Az érzelmi intelligencia növelése

Hogy mennyire leszünk sikeresek, nem csak az értelmi képességeinken múlik. Ha fejlett, magas az érzelmi intelligenciánk vagyis magas eq-val rendelkezünk, akkor könnyebben tudunk kapcsolatot teremteni, konfliktusokat, s stresszt kezelni, továbbá kitartani céljaink elérésében, így önmagunkkal is egyre inkább elégedettek leszünk. Vajon hogyan növelhető az érzelmi intelligencia gyermekkorban? Felnőttként mit tehetünk ezért? Cikkünkben erre keressük a választ!

Mi is az érzelmi intelligencia?

Goleman meghatározása szerint az érzelmi intelligencia az a képesség, hogy felismerjük az érzelmek jelentését és kapcsolatait, valamint gondolkodjunk és problémákat oldjunk meg mindezek alapján. Az érzelmi intelligencia olyan intelligenciaforma, amely a viszonyokról szóló érzelmi jelzéseket dolgozza föl, az érzelmekben való gondolkodás, és az érzelmekkel való bánás képességét jelenti.
Az érzelmi intelligencia négy alapvető mentális folya­matból tevődik össze:
1. az érzelmek észlelése, azonosítása, megnevezése;
2. a gondolkodás érzelmi alapozása;
3. a helyzetek és emberek érzelmi megértése;
4. érzelmi vezérlés (önmagunké, másoké).
Az érzelmi intelligenciát a személyiség megtanulható jellemzőinek sorába soroljuk, s különböző tesztekkel mérhetjük. Az érzelmi intelligencia hányados a mutatója EQ (emotional quotient).

Önismeretünk, ami által fejlődhetünk?

A magas érzelmi intelligencia egyik alappillére az önismeret, azaz ismerni a saját érzelmeinket, vágyainkat, motivációnkat, s ezeket a jelen helyzetünkben úgy irányítani, hogy pozitív jövő elé nézhessünk. Minél több sikerben lesz részünk, annál hatékonyabban éljük meg az önkontroll, az önuralom, s az önirányítási képességünket, ami hozzásegít a sikeres  megküzdéshez az élet minden területén.

Ez a képességegyüttes megkönnyíti a stresszhelyzetek, konfliktushelyzetek felismerését, kezelését, elviselését, és az indulatszabályozást, azaz hogy az érzelmek egyensúlyba kerüljenek, ne váljanak dominánssá a negatív érzelmek, így nyomás alatt is tudjunk megfelelően teljesíteni. Ez a hozzáállás lesz alapja a másokkal való sikeres együttműködésnek, a jó konfliktuskezelésnek és a sikeres kapcsolatteremtésnek.

A gyerekkori érzelmi intelligencia milyen módszerekkel, játékokkal növelhető?

Az érzelmi intelligencia fejlesztése kisgyerekkortól életünk végéig tart. Több kutató úgy véli, hogy a temperamentum, a vérmérséklet adja az alapot, s struktúrát, amelyből tanulás s tapasztalás révén az érzelmi fejlődésünk kiindul.  Már 2-3 éves kortól, a beszédtanulás során elkezdjük tanulni a körülöttünk lévőktől, hogy az érzelmeinket felismerjük, megnevezzük és végül kontrolláljuk.

Szüleink megfelelő kérdésekkel vezetnek rá arra minket, hogy melyik testi reakció melyik érzelemhez is kapcsolódik, pl. „miért csapkodsz, mérges vagy?, miért sírsz, szomorú vagy?”. Érzelmeink szabályozását is szüleink által tanulhatjuk meg, hiszen megtapasztalhatjuk azt, hogy ők számunkra érzelmileg hozzáférhetők, érzékenyek a szükségleteinkre. Kifejezhetjük feléjük a negatív érzelmeinket is, amelyeket segítenek csillapítani, így az érzelem-indulat kontroll szabályozásának a mintáját egy idő után be tudjuk építeni a személyiségünkbe.

Fontos, hogy minél többféle inger érjen minket gyerekkorban, azaz különböző ingerek hassanak a verbális kifejezőképességünkre, kognitív képességeink fejlesztésére, a nem verbális jelzéseink finomításához, mivel ezek mind hozzájárulnak az érzelmi viselkedésünk, érzelmi intelligenciánk fejlesztéséhez.

