A zsarolás négy arca, azaz az érzelmi zsarnokokról bővebben

Szerző: Szabó Lili | aug 4,2020 | Blog | agresszió, bűntudat, családi kapcsolatok, manipuláció

A segítség, anyagilag lehúz a családom című blogbejegyzésünkben írtunk arról, hogy hogyan ismerhető fel az érzelmi zsarolás. Mai cikkünkben e témát tovább részletezzük, azaz az érzelmi zsarnokok típusait, s eszköztárát fejtjük ki.
Egy érzelmi zsaroló megnyilvánulásáról példaként közlünk egy részletet, az egyik hozzánk érkező levélből:
„Hogyan mondjak le a 32 éves alkoholista fiamról, aki nem dolgozik, iszik, agresszív velem? Segítséget, rehabilitációt nem fogad el! Tehetetlen és kiszolgáltatott özvegy nyugdíjas asszony vagyok! Lakása van, de csak a nyakamon élősködik! Semmi nem köti le, csak menni és inni! Céltalan! Ha szólok, ordít, agresszív, terrorizál és öngyilkossággal fenyegetőzik! Szakember segítségét visszautasítja! Az összeomlás határán állok! Teljesen ráment az egészségem! Mit tehetek, hogy viselkedjek, hogy más legyen?”

Milyen típusait különböztetjük meg az érzelmi zsarolóknak?

Susan Forward terapeuta könyvében négy típust említ, amelyeket részletezünk:

A büntetők:
Legelterjedtebb, legkönnyebb felismerni őket. Nyíltan kimondják, hogy mit akarnak, mi lesz a következménye, ha nem engedelmeskedünk az akaratuknak. Ránk irányítják a haragjukat. Olyan kapcsolatokra vágynak, ahol a hatalom egy kézben összpontosul (azaz náluk). Két típusuk van: az aktív büntetők, akik a dühüket nyíltan fejezik ki félelmetes kijelentéseikkel (pl. „Ha visszamész dolgozni, elhagylak”), illetve a passzív büntetők, akik dühüket nonverbálisan mutatják ki, pl. duzzognak, szótlanok, a haragjuk mögé rejtőznek.
Kettős büntetésről akkor beszélünk, amikor egy kapcsolat két síkon létezik egyszerre, pl. barát és főnök, vagy főnök és szerető is egyben a két fél. A büntetési lehetőségek ilyen helyzetben exponenciálisan megnőhetnek. Ilyenkor a büntető megteheti, hogy átvigye az egyik kapcsolatból a másikba a feszültséget, azaz a másik síkon is megjelenthet a büntetés. Mindig veszedelmes olyan emberrel keveredni intim viszonyba, aki pozíciójánál fogva hatalmat gyakorol felettünk. A büntetés különféle lehet: elhagyás, pénzbeli s más juttatások megvonása, düh, testi fenyegetés. Ilyen helyzetben az áldozatukat „gyermekké” alacsonyítják le.

Az önsorsrontók:
Ők azok, akik közlik velünk, hogyha nem tesszük meg, amit szeretnének, akkor kiborulnak, képtelenek lesznek élni, s olyasmit tesznek, amivel elrontják az életüket, vagy fizikai fájdalmat okoznak maguknak. Fenyegetéseiket önmaguk ellen fordíthatják, ecsetelik részletesen, hogy mit fognak tenni önmagukkal, ha nem engedelmeskedünk nekik (pl. altatót vesznek be, megvágják magukat, isznak). A másik hibáinak tüntetnek fel minden nehézséget, s ezzel indokolják a követelésüket. Ők azok, akik felnőtt szerepbe teszik az áldozatukat, hiszen nekik kell megoldani az ő problémáikat, nekik kell kompetensnek lennünk, megmenteni őket, s megvédeni a törékeny lelküket. Mindig újra s újra elő tudják venni ezt a típusú fenyegetést, egy helyzet megoldása nem jelent garanciát a viselkedésük megszűnésére. Sokszor arra használják a fenyegetéseiket, hogy áldozatuk benne maradjon a kapcsolatban, hiszen felelősséget fog érezni azért, hogy megvédje a zsarolót önmagától.

