Jelen írásunkban a modernkori magányról tudhat meg többet. Hogyan hat a közösségi média az elmagányosodásra? Milyen mentális és fizikai következményei lehetnek annak, ha magányosak vagyunk? Cikkünk végén néhány tippet talál a magány leküzdéséhez, tartson velem! A magányról szóló cikksorozatunk első részét ide kattintva olvashatja el. Megismerve a magány evolúciós eredetét, szükségességét és két fő altípusát,

Az asszertív kommunikáció egy készség, amit mindenki fejleszthet, akárcsak egy idegen nyelvet. Ahogy egy nyelvet sem elég csupán elméletben megtanulni, úgy az asszertív kommunikációt is a gyakorlati helyzetekben lehet igazán elsajátítani. Hiába ismerjük az elméletet, valódi élethelyzetekben gyakran előfordulhat, hogy bizonytalanná válunk, nem tudjuk úgy kifejezni magunkat, ahogyan szeretnénk. Ahhoz, hogy valóban hatékonyan kommunikáljunk, gyakorlásra,

Magányos vagyok. A keresési statisztikák szerint ez az egyik legkeresettebb mondat. Emberek ezrei kereshetik a választ egy olyan mély és gyakran fájdalmas érzésre, amelyet szinte mindenki megtapasztal az élete során. Azt, hogy mit is jelent valójában magányosnak lenni, sokszor az egyedülléthez is kapcsoljuk gondolatainkban, annak ellenére, hogy számos esetben a két állapot között óriási különbség

A nárcisztikus kapcsolat dinamikája cikksorozatom első részében arról olvashatott, hogy hogyan ismerhető fel a nárcisztikus személy, mit is jelent pszichológiai értelemben a nárcizmus, és milyen tipikus viselkedési minták figyelhetők meg ezekben a párkapcsolatokban. A mai részben az áldozat szemszögéből nézzük meg a párkapcsolati dinamikát. A nárcisztikus kapcsolat – legyen szó párkapcsolatról, családi viszonyról vagy akár

Hogyan válasszunk a pszichoterápiás formák közül, ha önismereti munkába kezdenénk? Egyéni vagy csoportos pszichoterápia nyújthat megoldást lelki problémánkra? Milyen egyedülálló előnyei lehetnek a csoportterápiának, és számít-e, hogy online vagy jelenléti csoportterápiát választunk? Szakembereink beszélgetéséből ezekre a kérdésekre is megtudhatja a választ, tartson velünk! A podcast felvételt cikkünk végén érheti el. A beszélgetés résztvevői és szakmai

Cikksorozatomban a nárcisztikus kapcsolat dinamikájáról tudhat meg többet. Az első részben azt nézzük meg, hogy hogyan is ismerhető fel a nárcisztikus személyiségzavar egy párkapcsolatban. A köznyelvben számtalanszor találkozhatott már ön is a nárcizmus kifejezéssel, de azt vajon tudja-e, hogy mi a különbség a pszichológiai és a köznyelvi megfogalmazás között? Tartson velem és elárulom! Álarc mögött

A munkafüggőség kialakulásának okairól, tüneteiről korábbi cikkeinkből már olvashatott bővebben. Ma azt nézzük meg, hogy milyen személyiség jellemző a workaholizmusban szenvedő embereknél. Kik tartoznak az A típusú, és kik a C típusú személyiségű személyek közé? Tartson velünk mai írásunkban és tudjon meg többet a munkafüggőségről! A munkaalkoholizmusban szenvedő személyiség jellemzői: Az ilyen személy általában nem

A Helfer-szindrómát – más néven segítő szindróma- Wolfgang Schmidbauer pszichoanalitikus íra le az 1970-es években. Ez a jelenség főleg azoknál fordul elő, akik másokon segítenek, például orvosok, ápolók, pedagógusok vagy szociális munkások. A segítés mögött nem mindig csak altruizmus (vagyis amikor segítünk másokon anélkül, hogy bármit várnánk cserébe) áll. Sokszor egy mélyebb lelki ok is

Az utóbbi időben egyre nagyobb népszerűségnek örvend a közösségi médiában a “Let Them Theory”, amely arra ösztönzi az embereket, hogy engedjék el a kontrollt mások viselkedése felett, és ne próbálják megváltoztatni a környezetüket. A szemlélet alapja, hogy ha valaki úgy dönt, hogy távolodik tőlünk, megbánt minket, vagy olyan döntéseket hoz, amelyeket nem értünk vagy nem

Miért van az, hogy egy ártalmatlan megjegyzés mély szorongást kelthet bennünk, míg egy másik helyzetben képesek vagyunk nyugodtak maradni komoly nehézségek közepette is? Mi történik bennünk idegrendszeri szinten, amikor lefagyunk, menekülni akarunk, vagy épp ellenkezőleg: kapcsolódni szeretnénk? Erre ad választ a polivagális elmélet, amely az elmúlt évtizedek egyik legnagyobb hatású idegtudományi felismerése a pszichológiában és

A szülői elidegenítés egy alattomos, mélyen fájdalmas jelenség, amely során az egyik szülő – tudatosan vagy öntudatlanul – a gyermeket a másik szülő ellen hangolja. Ez nem csupán családi konfliktus: ez lelki bántalmazás. Olyan pszichológiai mérgezés, amelynek következményei gyakran egy egész életen át kísérik az érintett gyermeket. Képzeljük el azt az anyát, aki szeretettel nevelte

Mai blogcikkemben az örökbefogadás kérdésköréről olvashat bővebben. Az örökbefogadás vagy adoptáció olyan aktus, amikor is rokonkapcsolat jön létre a gyermek és az őt örökbefogadó szülők között. Ilyenkor a cél az, hogy a kiskorú gyermek (általában 18 év alatti) családban történő nevelődésnek biztosítása szilárdan megvalósuljon, ugyanis a vérszerinti szülők erre még, vagy már nem képesek. Az