Az aktív, beszélő környezet biztosítása, szójátékok, a mesehallgatás, s minden olyan tevékenység, amely a beszédet ösztönzi, támogatja a kapcsolatteremtési képességünk kialakulását, a könnyebb beilleszkedést a társadalomba. A családban a szabályjátékok (pl. amőba, társasjátékok) és a napirendek kialakítása és betartása segít minket az ok-okozat összefüggések felfedezésében s megértésében. A mozgásirányítás s a környezetünk téri elrendezése, a színek és formák harmóniája, a térben történő játékok (pl. bújócska, fogócska, labdajátékok) hozzájárul ahhoz, hogy önszabályozásunk, önuralmunk kialakulhasson, azaz testünkkel alkalmazkodni és tájékozódni tudjunk a különböző terekben, s a személyközi távolságokat könnyebben szabályozni tudjuk.

Mi segíthet a magas érzelmi intelligencia kialakításában?

Társas kapcsolatok fejlődésében az együtt éneklés, zenehallgatás, éneklős játékok fontos szerepet játszanak, hiszen elengedhetetlenek a hangképzési uralmunk, a megfelelő intonációs képességünk s a ritmusérzékünk kialakulásában. Az állatokról való gondoskodás növeli a kitartást, a toleranciát, a felelősség vállalást, a szeretet adásának képességét, az empátia megélését, így érdemes minél többet az állatokról olvasni, állatokkal foglalkozni, állatkertbe látogatni. Az idősebb családtagokról való gondoskodás mintája pedig növeli a másik tiszteletének tanulását, az empátia megélését gyerekkorunkban.

Megfelelő szülői háttérre van szükségünk, hogy mindezeket meg tudjuk élni gyermekkorunkban; azaz a szülők részéről én-erősítő, támogató nevelői hozzáállás javasolt az empátiás készség, és a szociális felelősségtudat kialakulásához. Ugyanakkor az is lényeges, hogy szülőként is hitelesen, kongruensen fejezzük ki érzelmeinket, azaz amit megélünk, azonos legyen azzal, amit kifele kommunikálunk, hogy megfelelő példakép lehessünk a gyerekeink számára.

Hogyan fejleszthetjük felnőttkorban érzelmi intelligenciánkat?

Érdemes minél több önismerettel, érzelmi intelligenciával foglalkozó könyvet olvasnunk, hogy fejlődhessünk. Sok könyvcím közül választhatunk, mivel nagyon nagy területet fed le az érzelmi intelligencia témaköre. Ezek közül válogathatunk olyan könyvek közül, amelyek a kommunikáció hatékonyságát, míg mások a sikeres stresszkezelés módját, s nem utolsó sorban egyéb olvasmányok az empátia mértékét növelik. Már különböző EQ tesztek is rendelkezésre állnak, hogy mérni tudjuk a változás folyamatát. Pszichológus szakember segítségével is növelhető egyéni vagy csoportos foglalkozás keretében, a könyvvel ellentétben ezeken az alkalmakon visszajelzést is kapunk, hogy milyen lépéseknél hibázunk. Manapság újabb s újabb önismereti- és személyiségfejlesztő társasjátékok jelennek meg, amelyet akár barátokkal közösen is játszhatunk. Egyre több újdonság található a piacon, érdemes rendszeresen körbenézni s keresni a lehetőségeket, hogy fejlődni tudjunk!

Érdekli, pszichológiai tesztünk szerint mennyire fejlett az érzelmi intelligenciája? EQ kérdőívünkből azt is megtudhatja, hogy mivel tudja fejleszteni azt.

Amennyiben Ön is szeretné önismeretét növelni, szeretettel várja az onlipszichologus.net csapata négyszemközti online konzultációra.

Az ünnepek alatt is várjuk szíves megkeresését pszichológus válaszol rovatunkban.  Blogbejegyzéssel legközelebb 2017. január 2-án jelentkezünk. Kellemes ünnepeket és sikeres, boldog új évet kívánunk!

Felhasznált irodalom:

Balázs L. (2014): Érzelmi intelligencia a szervezetben és a képzésben. Z-press Kiadó Kft, Miskolc.
Goleman, D. (1997): Érzelmi intelligencia. Háttér Lap- és Könyvkiadó, Budapest.
Jávorné Kolozsváry J. (2015): Korunk gyermekeinek érzelmi élete – az iskolában folyó érzelmi nevelés. Gyermeknevelés. Online tudományos folyóirat. 3. évf. 1. szám. ELTE TÓK., Budapest.

Ajánlott irodalom:

Kádár A. (2013): Mesepszichológia – Az érzelmi intelligencia fejlesztése gyermekkorban. Kulcslyuk Kiadó Kft, Budapest.

A blogbejegyzést Szabó Lili írta, akihez időpontot négyszemközti konzultációra az alábbi linken tud foglalni.