A külföldön élő magyarok nehézségeiről röviden

Amikor az ember külföldre költözik, sok kérdés felmerülhet benne: Milyen lesz az első napom a munkában? Hol fogok aludni? Vajon hogyan telnek majd a napjaim? Változnak-e majd a kapcsolataim? Vajon megmaradnak-e az itthoni barátok? Továbbra is számol majd velem a családom? Megbánom-e majd a döntésemet?

A külföldre költözés jelentős próbatételt jelent az ember számára. Ha haza is költözünk, utána egészen biztosan nem fogjuk az életünket ugyanúgy folytatni, mint annak előtte. Hiszen az új kultúra rengeteg változást hoz az életünkbe, s az ezekhez való alkalmazkodás mindenképpen hat a személyiségünkre. Új képességek kialakítására lesz szükségünk, hogy az idegen országban gyökeret verhessünk.

Milyen okai vannak leggyakrabban a külföldre költözésnek?

Sokféle okból dönthet valaki a külföldre költözés mellett. Az anyagi bizonytalanságtól kezdve, a nyugtalanságon át az újdonságkeresésig. Amennyiben itthon rossz a közérzetünk, előfordulhat hogy azt gondoljuk, hogy egy idegen országban ez majd megváltozik. Sokan szeretteik fojtogató közelségétől menekülnek jó messzire, sok-sok nehézséget vállalva ezzel.

Legtöbbször a fiatal felnőttek indulnak neki a nagyvilágnak. Ilyenkor ennek az életszakasznak a speciális problémáira rakódnak rá a külföldi lét nehézségei. Egy ismeretlen kultúrában ugyanis ismeretlen elvárások vannak, ami még egy érett személyiség számára is megnehezíti az alkalmazkodást. Hiszen minden új, minden más: máshol vannak a boltok, máshogy járnak a buszok, máshogyan élnek az emberek. Amíg nem tapasztaljuk meg, hogy ez a sok apróság mennyi biztonságot ad a hétköznapokban, nehéz elképzelnünk, milyen talajvesztettnek érezhetjük magunkat ezek nélkül.

Külföldön élő magyarokkal végzett Skype konzultációk alapján arra a következtetésre jutottam, hogy gyakran nem kellőképpen átgondolt döntés a külföldre költözés (hiszen előre nem gondolkodnak el azon, pontosan milyen változásokkal jár majd mindez). Ez sokféle lelki nehézséget vetít előre.

Gyakran az motiválja a külföldre költöző magyarokat hogy elegük van a munkanélküliségből, anyagi problémákból (abból, hogy nehezen tudják a fizetésükből a vágyott életszínvonalat megteremteni, lakáshoz, vagy autóhoz jutni). Máskor a kíváncsiság és a kalandvágy vezet egy új élet felé. Ez azonban hamar elmúlhat. Amikor a valósággal találjuk szembe magunkat, az újdonság izgalmát a megélhetés és a hétköznapi problémák súlya veheti el.

Magányosan…

Biztos ami biztos, rengeteg új inger ér bennünket külföldön, amikor belevágunk és elköltözünk egy másik országba. Gyakran idegennek érezzük magunkat hiszen annyira más az, amit mi megszoktunk,  mint az, amit az új körülményeink közt megtapasztalunk. Furának érezhetjük magunkat az eltérő értékek között szocializálódott emberek társaságában. Éppen ezért jó önismereti lehetőség is egy külföldi út.

Amennyiben azonban otthon beilleszkedési problémáink voltak, külföldön ez még nagyobb nehézséget jelenthet a számunkra. Gyakran a fizikai távolság segít elrendezni a kapcsolatokat. Legalábbis azt érezhetjük hogy egy kis levegőhöz jutunk, ami segít az öndefinícióban. Hiszen a szeretteink már nem szólhatnak bele, hogy mikor hová megyünk és kivel találkozunk, mit csinálunk. Hogyha egy másik országban élünk, ezekről nem is tudnak. Nagyon gyakran meg lehet figyelni a család elől való menekülést, mint a külföldre költözés motivációját.

Fontos azonban tudni, hogy nem feltétlenül oldja meg ezeket a problémákat a távolság. Sőt, könnyen előfordulhat hogy még nyomasztóbbnak érezzük majd a szeretteinkkel való kapcsolatot, csak ezentúl nem személyesen, hanem telefonon vagy Skypon fogunk veszekedni egymással.
Ráadásul amikor magányosak vagyunk, többet gondolunk a problémáinkra.

Mivel a külföldre költözés sok bizonytalansággal jár, még jobban keresnénk a biztonságot a meglevő kapcsolatainkban, illetve még nagyobb igényünk lehet arra is, hogy mielőbb új kapcsolatokat alakíthassunk ki. Az ismeretlenbe való integrálódás ugyanis nem könnyű. Az új kultúrában számunkra speciális készségeket kell kialakítanunk. Ehhez pedig szükségünk van a nyitottságunkra és a megfigyelőképességünkre.

Mi az a kultúrsokk?

A kiköltözés utáni első hetekben speciális tüneteket tapasztalhatunk. A kultúrsokk pszichés tünetei lehetnek a zavarodottság, türelmetlenség, meg nem értettség, talajtalanság érzések. Csökken az önbizalmunk, szorongónak és depressziósnak érezhetjük magunkat. A költözés után jellemző még a fizikai fáradtság, alvászavar, fejfájás. Nagyobb a fogékonyság a különféle betegségekre, többet sírunk.

Fontos tudni, hogy ez egy normális jelenség az új országba való költözés után, mégis érdemes lehet ilyenkor pszichológus segítségét kérni, aki segíthet az új feltételekhez való alkalmazkodás megkönnyítésében. A kulturális krízis legfeljebb maximum hat hétig tart és a megszokott környezet elvesztése, valamint az ezáltal okozott személyiségváltozás okozza.

Min múlik, hogy sikeres lesz-e a letelepedés?

Az újrakezdés sikerét mindig a személyiség és a kultúra illeszkedése határozza meg. Fontos ezért az előzetes tudás megszerzése arról az országról, ahová utazni készülünk. Érdemes nem csak azt feltérképeznünk, hogy milyen lehetőségek vannak a megélhetésre, a munkára, hanem az emberi kapcsolatok szempontjából is jó, ha felkészülünk. Hogyan élnek a helyi emberek? Mennyire elfogadható az életmódjuk/értékrendjük a mi számunkra?

Ahogy a blogcikkből kiderül, a külföldre költözés lehet egy izgalmas önismereti út, jól előkészített kaland, amit speciális nehézségek tarkítanak. Ezekről részletesebben szólunk még következő írásainkban.

Felhasznált irodalom:

Solier-Heller Csilla: Menni vagy maradni? A külföldi lét pszichológiai jelenségvilága. Workshop a Magyar Családterápiás Egyesület XXXIII. Vándorgyűlésén Sopronban, 2019. április 28-án