A szenvedők:
Tehetséges hibáztatók, s bűntudatkeltők. Nem közlik, hogy mit szeretnének, vagy mit várnak el a másik féltől. Azt várják, hogy kitalálja a másik, hogy mit is akarnának ők valójában, úgy gondolják, hogyha valóban szeretnék őket, akkor tudnák a gondolataikat, rájönnének, hogy mi is bántja őket. A másik fél felelősségének tekintik azt, hogy megkapják, amit szeretnének. Egyetlen megoldás van szerintük (ha ők nyomorultul/betegnek, boldogtalannak érzik magukat), mégpedig az, hogy a másik személynek kell megadni azt, amire vágynak, még akkor is, ha ők nem közölték, mi is ez pontosan. Gyakran félrevonulnak, ha nem kapják meg, amit akarnak, ők is áldozatnak érzik magukat.

A kínzók:
Sorozatos teszteknek vetik alá az áldozatukat, s valami csodásat ígérnek, ha teljesítik a kívánságaikat. Ők a legkifinomultabb zsarnokok, mivel bátorítanak, szerelmet, pénzt, előreléptetést ígérnek, majd közlik, ha nem úgy történnek az események, ahogy ők fütyülnek, akkor nem kapja meg a díjat az illető. Sok kínzó azonban inkább érzelmi húrokat penget, pl, szerelemmel teli légvárakat, elfogadást, családi meghittséget, vagy begyógyított sebeket ígér.

Milyen eszköztáruk van a zsarnokoknak?

Sokszor a szavakkal tudják manipulálni az áldozatukat, hiszen a lelkükre beszélnek, bűntudatot keltenek. A saját megfigyeléseikre tudnak építeni, azaz, hogy mitől fél az áldozat, vagy mitől lesz ideges. A zsarnokok hibáztatják a másikat mindenért, s minden csalódásért, vagy problémáért, lehet ez aktuális probléma, de lehet múltbéli esemény, amit újra s újra elő lehet venni, azaz nem avul el egy korábbi eset. Kifejezik a csalódásukat, szívtelennek, érzéketlennek, értéktelennek, s önzőnek titulálják a másik felet, néha betegnek, hisztérikusnak, könyörtelen, családrombolónak vagy őrültnek címkézik az áldozatot. Azt is mondhatják, hogy képtelen a másik szeretni vagy egy barátságot fenntartani. Amikor a családtagok, vagy a barátok nem bizonyulnak elég erőforrásnak, akkor valamilyen felsőbb szaktekintélyhez folyamodnak pozíciójuk megerősítésére a másik személlyel szemben, mint például „A pszichológusom szerint rosszindulatú vagy.”, vagy „Az Atya úgy véli, hogy nem szeretsz eléggé.”.
Gyakran mintaként állítanak az áldozat elé valaki mást, egy olyan tökéletes ideált, akivel szemben alul fog maradni, ezt negatív összehasonlításnak nevezzük. Erre példa „Kriszta nem hagyta el a férjét, amikor nehézségeik támadtak.” A negatív összehasonlítás hatására úgy érzi a szenvedő fél, hogy benne van a hiba, nem elég jó, s ezért szorongást, és bűntudatot él át.

Milyen típusú emberek engednek a zsarolónak?

Kutatások alapján olyan személyek hagyják magukat engedni a zsarolásnak, akiknek nagymértékű igényük van az elfogadásra, vagy mások életéért túlzottan felelősséget éreznek. Ez lehet az áldozatszerepbe helyezkedő személy is (amelyet már korábban is kifejtettünk). Olyan emberek is könnyen áldozattá válhatnak, akikben erős félelem él a haragtól, s minden áron a békességre akarnak törekedni.

Milyen segítséget kérhet, ha érzelmi zsaroló hatása alá kerül?

A megterhelt kapcsolatból nehéz önerővel kijönni, ha a szenvedő alany nem mer lépni semmilyen irányba, vagy nem mer segítséget kérni. Ilyen esetben érdemes egy olyan pszichológus szakembert felkeresni, akivel biztonságban érezheti magát. Egyéni önismereti munka keretein belül a viselkedési háttértényezők feltárásra kerülhetnek, a stressz– s konfliktuskezelő képességek, s problémamegoldási stratégiák is fejlődhetnek.

“Minden érzelmi zsarolás, legyen tettese akár szülő vagy bárki, akitől függünk, minden “haragszom rád” sebet ejt rajtunk, összetör. Válaszul bekeményítünk, azaz kiépítjük a védelem erős falát. A félelem, hogy ismét összetöri szívünket a minket fondorlatos erőszakkal (érzelmi zsarolással) jobbítani kívánó szándék, távolságtartásra, az “én házam, az én váram” megteremtésére ösztönöz. A nem kis erőfeszítést kívánó törekvés eredménnyel jár. Védetté, erőssé válunk… és iszonyatosan magányossá.”
Biegelbauer Pál teológus és író