juthat a kérdés megfejtéséhez!

Milyen változásokat hoz magával a kismama lét? Ezáltal megváltozik a kapcsolatrendszere: férjéhez, édesanyjához, önmagához való viszonya is. Ennek kapcsán a pszichológia ún. normatív krízisről beszél: egyrészt lelki fejlődést hordoz magában ez az állapot, másrészt számtalan korábbi belső konfliktust, megoldatlan problémákat hozhat újra felszínre. Mik a leendő anyukák és apukák nehézségei? Mi segítheti át őket ezeken, hogy a gyermekvállalás és gyermeknevelés minél gördülékenyebb, örömtelibb folyamat legyen?

Rohanó világunkban egyre több mindent intézünk interneten keresztül, s emiatt akár sokszor az esti órákban is a gép előtt ülünk. Vajon hogyan is hat ránk huzamos időn keresztül ez a viselkedés, miként befolyásolja az alvásunkat? Az egyre inkább éjszakába nyúló internetezés a bioritmus felborulását hozhatja létre, ami a nappali álmosság és kialvatlanság érzését fokozza. A kevés alvás tartóssá válása pedig alvászavart, ingerültséget, fáradékonyságot, koncentrációs nehézséget eredményez. Mit tehetünk ez ellen? Írásunkból kiderül!

Az előző heti blogbejegyzésünkben a gyászról és a veszteségek feldolgozásáról volt szó. Ebben az írásban ehhez a témához szeretnék kapcsolódni, kiemelve a gyászfolyamat gyermekkori sajátosságait. Minden szülő számára lényeges a tudás, hogy hogyan lesz képes gyermekét megsegíteni, ha az valamiféle veszteséggel találja magát szemben. A leggyakoribb halállal kapcsolatos szülői kérdéseket, tipikus problémahelyzeteket vesszük most sorra.

A gyásszal már mindenki találkozott, vagy találkozni fog hozzátartozóinak, ismerőseinek, barátainak halála, vagy akár egy válás kapcsán. Veszteségre adott normál reakcióról van szó, ugyanakkor ez krízis helyzetnek is tekinthető, hisz ilyenkor gondolkodásunk, érzelmeink és magatartásunk is eltér a megszokottól. Gondolta volna, hogy a veszteség testi tüneteket is okoz? A gyászfolyamatban való elakadás komolyabb szervi elváltozásokat vagy testi betegségeket is kiválthat!

A pánikzavar visszatérő pánikrohamokból, azaz szorongásos rohamokból áll. Ezek különböző helyzetekben, körülmények között jelentkezhetnek, ezáltal bejósolhatatlanok. Egy idő után kialakul a rosszullétektől való félelem. A roham hirtelen jelentkezik, egyre fokozódó tünetek jellemzik, maximális intenzitását átlagosan 10 perc alatt éri el, majd spontán enyhül. Ha érdekli, hogyan kezelhető a pánikbetegség, olvassa el blogbejegyzésünket. Kíváncsi, van-e Önben szorongás? Ha kitölti tesztünket, ezt is megtudhatja!

A bipoláris affektív zavar, hétköznapi nevén mániás depresszió jóval ritkább az unipoláris depressziónál, az emberek mindössze 4%-a szenved benne. Kezelése azonban az előbbi kórképnél komplikáltabb. Itt még jellemzőbb az öngyilkosság veszélye, különösen a mániás szakaszban, vagy a két hangulati véglet közötti átmenet során. Közös pont a két kórképben, hogy a hangulat elválik a külső eseményektől, bejósolhatatlanná, sőt, kontrollálhatatlanná válik. Mik a bipoláris zavar tünetei? Hogyan alakul ki? Hogyan kezelhető? Nézzük meg részletesen!

Gyakran használjuk a depressziós kifejezést, ha valakit lehangolnak, kedvetlennek látunk. Mi a különbség a kórkép és a negatív hangulat között? Mit érez az, aki depresszióban szenved? Mik a betegség tünetei? Miért alakul ki? Milyen fajtái vannak és hogyan kezelhető? Blogbejegyzésünkből megtudhatja! Ha pedig az is érdekli, Önnek vagy szeretteinek vannak-e depressziós tünetei, tesztünk kitöltése után erre is választ kaphat!

A jó szex energiával tölti fel, bensőségesebbé és mélyebbé teszi a párkapcsolatot, bővíti örömforrásaink körét. Az egészséges szexualitás tehát olyan érték az életünkben, melyről nem érdemes lemondanunk. Fontos megjegyezni, hogy a nők 40, a férfiak megközelítőleg 30%-ának van élete során legalább egyszer valamilyen szexuális problémája. Érdemes tudni, hogy a szexuális probléma az esetek túlnyomó többségében nem egyetlen embert, hanem egy párt érint. Milyen szexuális zavarok vannak? Mit tehetünk ellenük? Blogbejegyzésünkből megtudhatja!

Akkor beszélünk szomatizációs (vagy szomatoform) zavarokról, amikor a belső feszültség még nem hoz létre diagnosztizálható fizikai elváltozást. Ha mégis, akkor az ezek által okozott szenvedés nagyobb az orvosi szempontból megmagyarázható mértéknél. Érdemes mindenképpen figyelmet szentelnünk ezeknek a kórképeknek, mert bár keveset hallunk róluk, rengeteg embert érintenek hazánkban is. Ráadásul ezek a betegségek munkahelyi, társas és párkapcsolati problémákat is magukkal hoznak.

Érdemes megjegyezni, hogy testünk és lelkünk egy komplex rendszert alkot, ami együttesen határozza meg közérzetünket. Ha lelkünk sérül, az gyakran testi elváltozást is magával hoz. Ez természetesen fordítva is igaz, amikor súlyosabb testi betegséggel kell szembenéznünk, az lelkileg is megvisel bennünket. Míg a testi tünetek orvosilag jól körvonalazhatóak, kezelhetőek, lelki problémáink felderítése sokkal nehezebb feladat. Ha kíváncsi rá, hogyan hat a lelki állapotunk a testünkre, olvassa el bejegyzésünket!

Sokan úgy vélik, hogy csak az olyan személyt nevezhetjük alkoholistának, aki minden nap annyit iszik, hogy már nem tud egyenesen járni. A valóság azonban ennél összetettebb. Az alkoholizmus felé közeledő ember egyre kevesebbet ad magára, magába fordul, kommunikációja egyoldalú lesz, a társas kapcsolatokban a partnerre egyre kevésbé figyel, romlanak az emberi kapcsolatai. A másnapos alkalmak egyre sűrűbbek lesznek, ezek egyre gyakrabban járnak depresszióval.